Bevezető intézkedések és a háború első jelei | Magyarok a II. világháborúban

Bevezető intézkedések és a háború első jelei

A katonai megállapodásnak megfelelően a magyar vezérkar március 28-ától kezdődően számos intézkedést adott ki a német csapatok felvonulásának, az ország biztonságának és a készülő hadművelet előkészületeinek szavatolása érdekében. Így többek között:

– a németek át-, illetve felvonulásához biztosította a vasútvonalakat és – elsősorban a Dunántúlon – a közutakat;

– a német felvonulás zavartalan végrehajtása érdekében tüzérséggel megerősített zászlóaljakat rendelt ki Lispére, Murakeresztúrra és Gyékényesre;

– április 1-jén aktivizálták az Országos Légvédelmi Körzeteket (a munkácsi kivételével);

– kijelölték azon repülőtereket, amelyeknek a német repülőkötelékeket kellett befogadniuk;

– megkezdték a mozgósítási, felvonulási, valamint a támadó tervek kidolgozását.

A háború jelei április 6-ától már a magyar– jugoszláv viszonylatban is megmutatkoztak. A jugoszlávok megerősítették a határőr őrsöket, és megszállták az erődövet. Nagy ütemben mozgósították erőiket, megkezdődött a „Potiska” hadosztály ikreződése. Mindenütt lezárták a határt, megszakították a két ország közötti forgalmat és aknamezőket, akadályokat telepítettek le a közös határ teljes szélességében. A murakeresztúri és a letenyei hidakat felrobbantották, míg a többi fontos műtárgyat aláaknázták.

A magyar vezérkar mindezek ellensúlyozására életbe léptette a saját védelmi tervét. A határt Csikériától a Dunáig a 15. gyalogdandár és a 16. határvadász-zászlóalj, míg Csikériától keletre a Tiszáig a 14. gyalogdandár és a 66. határvadász-ezred védte. A Dunától nyugatra Somogyudvarhelyig a 11. gyalogdandár biztosított. A határvédelem vezetésére a 3. hadsereg-parancsnokság beérkezéséig az V. hadtestparancsnokot jelölték ki. A folyamerők 6-án és 7-én a Dunán kapuval, a Tiszán kapu nélküli zárakat létesítettek. A Tiszán az I. folyamzárzászlóalj Szeged alatt, a Dunát Dunaszekcsőnél az őrnaszád ezred első osztálya biztosította. A zártelepítés mind a két folyón április 8-ára befejeződött. A csapatok felvonulásának biztosítása érdekében az előrevonási útvonalakra és átkelőhelyekre műszaki és légvédelmi egységeket rendeltek ki.

A Graz felé repülő jugoszláv bombázók miatt Budapesten 6-án 18 órakor szólaltak meg először a szirénák. Légiharcra nem került sor, mivel a Mátyásföldről felemelt 1/3-as vadászszázad nem találkozott ellenséges gépekkel. Április 7-én már hazánkat is több légitámadás érte. Szegedet hat alkalommal támadták meg a jugoszláv királyi 51légierő gépei. A célpont a vasútállomás és a repülőtér volt. A károk a magyar légvédelemnek és a német vadászrepülőknek köszönhetően nem voltak jelentősek. A jugoszláv kötelékek közel 70%-os veszteséget szenvedtek. Az utolsó három támadásnál a bombázógépek már meg sem tudták közelíteni célpontjaikat. Az utolsó kísérletben már csak két gép vett részt. A magyar légvédelem mindkettőt lelőtte.

52Kisebb kötelékek támadták meg Pécset, Szegedet, Siklóst, Kelebiát, Körmendet, Zalaegerszeget és több vasúti szerelvényt, közöttük személyvonatokat is. Az anyagi kár nem volt jelentős, de egy gyermek meghalt, és többen súlyosan megsérültek. Április 8-ától érezhetően csökkent az ellenség légitevékenysége, csak szórványos berepüléseket hajtottak végre valószínűleg felderítési feladattal.

A légitámadásokkal párhuzamosan kisebb összetűzésekre került sor a szárazföldön is. A jugoszláv granicsárok (határőrök) több esetben átlépték a magyar határt, és támadást intéztek biztosító erőink ellen. A magyar határvadászok a támadásokat minden esetben visszaverték, és több foglyot ejtettek.

A vezérkar a felvonuláshoz igen pontos és részletes terveket adott ki. Minden alakulat számára 53meghatározta a felvonulás módját, rendjét és idejét. Alegységekre lebontva előírták, hogy melyek menetelnek, melyek kerülnek vasúti szállításra, illetve melyek mozognak saját járműveikkel. A gyalogos és a gépjárműves alakulatok számára felvonulási útvonalakat, míg a vasúton szállítottak számára kirakó- és gyülekezési körleteket jelöltek ki.

Ezt az amúgy is túlszervezett felvonulási tervet a vezérkar maga borította fel kapkodó intézkedéseinek kiadásával, amit a mozgósításból adódó nehézségek még tovább bonyolítottak.

A támadás első napjára a 3. hadseregnek csupán alig több mint a fele érkezett be tevékenységi körzetébe. Az egységek összekeveredtek, a katonák kimerültek a nagy távolságú erőltetett menetektől, a gépjárművek pedig nem rendelkeztek elegendő üzemanyaggal.

