Nyáry család. (Bedeghi, gróf.)

Full text search

Nyáry család. (Bedeghi, gróf.)
Régiebb mágnás családaink egyike. Ősi székhelye volt Tolna vármegyében Bedegh helység, honnan előnevét irja. A XVI. századtól székhelye főleg Nyitra vármegye, hol a második ősi fészek: Berencs fekszik. A család eredete a XV. századon túl homályban vész el.«»* Történeti hitelességgel a család nemzék rendet Nyáry Gál-ig vihetni, ki I. Mátyás király korában élt, és ki Mátyás király zászlótartója (vexillifer) és Somogy vármegye (1485) főispánjául iratik.*
Ismerem azon, V. László király nevében 1457-ben keltezett okmányt, melyben a nevezett király által bedeghi Nyáry Jánosnak régi nemessége, sarmata fejedelmektől eredeztetése, és állítólag III. István korában élt Bedeghy Istvántól izről izre (genealogice) leszármazása megerősítetik. Ez oklevél előfordul Kaprinai kézirati másolat gyüjteményében Mss. B. tomo XLII. p. 18. a honnan azt nevezett Kaprinai egyik munkájában Diplomat I. 216. ki is adta; de ez oklevél, – mely teljes rokonságban áll a „Trophaeum Estorasianum“ féle diplomákkal, és azokkal valószinűleg egy műhelyben született édes testvér, a történelmi itészet előtt meg nem állhat; és oly avatlan, s vakmerő móddal férczeltetett össze, hogy azt ha Kaprinai gyüjteményében nem figyelmeztetné is reá egy későbbi marginalis jegyzet, (tán Schwartner által oda vetve) e szavakkal; „Machwerk späterer Zeit“, a kevésbé jártas diploma-ismerő is csupán szövege után hiteltelen koholmánynak bélyegezné. Ismeré ez okleveleket a tudós Budai Ferencz, és megemlité Lex. II. 746. lapján, de óvakodott annak hitelt adni.
Lehoczky Stemm. I. 146.
Miképen sarjadzik le a család Nyáry Gáltól kezdve a mai napig, a következő családfa mutatja:
Gál 1485.; I. Péter 1510.; I. Bernát (Pongrácz Fruzsina); I. Ferencz 1535-ben báró Honti főisp. † 1547. (Korlátkeői Erzse); Lajos 1550.; János (Kostka l.); I. Lőrincz 1547. – 1553. Honti főispán Szolnoki kapit. (Török Margit); János.†; Péter; István.†; II. Lőrincz.†; Margit (Széchy Andr.); Pál 1596. egri kapit.† 1606. (1. Török Zsuzsi. 2. Várday Kata); Krisztina özv. 1578. 88. (1. Sarkandy Pál. 2. Dóczy Gábor); Dora (1. Amade Lenárd. 2. Hathalmy.); Margit (Szászy András); Ferencz.†; 1-től Miklós 1626. (alsó lindvai Bánffy Judit); Pál.†; Zsigmond.†; István 1632. báró kassai generalis † 1643. (Telegdy Anna); Bora (1.Varkucs György 2. Haller György); 2-tól Krisztina (1. Thurzó Imre 2. Esterházy Miklós); Ferencz † 1622. sept. 11.; Miklós; Zsigmond (Mikch Mária); Mária (Szúbnyogh András) 2-tól Krisztina (Bossányi László); Ferencz.†; Mária (regőczi Huszár Imre); Zsuzsa (1. Petrovay János 2. Telegdy Gáspár; Kristina (Frisich Miklós); Ferencz.†; Erzse (1. Jósa Miklós 2. Ferencz Miklós); Imre 1580. Folyt. II. táblán.
II. tábla.
Imre 1580., ki az I. táblán.; Sara (1. Pálffy Tamás 2. Tardy István); Lajos 1616. báró 1655. (Vizkelety Anna); Bernát. 1630.; János.†; Imre (Slav. Sándor Mária); Anna (b. Zay Lőrincz); Ferencz (Tököly Zsófia); Zsigmond 1723. gróf lett. (Sztáray Krisztina); József.†; Károly.†; János (b. Révay Ilona); Anna.; Szidonia.; József 1786–1806.; József sz. 1801.őrnagy.; Ferencz sz. 1802. † 1843. cs. k. kapit. (Almásy Konstanczia); Lajos sz. 1804. † 1856. bányai tanácsos.; György sz. 1806. bánya tanácsos (Veszely Luiza); Clementina sz. 1840.; Szerafina sz. 1837.; János; Rudolf sz. 1803. † 1850. cs. k. kam. (Bossányi Anna); Károly sz. 1799. † 1856. (gr. Pongrácz Franciska) †; Emánuel sz. 1804. cs. k. kam. (gr.Pongrácz Vincentia); Eleonora sz. 1806. † 1833. (gr. Nyáry Antal); Rudolf szül. 1828. Esztergam megyei pap.; Adel sz. 1829.; Gyula sz. 1831. (Szentiványi Matild); Simon sz. 1834.; Adalbert sz. 1836.; Janka sz. 1840.; Caritas sz. 1843.; Gyula sz. 1855. † 1856.; Gejza sz. 1857.; Ferencz; Mária sz. 1803.; Lajos sz. 1804. plébános.; János sz. 1805.; Bora sz. 1809.; István; Antal sz.1793. cs. kir. kam. v. ker. t. üln. (1. gr. Nyáry Eleonóra 2. ban. Révay Fáni); István sz. 1794. törvszéki üln. (Szirmay Mária); Károly-Laj. sz. 1800. (Theuerkauf Emma); Amalia sz. 1803. † 1850. (Szentiványi János); Imre sz. 1805. kapitány (gr. Szirmay Ludmilla); Kata sz. 1808. † 1846. (Beöthy Izidor); Luiza sz. 1838.; Kálmán sz. 1844.; Manó sz. 1850.; Melania sz. 1836.; Tamás sz. 1838.; 1-től Lőrincz sz. 1824.; Krisztina sz. 1827.; Zsigmond sz. 1832.; 2-tól Mária A. sz. 1849.
