3. A magyar SS-alakulatok Főfelügyelősége és az SS XVII. fegyveres-hadteste (XVII. Waffen-Armee-Korps der SS)

Teljes szövegű keresés

4683. A magyar SS-alakulatok Főfelügyelősége és az SS XVII. fegyveres-hadteste
(XVII. Waffen-Armee-Korps der SS)
Amikor 1944 decemberében egyre jobban körvonalazódott egy második, magyarokból álló SS-hadosztály felállítása, az SS Vezetési Főhivatala és a Honvédelmi Minisztérium részéről felmerült, hogy az SS magyarokból felállított hadosztályai számára a későbbiek folyamán egy felettes parancsnokságot szervezzenek.
Mivel a hadosztályok szervezése még kezdeti stádiumában volt, a parancsnokság szervezése helyett az SS Vezetési Főhivatala egyelőre – átmeneti jelleggel – csak egy úgy nevezett Főfelügyelőség felállításában gondolkodott. Az elképzelések szerint a Főfelügyelőség minden magyar SS-alakulat legfelsőbb szintű hivatala, de nem felettes parancsnoksága lesz. Feladatai elsősorban a magyar és a német fél között felmerülő problémák közvetlen, magasabb szintű intézésében merültek volna ki.
1944. december 20-án Ruszkay Jenőt707Berlinbe rendelték. Az SS Vezetési 469Főhivatala részéről Jüttner fogadta, aki felajánlotta Ruszkaynak az SS magyar önkéntes alakulatainak főfelügyelői beosztását. A SS valószínűleg azért szemelte ki Ruszkayt erre a posztra, mivel a nyilas hatalomátvételt követően Winkelmann a magyar Honvédség felügyelőjévé akarta kinevezni, azt remélve, hogy ezáltal a magyar honvéd csapatokat teljes egészében a német óhajok szerint szervezik át, majd vetik be. Akkor Szálasi visszalépése miatt nem történt meg kinevezése.
707 Ruszkay (1928-ig Ranzerberger) Jenő 1907-től tüzér hadnagy, majd 1911-től főhadnagy volt. 1912-14 között elvégzi Bécsben a vezérkari iskolát. Az első világháború alatt Przemysl erődjének vezérkari osztályán dolgozik, 1915-ben fogságba kerül. 1918. áprilisában hazaszökött, majd rövid időre az olasz frontra került. A forradalmak idején nem szolgál. 1922-1924 között az ankarai magyar követség felállításával bízzák meg, ugyanott rejtett katonai attasé. 1924. októberétől Szofiában, majd 1925-től Bukarestben katonai szakelőadó. 1928-1933 között a HM VI-2. (a későbbi vkf./2.) osztályának vezetője. 1933. május 1. és 1935. május 1. között a miskolci 7. vegyesdandár vezérkari főnöke, majd 1937. augusztus 15-ig országos légvédelmi parancsnok, egyben 1936. február 1-től a Honvédség Főparancsnokának légvédelmi szemlélője is. 1936. november 1-től tábornok. 1938. február 1-től 1940. február 1-ig a pécsi IV. hadtest, s egyben a 4. gyalogdandár parancsnoka. 1940. május 1-től nyugállományba helyezik. Politizálni kezd, s 1940. júliusában átveszi a Magyar Nemzetiszocialista Párt vezetését, majd szeptemberben egyesítve a jobboldali pártokat közremőködik a Nyilaskeresztes Párt létrehozásában, s 1942. február 23-ig a párt külügyeinek irányítója lett. 1940. november 14-én politikai szerepvállalása miatt lemond rendfokozatáról. A német megszállást követően – Vörös János ellenében – vezérkari főnöknek jelölték. 1944. őszén Szálasi Veesenmayernak átadott előzetes kormánylistája szerint Ruszkay lett volna a németországi magyar követ. Beregfy honvédelmi miniszter 1944. októberében felajánlotta Ruszkaynak, hogy vállalja el a szervezendő Legfelsőbb Katonai Külön Törvényszék vezetését. 1944. november 6-án nyugállományú altábornagyként visszaveszik a honvédségbe, majd 13-án címzetes vezérezredessé léptetik elő. 1945. február 20-tól SS-Obergfuppenführer und General der Waffen-SS., egyben az SS magyar alakulatainak főfelügyelője. 1945. április 10-én átvette az SS XVII. fegyveres-hadtestének vezetését. Május 5-én kerül amerikai hadifogságba, ahol egy ideig Hoth tábornok cellatársa volt, aki azonban feljelentette Ruszkayt. 1945 október végén kiadták, majd 1946. március 27-én a budapesti népbíróság halálra ítélte. Az ítéletet 1946. június 27-én hajtották végre.
