Rakovszky György, nagyrákói és kelemenfalvi
Rakovszky György, nagyrákói és kelemenfalvi
Miskolc, 1892. szeptember 10. – Kisoroszi, 1962. április 29.
A gimnáziumi érettségi után, 1910-ben a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lesz. 1913-ban kinevezik hadnaggyá a cs. és kir. 7. huszárezredhez, itt szolgál 1918-ig (1915-től főhadnagyként). 1918-ban vk. tanf. hallgatója Belgrádban. 1920: őrnagy. 1924-től az 1., illetve a 7. vdd. pság vezérkarában szolgál, 1929-től őrnagyként. 1934: kinevezik alezredessé és párizsi katonai attasénak. (1935-től Bernben is katonai attasé.) 1937: ezredes. 1938–41: az 1. vdd., illetve az 1. hdt. vezérkari főnöke. 1941-ben a 2. hadsereg vezérkari főnöke, közben a III. hdt. parancsnokát is helyettesíti. 1941. május 1-jén előléptetik tábornokká. 1942 októberétől a HM 1. csop. főnöke, novemberétől földi főcsoportfőnöke. 1943. május 1.: altábornagy. 1943. június 30.: nyugdíjazzák. A háború után reaktiválják, katonai szakértője lesz a párizsi béketárgyalásoknak. 1946-ban ismételten nyugdíjazzák. 1951. június 15-én kitelepítik Pusztaföldvárra.
