4. Budapest védelme
4. Budapest védelme
1944. december 25-én a szovjet csapatok ékei behatoltak Budára. A német hadvezetést teljesen felkészületlenül érte a szovjetek megjelenése. A korábbi erődítési tevékenységüket Pestre, illetve a budai Duna partra koncentrálták. Buda frontterületté válása kínosan érintette a németeket. Itt nem készültek védelmi létesítmények, de még tervek sem. A pesti védelmi vonalak és ellenállási csomópontok sem készültek el a bekerítés pillanatáig, ezért ezek építését is folytatni kellett.
Pesten az erődítési munkák befejezése, illetve Budán a még nem létező védelmi rendszer kiépítse főleg a Budapesten rekedt magyar és német műszaki alakulatokra hárult. Ezek a magyar műszaki egységek rekedtek Budapesten (összesen 7000 fő):
VIII. , IX., IV. utászzászlóaljak részei
VI/2. utászszázad
VII/2., IX/1., 110., 112., 153. kerékpáros utászszázadok
VII., VIII. tábori pótutászszázadok
72/101., 72/106. nagyfeszültségű villamos akadályszázad
134., 138., 401., 404. hadihídoszlopok
I61., I62., III/1., III/2., honi építőszázadok
101., 102. rohamcsónakszázadok
201., 202., 203. különleges műszaki zászlóaljak
102. fogatolt vegyiharc-zászlóalj
101. helyreállító zászlóalj
101., 102., 104. vasútépítő zászlóaljak
107., 110., 111. vasútépítő századok
101., 109. üzemszázadok
104. vasútépítő szeroszlop
101. fővezérség-közvetlen villamos üzemszakasz 20
Számvéber Norbert: Erőd a Duna mentén, Budapest, 1999, 20. oldal
A magyar csapatokhoz képest a németeknek csupán néhány utászegysége maradt a fővároson belül (összesen kevesebb mint 2000 fő):
I., II/127. hadseregközvetlen utászdandár
I/771 utászszázad 21
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma, Budapest, 2001, 71. oldal
4. páncélos-utászzászlóalj (a 13. német páncélos hadosztály része)
páncélos utászzászlóalj (a Feldherrnhalle páncélgránátos-hadosztály része) 22
Számvéber Norbert: Erőd a Duna mentén, Budapest, 1999, 108. oldal
Az építési munkákban főleg a budai oldalon az első vonalaknál az ott harcoló gyalogságnak, vagy gyalogosan harcoló egységeknek kellett részt venniük. Budán csak a belsőbb területeken működtek az utász és egyéb műszaki egységek. Pesten szerencsésebb volt a helyzet abból a szempontból. Hogy itt már többé-kevésbé kiépült védelmi rendszer állt a védők rendelkezésére. A műszakiak ezen az oldalon folyamatosan tökéletesítették a meglévőállásokat.
A különböző erődítési munkáknál elsősorban a helyi lakosságot vették igénybe. (A munkaszolgálatos századok többségét kivonták Budapestről még a bekerítés előtt.) Számos eset ismert, mikor már csak pár utcányira voltak a közeledő szovjet csapatok és a helybeli lakosságnak a barikádokat kellett építeni, vagy harckocsi árkot ásni. (A felépített védműveket a szovjetek a város elfoglalása után szintén a polgári lakossággal bontatták le.)