Ruszkay, noha egyelőre nem volt a Waffen-SS tagja, mindenesetre elfogadta Jüttner ajánlatát és az így létrejött Főfelügyelőség a későbbiek folyamán beolvadt az SS időközben párhuzamosan szervezett XVII. fegyveres-hadtestparancsnokságába.
Ruszkay Jenő és kísérete 1945. január elejéig Berlinben tartózkodott, ahol – noha hivatalosan még nem létezett „az SS magyar alakulatainak felügyelője” szolgálati hely – az SS Vezetési Főhivatalánál elsősorban a magyar hadosztályok felfegyverzésének meggyorsítása érdekében folytatott tárgyalásokat. Amikor Ruszkay december 28-án megtudta, hogy az SS 26. „Hungária” fegyveres-gránátoshadosztályának élére német parancsnokot akarnak kinevezni, megpróbálta a németek szándékát meghiúsítani s elérni, hogy a jövőben személyesen tehessen javaslatokat a hadosztályparancsnokokat illetően.708
708 TH V-101 625. 12. o.
Ruszkay közbenjárására egyelőre egy magyart, Pisky Zoltán Waffen-Oberführert nevezték ki a „Hungaria” hadosztály élére. Megjegyzendő, hogy az SS legtöbb betagolt, úgynevezett „fegyveres” hadosztályának élére általában német parancsnokokat neveztek ki.
1945. január 8-án Ruszkay és kísérete Bécsbe indult, ahol Winkelmannal folytattak tárgyalásokat, mivel időközben Szálasi tiltakozott a főfelügyelő kinevezése és a főfelügyelőség (majd hadtestparancsnokság) felállítása ellen, mondván Ruszkay Németországban hadsereget szervez ellenük.709 Szálasi valódi motivációja az volt, hogy véleménye szerint a németek a magyar SS-alakulatok felettes szervének létrehozásával veszélyeztetik a „nemzetvezető” legfőbb hadúri jogkörét. Miután a németek nem vonták vissza Ruszkay kinevezésének szándékát, Szálasiék megfosztották őt magyar állampolgárságától.
709 TH V-101 625. 13. o.
Eközben, 1945. januárjában a neuhammeri táborban a Waffen-SS két magyar hadosztálya szervezésének összefogására, s későbbi esetleges hadműveleti 470irányítására megkezdték az SS XVII. fegyveres-hadtestparancsnokságának felállítását is.710 A hadtest parancsnoka ideiglenes jelleggel Feketehalmy-Czeydner Ferenc711, 1. (hadműveleti) vezérkari tisztje az éppen tanfolyamot végző Deák László SS-Oberführer lett,712 aki – mivel Feketehalmy-Czeydner betegsége miatt sohasem foglalta el beosztását – a hadtestparancsnokság tényleges vezetője is volt egyben.