„A BELÜGYMINISZTÉRIUM TUDOMÁSUL MEGKÜLDI A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMNAK A CSENDŐRSÉG KÖZPONTI NYOMOZÓ PARANCSNOKSÁG TÁVIRATI JELENTÉSÉT A JUGOSZLÁV KATONAI TEVÉKENYSÉGRŐL

Szám 8487/1941

VII. res.

Szigorúan bizalmas!

M. kir. Külügyminiszter Úrnak

(Ghyczy Őméltósága kezeihez

Budapest

A lenti jelentést Nagyméltóságodnak tisztelettel közlöm

Budapest, 1941. ápr. hó 10-én

A miniszter rendeletéből

miniszteri osztályfőnök

Megkapja: M. kir. Miniszterelnök Úr is.

Másolat a 8487/1941. VII. res. B. M. számú iktatmányról

Távmondat. – 1941. április 7-én 14 h 30 I. – A magyar királyi Belügyminiszter Úrnak (Közbiztonsági Osztály vezetője) Budapest. – Jugoszláv területen Óbéba és Oroszlámos között vasúti átereszeket a jugoszlávok felrobbantották. Kübekháza közelében a jugoszláv határszélen egy horvát és egy bosnyák katonaszökevény teljes felszereléssel átszökött, megadta magát. Közlésük szerint a jugoszláv hadsereg Bácskát kiüríti és Zimony irányába visszavonul. – Hercegszántó közelében lévő jugoszláviai Béreg községben a szerbek a vasútállomást és a műutat felrobbantották. Gara közelében lévő Regőce jugoszláv községből a szerbek kivonultak. Hatvan főnyi németet túszként magukkal vittek, de fegyveres szerb csapatok, valószínűleg csetnikek, vissza-visszatérnek és a lakosságot, különösen a németeket ütik-verik. – Ószentiván község felett 7-én 11-h-kor négy német és egy jugoszláv repülőgép között légiharc fejlődött ki, melynek során a jugoszláv repülőgépet lelőtték. A gép és 2 pilótája szénné égett. – Szegeden 7-én 11 h 15 I-től 12 h 20 I-ig légitámadás volt. Jugoszláv repülők Szegedre bombát dobtak. Egy darab 50 kg-os bomba esett a MÁV. nagyállomás épületére, mely a tetőt és az első emelet mennyezetét átütve a MÁV. főnök lakásában a sezlónra esett, de nem robbant fel. Egy bomba esett a MÁV. nagyállomás mellett a töltésre, vágányokban kárt nem csinált, csak a vezetéket szakította fel. Két bomba esett a MÁV. nagyállomás mellett a Galamb utcában a Boldogasszony sugárút 42. számú ház előtt az úttestre. Ez utóbbi a villamos vágányt feltépte s kb. 5 méter átmérőjű és 3 méter mély krátert csinált. Szeged „Tisza” pályaudvaron bombatalálat érte az ott lévő üres német szerelvényt. Egy német katona súlyosan megsebesült s a magyar mozdonyvezető géppuskatalálattól kórházba szállítás közben meghalt. A pályaudvar megrongálódott. Ennél a bombatámadásnál egyéb haláleset nincs. Bomba esett a tiszai vasúti híd mellett is, de kárt nem okozott. Az első légitámadásnál jugoszláv gépek a szegedi repülőteret is lőtték géppuskával. Sérülés nem történt. Ezt követően közel egymás után volt még két légiriadó, de ezek alatt légitámadás nem volt. – A pécsvidéki bombázásról utólag még a következő részletek érkeztek: Siklóson 7-én egy jugoszláv bombavetőt, amely Pécs felől 11 h-kor D. irányban haladt, Siklós fölött egy német vadászgép utolérte. A jugoszláv 3 motoros bombázó, hogy terhén könnyítsen, a siklósi vár fölött eldobálta bombáit. Ezek közül 2 bomba egy lakóházra esett és felrobbant. Három bomba nem robbant fel, s ezek közül egyet megtaláltak. Négy siklósi polgár megsebesült. A német vadászgép rövid harc után a jugoszláv bombázót lelőtte. A gép utasai szénné égtek. Közülük csak a jugoszláv alezredes ismerhető fel. A pécsi repülőtér bombázása alkalmával utólagos megállapítás szerint, egy felszállni készülő német vadászgép a szárnyán megsérült és egy személy megsebesült. A Siklóson lelőtt gépet nem a légvédelmi tüzérség, hanem a most jelentett német vadászgép lőtte le. A pécsi repülőtér bombázása során a légvédelmi tüzérség, utólagos megállapítás szerint, egy jugoszláv gépet lőtt le, mely Pécs határában lezuhant. Német vadászgép a másik jugoszláv bombázót üldözőbe vette és Rózsafa község határában lelőtte. A gép kigyulladt a személyzet közül kettő meghalt, egy ejtőernyővel kiugrott, súlyos égési sérüléssel kórházba szállították. Pécsett ma több esetben jelentek meg jugoszláv repülőgépek, de a német vadászok elűzték őket. – Ezt a jelentést előterjesztem a m. kir. Belügyminiszter Úrnak (VI.b. és VII. oszt.) a m. kir. Vezérkari Főnök Úrnak (2. oszt. Koffa) és a m. kir. Csendőrség Felügyelőjének. – 7243/B.kt. 1941. szám. – Központi nyomozó Parancsnokság.”

/Horthy-Magyarország részvétele…/