Rhédey család. (Kis-rhédei gróf és nemes.)

Full text search

Rhédey család. (Kis-rhédei gróf és nemes.)
Aba nemzetségéből (genus) ered.* Első megtelepedési helye Heves vármegyében Rhéde helység, honnan nevét is vevé. A XIII. században következő hét tagja élt a családnak, mind ugyanannyi külön ágnak törzse, ugymint: 1. szentmártonrhédei Rhédey Demeter, 2. berczeli Rhédei László, 3. boldogasszonyrhédei Rhédey Rufus Dezső, 4. kisrhédei és szentmártonrhédei Rhédey Miklós, 5. tasi Rhédey Péter, 6. csekei és nagyrhédei Rhédey Garduan László, 7. boldogasszonyrhédei Rhédey Péter.*
Ezek közül a legközelebb korig lehozva csak a 4-szer említett kisrhédei és szentmártoni Rhédey Miklósnak ivadékát ismerjük.
Horvát István gyökeres nemzets. 43. Ungr. Magazin IV. 356. stb.
Vöröstói György: Oratio de duratione Familiarum illustrium periodica super funere ill. ac magn. D. Sigismundi C. Rhédey etc. Kolosvár 1758. a család adatai után közlött családleirása, melyből a családfa is közöltetik és Lehoczky s kővári stb. tévedéseik is kiigazíttatnak.
Ezen Miklóstól (v. Mikó) a család nemzékrende következőleg sarjadzott szét:
I. tábla. Rhédey Miklós de sz.-márton Rhéde; Rhédey Miklós vulgó Mikócza; Péter; Jakab; Rhédei Miklós Dósa; Péter 1442.; Miklós; László de Rhéde (1. N. Zsófia 2. Recsky Erzse 3. N. Anna); Margit (maczonkai Cherepes István özve. 1483.); Gáspár; Boldizsár (missei Sáry Ilona özv. 1483.); 1-től I. Pál † ifjan; 2-tól Bonaventura † ifjan; II. Pál; 3-tól Ferencz 1552. lengyelországi lovag; Ágata; III. Pál erdélyi kincstárn. 1598. 1609. (Suta Anna); Anna; László 1609.; Péter 1609.; Zsófia; Zsuzsi; II. Ferencz Bihar s marmarosi főispán n.-váradi kapit.; I. János † 1658. erdélyi tanácsos (Kornis Margit) erdélyi ág; Zsófia 1598. 1634.; I. István szepesi alisp. 1637. 1643. (Zmeskal Petronella) magyarországi ág; III. Ferencz 1657. erdélyi fejedelem (ik. Bethlen Druzsina); Folyt. II. táblán.; Pál (Csomaközy Erzsébet 1654.); István; Ilona (Kubinyi János); László marmarosi főispán (1. Szunyogh Zsuzsa 2. Bánffy Ágnes) †; Zsigmond; László; Pál; Zsigmond; Ferencz; Ferencz (Csemiczky Anna); László; László szül. 1801. zemplini főjegyző 1843.; Julianna (Komáromi György); Lajos cs. kir. kam. főisp. helyt. † 1831. (gr. Kacsándy Teréz) †; Zsuzsi (Diószeghy Sámuel); Károly; Polexina; Ferencz bihari alisp. 1819.; Rudolf
«» II. tábla. I. János, ki az I. táblán. erdélyi tanácsos † 1658. (Kornis Margit); IV. Ferencz 1664. (1. Toroczkai Erzse 2. Serédi Zsófia); II. János (Macskási Erzse); II. István (Ajtoni Kata); Krisztina (Bethlen Ferencz); Anna (1. b. Pongrácz György 2. Bánffy Péter); Folyt. III. táblán.; Sándor †; Mihály †; László (Toroczkay Mária); Ferencz (b. Daniel Mária); László 1758. (gr. Radák Erzse); János altáborn. † 1768. (gr. Bethlen Klára 1758. †); II. Mihály † 1791. (b. Bánffy Teréz); Krisztina (osd. Kún László); Zsigmond sz. 1722. † 1758. (b. Wesselényi Kata); Klára †; Mária †; Ferencz †; Ádám †; Ferencz †; Ferencz szül. 1756.; Zsuzsi; János † 1797.; János † 1750. (b. Bánffy Jozefa); Mihály (Bethlen Bora); László † 1835. (b. Inczédi Ágnes); Ferencz (1. Gál Ágnes 2. Tholdalaghy Zsuzsi); Teréz (gr. Csáky István); Jozéfa; Claudia † 1841. (Würtembegi Sándor); Lajos; István; Gábor; Zsófia; Julia (gr. Grundemann); János (Wesselényi Kata)
III. tábla. II. István, ki a II. táblán. (Ajtoni Kata); Pál kir. t. ülnök (Boros Bora); Mária (osd. Kún István); Ádám 1704. (gr. Bethlen Anna); József (Biró Kata özv. 1758.); Kata (gr. Székely Ádám); Zsuzsa (b. Wesselényi Ferencz); Farkas † 1809. (gr. Teleky Kata); Kata (gr. Toldalaghy Pál); Kata (Rhédey Zsigm.); Ádám † 1849. kincstárnok (gr. Teleki Mária); Klára (b. Radák István); Mária † 1849. (gr. Mikó Imre); Mária (b. Bánffy Boldizs.); Pál (b. Kemény N.); Druzsina (b. Kemény Ádám); Éva (gr. Bethlen György)
A családfa nehány első nemzedéke évszám nélkül lévén, meg nem tudjuk mondani, kik voltak a család tagjai közűl azok, a kik 1420-ban Zsigmond királytól a szepesi káptalan bizonysága szerint Rhéde helységre (új-)adományt nyertek.
A nemzedék számát tekintve, azon Rhédei Miklós, kinek neve mellett a táblázaton a Dósa mellék név áll, élhetett a XV. század közepe táján 1440-ben, s noha Vöröstói* testvérét nem említi, mégis valószinű, hogy Lehoczky szerint* ezen Rhédei Dósa Miklósnak testvére volt Rhédei Péter; kiről más hiteles adat szerint tudjuk, hogy 1442-ben több főúr közt ő is egyik biztositója volt Erzsébet királynénak I. Ulászló király részéről arra nézve, hogy a nevezett királyné a béke tanácskozás végett Esztergomba sértlenűl utazhasson.*
Az „Oratione de duratione familiarum” – idézett halotti beszédben.
Lehoczky Stemmat. II. 339. szerint Miklósnak testvére volt Péter és atyja Gáspár és Boldizsárnak.
Teleki, Hunyadiak kora X. 118–120.
Péternek gyermekei voltak Gáspár és Boldizsár,* és talán szentdomokosi Rhédei Dósa János is, valamint bizonyosan leánya volt Rhédei Margit, maczonkai Cherepes István özvegye, miután nevezett Rhédei Dósa János és Rhédei Margit Cherepes Istvánnak özvegye 1483-ban az egri Káptalan előtt Heves-megyei Rhéde helységben néhai Rhédei Boldizsár nemesi lakát s udvarát és három puszta telkét néha Rhédei Boldizsár özvegyének missei Sári Ilonának menyasszonyi ajándéka s hozománya fejében, 33 arany forintban visszaváltásig elzálogositák.*
Lehoczky id. h.
Teleki, Hunyadiak kora XII. 243.
Szintén oldalágból kellett származnia azon Rhédei Sandrinak (vagy Sándornak) ki 1447-ben a budai országgyülésre Nógrád megye követe volt;* miután táblánkon nevét nem találjuk.
Kovachich Vestigia Comitiorum 266–268.
Biztosb világosság árad a családfára Rhédei Lászlónál, kinek három rendbeli házasságából első nejétől Zsófiától fia Pál korán elhalt, második hitvesétől Recski Erzsébettől született fia Bonaventura szintén ifjuságában mult ki, de még maradt II. Pál, kiről mint a család fentartójáról alább leszen emlités; harmadik feleségétől Annától gyermekei voltak I. Ferencz, Ágata és tán ismét Pál.*
Vöröstói id. h.
I. Ferencz, tán ugyan az, ki 1552-ben Eger vára védelmében vett részt.* Ezen Ferencz a család leirása szerint – mint Vöröstói irja* – Lengyelország polgára lett és aranysarkantyús vitéz (eques auratus). És ha való az, hogy a Rhédeieknek egy ága Lengyelországba beszármazva, ot máig is él, ugy a beszármazás csak ezen Ferencz által történhetett.* – Ugyan csak e Ferencznek lehetett neje rimaszécsi Széchy Anna, ki 1572-ben Basó Farkasné, 1578-ban pedig Kisrhédei Rhédey Ferenczné volt.