710 Lexikon 292. o.
711 Feketehalmy-Czeydner (1933-ig Zeidner) Ferenc katonai szolgálatát 1913. január 1-jén a magyar királyi honvéd 8. tábori tüzérezrednél kezdte, majd főhadnagyként az első világháború elején az orosz fronton szolgált. 1917. május 1-jén fejezi be a belgrádi katonai akadémiát, mint vezérkari őrnagy, majd a háború végén a császári és királyi II. hadtestparancsnokságnál szolgált. 1923. december 31-től a miskolci 7. vegyesdandár vezérkari főnöke, miközben ezzel párhuzamosan a budapesti Magyar Királyi Hadiakadémián tanár. 1925. május 15-ig a Sorbonne-on tanul, majd 1934. október 30-ig irodai szolgálatot lát el a Honvédelmi Minisztériumban. [Payer 1985 594. o.] Különböző beosztásokat követően, 1939. január 15-től a 6. gyalogdandár parancsnokának nevezik ki, 1939. november 1-től tábornok. 1940. március 1-től a szegedi V. hadtest parancsnoka, közben 1941. november 1-től altábornagy. E beosztásából eredően felelőse lesz az ún. újvidéki razzia során történteknek, amely miatt 1942. augusztus 20-án beosztásából felmentették, majd december 1-jétől nyugállományba helyezték. 1943. márciusától a mátyásföldi repülőgépgyár igazgatója. [Lexikon 109. o.] Az újvidéki események kapcsán kezdeményezett hadbírósági per alatt Németországba szökött, ezért 1944. február 10-én rendfokozatától is megfosztották. Németországban rövid védőörizet után 1944. március 1-jével a Waffen-SS felvette állományába, s megkapta az SS-Gruppenführer und Generalleutnant der Waffen-SS rendfokozatot. 1944. július 1. és augusztus 9. között megfigyelőként részt vesz a II. SS-páncéloshadtest normandiai harcaiban, miközben Magyarországon (április 28-al) visszakapta nyugalmazott altábornagyi rendfokozatát. 1944. október 22-től a HM és a vezérkari főnök helyettese, november 1-től (1945. január 1-jei hatállyal) vezérezredes, illetve egyidejűleg SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS. December 22-től hivatalt nem tölt be, de 1945. január 1-jével más alternatíva híján az SS XVII. fegyveres-hadtestének parancsnokává nevezik ki. Amerikai hadifogságából kiadják Magyarországnak, ahol június 19-én rendfokozatától megfosztva kicsapják a honvédség állományából, majd 1946. május 22-én a budapesti népbíróság kötál általi halálra ítélte. Április 10-én kiadják Jugoszláviának, s perét követően – Zöldi és Grassy kivégzése után egy nappal – november 5-én Zsablyán felakasztották.
712 Payer 1996 186. o.
Az SS XVII. fegyveres-hadteste a háború végéig nem érte el a hadrafoghatóságot, s csupán az Ia, IIa és O1 szolgálati beosztások tárgyában történtek meg a kinevezések. A hadtestparancsnokság feladata így elsősorban a német szervekkel való kapcsolattartás maradt. A hadtestparancsnokság közvetlenei közül is később csak a motorkerékpárosjelentő-század, a tolmács- és híradókülönítmények alakultak meg, beosztott harcoló alakulata soha nem volt. Személyi állománya a háború befelyezésekor elérte a 260 főt.713
713 Payer 1985 585. o., valamint Weissenbach 80. o.
Február elején Deák SS-Oberführer vezetésével körülbelül 200 fő, mint az SS XVII. fegyveres-hadtestének szálláscsináló részlege Oldenburg és Kloppenburg térségébe indult, hogy a szovjet előretörés következtében a neuhammeri tábort elhagyó magyar hadosztályok áttelepítését előkészítse.714 471A hadtest parancsnokságát a hadosztályokhoz közel, Altdorfban alakították ki és a szervezési munkálatokat – továbbra is Deák SS-Oberführer vezetésével – ott folytatták.