A családfa élén (az I. táblán) álló Nyári Gálnak két fia volt, I. Péter és I. Bernát. Ez utóbbinak szentmiklósi Pongrácz Fruzsinától fia a történelmi hirű Nyáry Ferencz, ki 1521-ben Belgrád várában vitézkedett. Részt vett a mohácsi ütközetben, honnan megszabadulván, I. Ferdinand hive lett. 1532-ben Bécs védelmében mint kapitány szerzett érdemeket. 1535-ben a vörös viaszszal élhető bárók sorába emelte őt* I. Ferdinand király, és egyszersmind ősi czímerét, mely eddig a paizs kék udvarában egy zöld ágon három kinyílt rózsából állott, megtoldotta, hozzá adván a paizs alyjára egy királyi koronát, melyből félig egy oroszlán emelkedik ki, és első jobb lábával az előbb említett három rózsa-ágat tartja. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki a hármas rózsa-ággal. 1535-ben vizkereszt napján neveztetett ki Hont vármegye főispánjának. 1538-ban a Tiszántúl Erdély felé táborozott, 1541-ben pedig Pestnél a törökökön győzelmet vívott, valamint 1544. Szalkánál is. Résztvett 1546-ban a smalkaldi táborozásban is, melyből hazatérve nem sokára meghalt.* Nejével Korláthkeői Erzsébettel nyerte Korláthkeő várát, valamint – úgy látszik – anyja Pongrácz Frúzsina után jutott Berencs birtokához. Korlátkőt nejének hagyta szabad rendelkezés alá, Berencsnek felét a Vasmegyei jószágokal együtt pedig, – miután arra 1551-ben I. Ferdinandtól kir. beleegyezést is nyert, – unoka-testvérének Nyáry Jánosnak hagyta, a másik felét pedig a berencsi uradalomnak nővéreinek Porkoláb Dienesnének és Széchy Bernát deáknénak hagyta, nemkülönben anyai rokonának Tardy Gáspárnak. A női-ág azután Jánosnak átengedte a morvaországi birtokokat, melyekért ő viszont a leány-ágnak a Pozsony megyei Czifferi jószágokat u. m. Cziffer,Bahon, Path, F.-Zela, és Karkócz helységeket engedte át cserében.
Lásd Kaprinai Mss. B. tom. XXVIII. p. 50.
Ugy látszik – 1551. év után.
Nyáry János, I. Péternek fia miután nejétől strecsenyi Kostka Miklós leányától fia János a jobb életre költözött, a pozsonyi országgyülés alatt mag nélkül kihalván, birtokaiban még halála előtt királyi beleegyezéssel testvérei Lajos és Lőrincz örökösödtek; és igy a berencsi uradalom fele, és a morva jószágok ezek maradékaira szált.
Nyáry Lőrincz* nagybátyjának I. Ferencznek nem csak birtokaiban, hanem méltóságában is örökösödött. Már 1547-ben honti főispán volt; 1551. tájban pedig Szolnok vára kapitánya lön, azonban a következő évben őrségének gyávasága miatt Szolnok vára a török kezébe esvén, maga is török fogollyá lön, honnan – úgy látszik – a szintén török fogságot szenvedő regóczi Huszár István közbenjárásával szabadult meg, kinek szolgálatát azzal jutalmazta meg, hogy neki Krepellán és Konszko falut, és Szucsányban nehány telket ajándékozott. Nejétől enyingi Török Margittól* (ki 1540-ben született, és 1570-ben Király-Helmeczen halt meg) több gyermeke maradt. Ezek közűl legnevezetesebb lön Pál, 1596-ban Eger vára kapitánya, ki utóbb a reformatióra tért, és Bocskai híve lett. 1601-ben már váradi kapitány, Kraszna, Bihar, Közép-Szolnok vármegye főispánja. Harczolt Bocskai alatt.* 1606-ban aláirta a békekötést, és nem sokára meghalt. Első neje Enyingi Török Zsuzsanna volt, ki által gyermekei, Pápa, Gesztes, és a Diós-Győri uradalomban örökösödtek. Második neje kis-várdai Várday Katalin volt. Gyermekei közűl Pál és Zsigmond utódok nélkül korán elhaltak, István előbb Bethlen híve, s kállói kapitány. Egykor 1620. tájban portyázó törökök közűl őt f.-győri Nagy János menté ki; utóbb III. Ferdinánd híve lévén, már 1635-ben kamarás, tanácsos, Szabolcs vármegye főispánja, fő ajtónálló mester, 1632-ben báróságot nyert, utóbb pedig felső magyarországi főkapitány (= kassai generalis) lett. Nejétől Thelegdy Annától egyetlen fia Ferencz 1622. sept. 1. napján kora 11. évében Varanón Zemplin vármegyében halt meg.* Ezt 1635. oct. 17-én felesége követé;* maga pedig István meghalt 1643-ban.*
Ezt Budai Lex. II. 751. lapján I. Ferencznek testvéreül irja.
Wagner, Collect. geneal. dec. III. 127. – Másutt nejéül Turóczy Martát olvassuk.
Lehoczky Stemmtt. I. 128. 151. II. 258. Pethő Gergely Krónika 142. 146. 164. 173. 174.
Nyáry István saját jegyzése Mss. Mus. fol. lat. nro 213.
Wagner Dec. III. 123.
Pethő Gergely, krón. IV. rész 9. lap.
Istvánnak testvére Miklós Pápa, Gesztes és Diós-Győr ura, 1626-ban élt. Neje alsó-lindvai Bánffy Judit volt, kitől gyermekei: Miklós, Zsigmond, Mária Szúnyogh Andrásné, és Krisztina Bossányi Lászlóné volt. Ezek közűl Miklósnak Ferencz fia magnélkül halt, leánya Mária regóczi Huszár Imre neje lett. Zsigmondnak Mikch Máriától fiai férfi ágon szintén utód nélkül szálltak sirba. És igy Nyáry Lőrincznek ága elenyészett.
I. Péternek harmadik fiától I. Lajostól jő le a mostani nemzedék. Ennek fia Imre nemzé Sárát, II. Lajost, Bernátot és Jánost. Ezek közűl János magnélkül halt meg; Bernát Szabolcsi főispán, a ki 1646ban a részek (partiumok) részéről országos biztos volt,* szintén nem hagya utódot.
Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 463. l. Lehoczky Stemm. I. 148. Lásd 1647-ki 91. törv. czikk.
II. Lajos 1635. és 1649-ben az országgyülés által a határok megvizsgálására kiküldött biztos volt.* 1655-ben báróságra emeltetett.* Nejétől Vizkelety Annától egyetlen fia maradt Imre, kinek slavniczai Sándor Máriától gyermekei Anna b. Zay Lőrinczné, és Ferencz. Ez utóbbi Tökölyi Zsófiától nemzé Zsigmondot.
1635: 55. és 1649: 27. törv. cz. (Lajosnak néhol nejéül Szúnyogh Erzse iratik, ez tán második neje volt).
Lehoczky Stemm. I. 169.
Zsigmond az anyja Tökölyi Zsófia után reá néző scsavniki uradalom végett, mely anyai nagyatyja Tököly Zsigmond hűtlenségi bélyegén a kir. fiscus kezébe került, az országgyüléshez folyamodott, melyre nézve az 1715. és 1723-ki országgyülés kéré is a királyt eme birtok visszaadására. Zsigmond 1723-ban III. Károly király által magának és utódainak számára grófi rangot nyert.* Feleségétől gr. Sztáray Krisztinától* három fia közűl csak János nejétől báró Révay Ilonától hagyott maradékot, és igy a most is élő grófi család négy ágának ő lön közös atyjává. Négy fia József,* János, Ferencz és István négy külön ágat terjesztett, mely ágak a mai napig lehozva a II. táblán láthatók. Ezek közűl kettőt a papi pályán, kettőt a bányászati kormányszéknél, másokat ismét a katonai pályán találunk.
Lehoczky Stemm.I. 169.
Némely nemzékrendi táblákon nejéül Majláth Angelika iratik.
1751-ben és 1765-ben az országgyülés által határvizsgálati biztosnak kiküldetett.
A család 1723-ban nyert grófi czímere négyfelé osztott paizs; az 1. és 4. osztály kék udvarában fehér ménen vörös ruhás, arany zsinóros magyar vitéz vágtat: a 2. és 3-ik vörös udvarban koronából kiemelkedő oroszlán, első jobb lábával arany királyi pálczát ballábával egy zöld ágat tart, melyen három fehér rózsa virít. A paizs fölötti sisak koronájából a leirt oroszlán (az ősi czímer) emelkedik ki, szintén sceptrumot és hármas rózsa-ágat tartva. Foszladék jobbról aranykék; balról aranyvörös.
Ugyan e családból volt Nyáry Borbála, kinek férje Alaghy Menyhért 1631-ben halt meg.*
Szirmay C. Zemplin not. hist. 165. Olvashatni e családból: Hormayr u. Mednyánszky Taschenbuch 1827. és 1841. évfoly. is.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages