Somogyi Endre, vitéz
Somogyi Endre, vitéz
Cserépfalu, 1891. november 18. – Budapest, 1967. szeptember 9.
Öt gimnáziumi osztály elvégzése után a pécsi hadapródiskolába iratkozott be, melynek elvégzése után a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1912-ben avatták hadnaggyá. 1914-ben a 30. honvéd gye.-hez vezényelték, s előléptették főhadnaggyá. Harcolt az első világháborúban, 1917-ben elvégezte a bécsi Hadiiskola előkészítő tanfolyamát. 1918-ban kinevezték a Ludovika Akadémia tanárává. 1919-ben századosként áthelyezték az I. hadosztályhoz. 1920/21: Hadiakadémiát végez. 1922-től ismét a Ludovika tanára. 1927-ben a 6. vegyesdandár parancsnokság állományába került. 1928-ban őrnagy lesz, s vitézzé avatják. 1931-ben kinevezik a honvédelmi miniszter szárnysegédjévé. 1932-ben az öttusa olimpiai küldöttség vezetője a Los Angeles-i olimpián. 1933-ban párbajtőr egyéni bajnok és a győztes bajnokcsapat tagja. Gömbös Gyula halála után, 1936-tól a HM VI-4. oszt. vezetője, 1938-tól a HM 4. vkf. osztály vezetője lesz. 1939. január 15-étől a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet parancsnoka, 1943 áprilisától hadtudományi szakértő is. Közben 1933-ban alezredessé, 1936-ban ezredessé, 1940-ben tábornokká, 1941. december 31-én vezérőrnaggyá, 1943. február 1-jén altábornaggyá léptetik elő. 1945. március 28-án az intézettel kitelepült Felső-Ausztriába. 1945. május 8-tól október 23-ig amerikai hadifogságban volt. Hazatérte után, 1946. április 27-én rendfokozatának meghagyása mellett nyugállományba helyezték. 1951-ben megvonták nyugdíját, családjával együtt kitelepítették Ostorosra: Szomolya község harangozója lett.
Elnöke volt az Öttusa Nemzeti Bizottságnak, tagja a Nemzeti Sport Bizottságnak. Ő szervezte meg a Honvéd Tiszti Vívó Klubot, melynek csapatkapitánya, majd ügyvezető alelnöke, elnöke lett. Megírta a HVTK húszéves történetét, egy időben a Magyar Katonai Szemle sportrovatát szerkesztette. 1928-ban jelent meg Magyarország és környéke államainak katonai földrajza c. műve, az első magyar katonaföldrajzi kézikönyv.
