Bárdossy László, dr., bárdosi
Bárdossy László, dr., bárdosi
Szombathely, 1890. december 10. – Budapest, 1946. január 10.
Középiskoláit Eperjesen, Budapesten végezte. Ezt követően Budapesten, Berlinben és Párizsban jogot tanult. 1913-ban, a VKM-ben kezdte meg pályafutását: segédfogalmazó, segédtitkár, majd 1921-ben miniszteri titkár. Rövid ideig Pest vm. tanfelügyelője. 1922. február 18: a Külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, 1926-tól osztályvezetője. 1930: londoni követségi tanácsos. 1936: bukaresti magyar követ. 1940 februárjától: külügyminiszter. 1941. április 4. – 1942. március 7.: miniszterelnök és külügyminiszter. 1943-ban az Egyesült Keresztény Liga elnöke. 1944 májusában Szombathely képviselője, 1944 őszén a Nemzeti Szövetség intézőbizottsági tagja lett. 1945 elején Bajorországban telepszik le, április végétől május elejéig Svájcban tartózkodik. Kiadatása után a Népbíróság halálra ítélte, kivégezték. Jelentős művei: Jegyzetek az állam keletkezésének kérdéséhez. (Budapest, 1917.), Magyar politika a mohácsi vész után. (Budapest, 1943.)