714 Weissenbach 64. o.
Február 20-án Bécsből Ruszkait Jüttner újra Berlinbe rendelte, ahol hivatalosan is felvették a Waffen-SS állományába SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS (a Waffen-SS tábornoka) rendfokozattal, s egyúttal kinevezték a magyar SS-alakulatok főfelügyelőjének. Működési helyéül a németországi (ma ausztriai) Baden bei Wient jelölték ki.715
715 TH V-101 625. 13. o.
Március 1-jével a Baden bei Wien melletti kastélyban Ruszkay, az SS Vezetési Főhivatala parancsának értelmében, felállította az SS Magyar Alakulatainak Főfelügyelőségét (Generalinspektoriat der ungarischen Waffen-Verbände der SS).716 A beosztott tisztek közül azonban senki nem jelent meg, csak a legénység érkezett be, zömmel a magyar hadosztályoktól odavezényelve.
716 Payer 1985 520. o.
Ruszkay Badenben kiadott leglényegeseb utasítása az SS magyar alakulatai részére az volt, hogy március 20-án elrendelte mindennemű párttagság mellőzését a magyar SS-katonákra vonatkozóan. Rendelkezését a „Hunyadi” hadosztály parancsnokának, Grassy SS-Obergruppenführernek továbbította.717 Március folyamán az SS magyar alakulatainak főfelügyelője Oroszváron folytatott megbeszéléseket Winkelmannal, elsősorban az SS 26. „Hungária” fegyveres-gránátoshadosztályának parancsnoki beosztásáról. Az eseményeket az ugyancsak Oroszváron tartózkodó Himmler is nyomon követte. A tárgyalásokon végül is úgy döntöttek, hogy a „Hungária” parancsnokságát is Grassy fogja betölteni, s e beosztását végül március 21-én el is foglalta.
717 Ruszkay rendeletét közli: Payer 1985 im. 520-521. o.
Április első napjaiban a szovjetek „bécsi támadó hadművelete” miatt a badeni főfelügyelőséget, nyugat felé Kremsmünsterbe (ma Krems an der Donau/Ausztria) helyezték át, ahol sikertelenül próbálták meg felvenni a kapcsolatot az SS Vezetési Főhivatalával. Ruszkay ezért Salzburgba ment, mivel úgy tudta, hogy ott egy magasabb SS-vezetési törzs található. Salzburgból az SS Vezetési Főhivatala Ruszkay SS-Obergruppenführert Berlinbe rendelte.
Április 10-én a Jüttnerrel, az SS Vezetési Főhivatala épületében folytatott megbeszélések során Ruszkay tudomására jutott, hogy az SS magyar 472hadosztályai feloszlatására vonatkozó parancsokat időközben elkészítették és az SS 26. „Hungária” fegyveres-gránátoshadosztálya felé már továbbították is. Az elképzelés az volt, hogy a hadosztályból 30 menetszázadot alakítanak ki és azokból a Waffen-SS különböző hadosztályait töltenék fel. Hasonló sors várt a „Hunyadi” hadosztályra is, amelyet ez alapján 40 menetszázadba osztottak volna.
Ruszkay azonban hosszas alkudozások árán elérte Jüttnernél, hogy az SS 26. fegyveres-gránátoshadosztályához a parancsot ne továbbítsák és az időközben, még április 10-én feloszlatott „Hungaria” állománya718 zömmel a belőle kialakított menetszázadokkal együtt az SS 25. „Hunyadi” fegyveres-gránátoshadosztályához legyenek beosztva.
718 HL 26. (2. magyar) SS-tüzérezred 40. doboz II. 1692. 40. o.
E parancsok [teljes] végrehajtása a magyar önkéntes hadosztályok katasztrófáját jelentette volna, – írja később Ruszkay – mert a magyar egységek ezzel szétbomlottak volna és egyenként menthetetlenül belesodródtak volna a német SS-hadosztályok harcaiba, előreláthatólag egészben, vagy nagy részben elvérezve.719
719 TH V-101 625. 14. o.
Az SS Vezetési Főhivatalánál Ruszkay ugyancsak elérte, hogy a „főfelügyelői állás helyett” a Waffen-SS magyar csapatainak főparancsnokává nevezzék ki. Április 10-én (más adatok szerint viszont március 20-án720, illetve még február 4-én721) Ruszkay tehát megbízott státuszban átvette az SS XVII. fegyveres-hadtestparancsnokság vezetését is, s személyén keresztül a parancsnokság összeolvadt az SS Magyar Alakulatainak Főfelügyelőségével.722
720 Payer 1985 596. o.
721 Lexikon 292. o.
722 TH V-101 625. 14. o.
Április 10-ét követően Ruszkay a Waffen-SS magyar hadosztályaihoz ment, s átvette Deák László SS-Oberführertől az SS XVII. fegyveres-hadtestparancsnokságának irányítását. Eközben a német parancsnokságok folyamatosan azzal a kéréssel fordultak a hadtestparancsnokhoz, hogy az angolszászok elleni harcra bocsásson rendelkezésükre csapatokat. Ruszkay ezeket a kéréseket – a magyar hadosztályok tárgyában kötött egyezmények kitételeire hivatkozva – rendszerint megtagadta. A Waffen-SS magyar hadosztályainak néhány táboricsendőr-alakulatát átmenetileg azonban az illetékes német parancsnokságoknak valóban átadta. Ruszkay később hozzájárult ahhoz is, hogy a „Hunyadi” hadosztály – kiképzéséről várhatólag április 1-jével beérkező – utászzászlóalját 473(az SS 25. fegyveres-utászzászlóalja) erődítési munkálatokra a nürnbergi XIII. hadkerület parancsnokság (Wehrkreiskommando) vegye igénybe. Ruszkay kitétele az volt, hogy az alakulat legkésőbb április 15-én 24.00 óráig a hadosztályához köteles bevonulni. Az utászok azonban Passauban rekedtek s így végül egyik félnél sem kerültek alkalmazásra.723
723 Weissenbach 72-75. o.
Április végén Ruszkay keresztülvitte az SS Vezetési Főhivatalánál, hogy a magyar hadosztályok ne a cseh határra kerüljenek erődítési munkálatok végzésére, hanem engedélyezzék számukra a délkeleti irányban történő továbbvonulást. Ruszkay eközben számtalan ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy a hadosztályokat teljes egészében felfegyverzik.724
724 TH V-101 625. 14. o.
Május 1-én Beregfy közölte Szálasival, hogy megbeszélte Jüttner SS-Obergruppenführerrel és a Waffen-SS tábornokával Ruszkay elbocsátását az SS magyar csapatainak főfelügyelői beosztásából. Mivel Ruszkay Szálasira nem tett esküt, a „nemzetvezető“ nem volt hajlandó őt fogadni.
Május elejére az SS XVII. fegyveres-hadtestének harcálláspontját Burghausenben alakították ki.725Május 5-én a hadtestparancsnokságot a magyar hadosztályok részeivel együtt Gmunden környékén az amerikai csapatok körülzárták. Ruszkay a következőképpen számolt be fogságba eséséről:
725 Payer 1985 526. o.
Én magam 6-án a gmundeni polgármesteri hivatalban vártam be az amerikai dandártábornokot, akinek a hadosztályokat átadtam. Ismertettem helyzetünket, hangoztattam azt, hogy magyarok vagyunk, a német SS-hez nincs közünk, fegyvereink egyes kézilőfegyverek kivételével nincsenek (…) és egyben kértem, hogy a hadosztályokat ne zavarják széjjé [sic!] fogolytáborokba, hanem engedjék meg, hogy tisztjeik vezetése mellett együttmaradhassanak, a törzsek és a készletek védelmére fegyvereket megtarthassanak, mely esetben garantálom a teljes rendet, a lakossággal és a németekkel minden összeütközés elkerülését és az élelmezést is.726
726 TH V-101 625. 15. o.
A Waffen-SS magyar hadosztályainak vezetésére felállított hadtestparancsnokság tehát korábban tette le a fegyvert, mint a hadosztályok, s két nappal azelőtt, hogy az európai háború befejeződött volna.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages