Bevezetés
Bevezetés
Mindig is szerettem történelemmel, különösen hadtörténelemmel foglalkozni. Részben ez volt az irányadó, hogy történelmi tárgyú diplomatémát válasszak. Viszont a téma választása nehézséget okozott, mivel az egyetemes- és magyar történelem számos korszaka iránt érdeklődtem. Ezek közül felmerült bennem az első világháború tengeri harcainak bemutatása, illetve szintén az első világháborúban Német-Kelet afrika (ma Tanzánia) védelméért folytatott harcok ábrázolása.
Végül mindkét témát elvetettem és egy olyan téma mellett döntöttem, amely lényegesen jobban kötődik a magyar történelemhez és nem utolsó sorban, közérdeklődésre tarthat számot. Ezért választottam Budapest második világháborús ostromának feldolgozását. Az ötlet véletlenszerűen jött, miután pusztán érdeklődéstől vezérelve elolvastam Ungváry Krisztián könyvét, amely ezzel a témával foglalkozik.
Nagyon megnyerte tetszésemet és felkeltette érdeklődésemet ez a téma, de a mű mellékelt térképei közel sem elégítették ki a kíváncsiságomat. (A könyvben a korabeli katonai térképek barna színre átkonvertált változatai szerepelnek, amelyre a szerkesztő berajzolta a frontvonalakat.)
A monográfia elolvasás után elkezdtem érdeklődni, milyen munkák és főképp milyen térképek születtek ez idáig e témakörben és nagy meglepetésemre kiderült hogy az eddigi térképek viszonylag nagy vonalakban ragadták meg a kérdést. Igazán pontos és részletes ábrázolás még nem készült, így született meg bennem az elhatározás hogy ez lesz a diplomatémám.
Az általam eddig olvasott hadtörténeti munkák jelentős részének legnagyobb hiányossága az volt a véleményem szerint, hogy bár sokszor igen pontosan, behatóan leírják az adott hadműveletet, csatát, de ennek grafikus bemutatása vagy elmarad vagy ha van is, nincs egyensúlyban a szöveges részben leírt részletességgel. Eme hiányosság pedig sokszor a téma megértését nehezíti, mivel a befogadónak nehéz elképzelni a vonatkozási területet, ezért segítené a felfogást a szöveggel összhangban lévő grafikus megjelenítés. Éppen ez okból tartom szükségesnek Budapest ostromának részletes bemutatását. Szöveges formában már számtalan könyv és publikáció megjelent, viszont nem kísérte őket velük arányban álló grafikusábrázolás (vázlatok vagy térképek), csupán néhány áttekintő térképvázlat készült.
Az elhatározás azonban kevés a térkép megszületéséhez, ezért próbáltam megtalálni azokat a forrásokat, amiket fel szerettem volna használni. Ekkor szembesültem azzal a problémával, hogy a témában megjelent számos könyv ellenére a rendelkezésre álló források meglehetősen hiányosak, és kezdetben úgy tűnt, hogy számos elképzelésemet egyszerűen az adatok hézagossága miatt nem tudom majd megvalósítani.
A későbbiekben felvettem a kapcsolatot az e tárgykört ismerőés kutató történészekkel, akik jelentős segítséget nyújtottak a térképhez és számos olyan adatot bocsátottak rendelkezésemre, melyek segítségével sikerült az eredetileg tervezett célomat elérni. Az általuk adott információkat egészítettem ki saját kutatásom eredményeivel, melyet többségében levéltárakban és térképtárakban folytattam.
Azoktól történészektől, akikkel kapcsolatba léptem, részben az ostromot túlélőkkel folytatott beszélgetések alapján nyert adatokat kaptam, amelyhez ma már semmilyen más forrásból nem lehetne hozzáférni. Az általam végzett kutatás viszont levéltári forrásokra, térképekre, vázlatokra és légi fotókra támaszkodik. (Természetesen a saját kutatásaim eredményeit megbeszéltem a munkámhoz segítséget nyújtó történészekkel, akik a számukra rendelkezésre álló ismeretek alapján igazolták az eredményeimet.)
Mindezen ismeretek beszerzése után láttam csak hozzá a térkép elkészítéséhez, amely minden korábbinál nagyobb részletességgel mutatja be Budapest ostromát a második világháborúban.
Az elkészült térkép részletgazdagsága minden korábbi ábrázolást messze meghalad. Ha csupán a térképjelek számát vesszük figyelembe akkor a térképen harmincnál is több tematikus témákat bemutató piktogrammal találkozunk (kilőtt tankok, nyilas házak, kivégzési helyszínek, alakulatok jelei stb.). A részletességéből kifolyólag a későbbiekben a téma iránt érdeklődők és kutatók számára remélhetőleg forrástérképül szolgálhat az elkészült alkotás.
