Beindul a katonai gépezet
Beindul a katonai gépezet
Még javában tartottak a csatlakozásról, illetve annak mikéntjéről folyó politikai csatározások, katonai téren már megtörténtek azok a konkrét intézkedések és lépések, amelyek szinte visszafordíthatatlanná tették az eseményeket, és természetesen visszahatottak a politikai döntésekre is. A német és a magyar vezérkar között március 28-án megkezdődött a tervek egyeztetése és a tennivalók pontosítása, amely 30-án, a Paulus tábornokkal (az OKW főszállásmestere = hadtáp »logisztikai« főnöke) folytatott tárgyalásokkal zárult.
A magyar vezérkar vállalta, hogy:
– repülőtereket bocsát a német légierő rendelkezésére;
– biztosítja a XLI. és a XLVI. hadtestek vasúti, illetve közúti felvonulását Romániába és a Dunántúlon;
– aktivizálja a légvédelmi körzeteket, a hozzájuk tartozó figyelő és jelzőőrsökkel együtt;
– lezárja a jugoszláv határt, csapatokkal biztosítja a német erők felvonulását és ütközetbe lépését;
– mozgósítja a hadműveletbe bevonandó erőket, támadást indít a Duna–Tisza közén, és ezzel fedezi a Belgrád felé előretörő német csapatok szárnyait.
A magyar csapatok támadásának időpontja azonban továbbra is nyitott maradt. Werth Henrik április 15-ében határozta meg azt a legkorábbi időpontot, amikorra a magyar csapatok elérhetik készenlétüket a jugoszláv határ mentén. Paulus ezt túl késői időpontnak tartotta, és ragaszkodott 12-éhez, mint legkésőbbi meginduláshoz. A magyar vezérkar főnöke Horthytól a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács április 1-jei összehívását kérte a mozgósítás azonnali elrendelése céljából. Mivel erre az engedélyt csak április 3-án kapta meg, nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar csapatok feltöltéséhez és felvonulásához nem lesz elegendő idő.
