Radó Elemér
Radó Elemér
Nagyköcsk, 1893. július 18. – ?
Pozsonyban tett kereskedelmi érettségit 1911-ben. 1911–14 között magántisztviselő volt. 1914-ben a cs. és kir. 14. tüzérezredhez vonult be. A háborút különböző tüzér alakulatoknál harcolta végig az orosz és az olasz fronton. Megsebesült. 1916: hadnagy, 1918: főhadnagy, 1926: százados, 1937: őrnagy, 1941: alezredes, 1944: ezredes. 1920-tól csapattiszti szolgálatot teljesít. 1927-ben hadbiztosi tanfolyamot végez. 1941. augusztus 1-jével a HM 11. osztályára kerül, 1944. május 1-jétől a HM VIII. Csf.-ségen szolgál. 1944 novemberében Németországba vezénylik, itt 1945. május 1-jén amerikai fogságba esik. 1945–47 között a Nyugatra hurcolt magyar javak őrzésével volt megbízva. 1948-ban a közszolgálatból elbocsátották, 1949-től segédmunkás az Aszfaltozó és Kövező Vállalatnál. Kiváló kardvívó volt.