Istvánffy Hist.
„De duratione familiarum” czimű oratiójában.
Épen midőn a Rhédeiek családfája szerkesztésével voltam foglalatos, keresett föl egy lengyel azon értesitéssel, hogy ő okmányai szerint a Rhédei családból származván, a magyarországiakkal összeköttetését kutatja. Szerinte a lengyelországi Rhedeiek törzse Ferencz, ki lengyel nemességet is nyert, de e Ferenczet összetéveszté a volt erdélyi fejedelem Rhedei Ferenczczel, s ennek hasonnevű atyjával, szerinte a Rhédeiek Lengyelországban lovagi s grófi rangra is emeltettek, s Rédai s Rédász néven neveztetnek.
I. Ferencznek testvére II. Pál törzse lett a magyar- és erdélyországi Rhédey családnak. Nejétől, kinek nevét nem tudjuk – gyermekei voltak: III. Pál, és II. Ferencz.
II. Ferencz, kit az 1599. évi országgyülés megbüntetni rendel* 1601-ben Fülek vár kapitánya* 1609-ben* a nyitrai káptalan követelései ellenében feloldatik. 1614-ben Bihar és Máramaros vármegye főispánja,* majd nagyváradi kapitány s II. Rákóczy György udvari tanácsosa volt. Fia III. Ferencz szintén Máramaros vármegye főispánja, 1657-ben erdélyi választott fejedelem rövid ideig, de 1658. jan. 24. már lemondott. Nejétől iktari Bethlen Druzsinától egyetlen fia maradt László, szintén Máramaros vármegye főispánja, ki 1636. január 11-én született, 1655. jul. 27-én kelt egybe nejével Szunyogh Zsuzsánnával, Szent-Jóbon, ennek halála után pedig 1662. mart. 29-én másodszor lépett házasságra Barsai Ákos özvegyével Bánffy Ágnessel. Gyermeke egyiktől sem maradt. 1654-ben II. Rákóczy György erdélyi fejedelem bejárója (cubicular. mag.) volt. Meghalt 1664. táján magtalanúl. Benkő szerint Háromszék főkapitánya is volt; a szerencsétlen lengyel expeditióban pedig mint dandár vezér vett részt. Irt Naplót is, melynek azonban csak része jelent meg nyomtatásban.*
1599. évi 37. törv. cz.
Nógrád megyei jegyzőkönyv.
1609. évi 39. törv. cz.
Ortelius Redivivus II. 65.
M. Akad. Történelmi tár I. 213–234.
III. Pál, kinek nejétől Sutha Annától 1598-ban már I. János, Zsófia, és I. István gyermekei neveztetnek, Erdélyben kincstárnok volt, 1609-ben László, Péter, és János testvéreivel (vagy fiaival?) iktattatik be a Viczmándyakkal együtt egész Beje és Tris helységbe.* Pálnak, ki Bethlen hive volt,* emlitett nejétől gyermekei I. János, Zsófia és I. István; e két fiú lőn az erdélyi és magyarországi ágnak törzsatyjává.
Szepesi káptalan.
Böjthi Gáspár Engelnél 317. 319.
I. István a magyarországi ág törzse, 1624-ben birta Nyitrában Nagy máskép Felső-Köpösdöt, Nagy-Emőkét, Lápos-Gyarmathot, Lápos-Kékkőt, Ziladot, 1625-ben statuáltatott Szepes megyei Kolacsko egész helységben. 1632. nejével Zmeskal Petronellával 300 aranyért veszi meg Bejét azaz 5 telket Viczmándy Páltól, 1634-ben nővérétől Zsófiától annak évenkint fizetendő 70 ftért kapja kis- és nagy-lomniczi telkét, Bején 2 1/2, ugyan ott a szőlőbirtok 1/5 részét, Trissen egy telket 1641-ben Hevesben a sári pusztát és Tarnamise falut 600 tallérért Ivóch Jánosnak zálogitá el.* 1637–1644-ig Szepes vármegye alispánja volt* 1639-ben cserélte meg birtokait I. János testvérével, ennek adván bihari és erdélyi javait, attól pedig szepesi és gömöri jószágait kapta, igy vált két ágra a család; István a magyarországi ágnak, János az erdélyi ágnak lett alapitója. Lássuk előbb a magyarországi, azután Jánosnak erdélyi ágát.
Szepesi káptalan.
Wagner Analecta Scepus. III. 245.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages