Stomm Marcel, gróf
Stomm Marcel, gróf
Vác, 1890. december 24. – Budapest, 1968. április 25.
1905-ben a pécsi honvéd hadapródiskolába iratkozik be. 1908-ban Temesvárott érettségizik, s a Ludovika Akadémiára kerül. 1911-ben hadnagyként Kassán kezdi meg katonai szolgálatát. 1913: a szudétanémet cs. és kir. 73. gyalogezred tisztje. Az első világháborút végigharcolja. Ezt követően vezérkari százados a HM-ben. 1924–27: a Ludovika tanára. 1931–34: londoni katonai attasé. Hazarendelése után zászlóaljparancsnok Kecskeméten, majd a 7. gyalogezred parancsnoka. 1942. november: altábornagyként a III. hadtest parancsnoka. 1943 februárjában szovjet hadifogságba esik: itt amputálják mindkét lábát. 1951-ben érkezett haza. Magyarországon „folytatólagosan elkövetett háborús bűntett” címén kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet előbb életfogytiglani börtönre, később 12 évre szállították le. 1954-ben szabadult. 1989-ben rehabilitálták, posztumusz vezérezredessé léptették elő. Emlékiratai 1990-ben jelentek meg.
