2.3 A térkép méretaránya
2.3 A térkép méretaránya
A célterület és a tematika kellő részletességű bemutatásához igen nagy méretű térkép elkészítése szükséges. Ugyanakkor figyelembe kellett vennem a sokszorosítási lehetőségeket is, ezért a papírméretnél az A0-s méretet választottam. Ez a nagyság még nyomtatóra is megfelelő, és nyomdai sokszorosításra is alkalmas lehet.
A papírméret meghatározása után a méretarány megválasztása következett. Itt sokáig nem tudtam egyértelműen dönteni. Az általam felhasznált források 1:25000 és 1:30000 korabeli várostérképek, illetve 1:25000-es katonai térképek voltak. A hadműveletek során mind a szovjet-román, mind a német-magyar csapatok a 1:25000 térképsorozat szelvényeit használták. Ez a méretarány és az ezzel összefüggő részletesség felelt meg legjobban a hadműveletekhez.
Kezdetben magam is az 1:25000 méretarány mellet döntöttem, de rögtön több problémával szembesültem:
1. Mind a budai és a pesti belső területek ábrázolása, ebben a méretarányban nem lehetett elég részletes ahhoz ,hogy az általam ábrázolni kívánt tematika maradéktalanul elférjen.
2. A méretarány miatt a Budapest környéki peremterületek egy része már nem esik bele a térképtükörbe, pedig az itt lezajló hadműveletek ábrázolása mindenképpen fontos és szükséges, ha a város ostromának folyamatát próbáljuk bemutatni.
A fenti okok miatt meg kellett változtatnom a méretarányt, de figyelnem kellett arra is, hogy az új méretarányban a fent említett két kritériumon túlmenően, a térkép részletgazdag maradjon, többek között azáltal, hogy a teljes közúthálózatot tartalmazza utcanevekkel együtt.
Mindezen feltételek figyelembevételével döntöttem a 1:30000 méretarány mellett, amelyben a mai Budapest teljes területe és a peremterületek egy része még ábrázolható egy A0-s méretű lapon.
Ugyanakkor a pesti és budai belső területek részletessége tovább „romlott” az új méretaránnyal, így ennek kiküszöbölésére egy pótmegoldást kellett eszközölni. Mivel a térképtükör fekvő helyzetű, és kelet-nyugati irányban lényegesen több esne a térképbe, mint amennyi szükséges a téma bemutatásához. Ezért a térképtükröt megosztottam és a főtérkép mellé két melléktérképet illesztettem. Ezek a pesti és budai belterületet nagyobb részletességgel mutatják be.
A melléktérképek méretarányának és a melléktérképek által ábrázolt területek határának megválasztásánál ismét újabb problémákba ütköztem. Kezdetben az 1:15000 méretarányban gondolkodtam, mely bőséges helyet kínált volna a tematika ábrázolására, de figyelembe kellet vennem a hadműveletek elhelyezkedését és ehhez kellett igazítanom a melléktérképeket. A hadműveletek tekintetében irányadónak Ungváry Krisztián könyvében szereplő két belső terület térképet tekintettem, nagyjából ezek területeit szerettem volna a melléktérképeken bemutatni.
Viszont az általam választott 1:15000 méretarány nem volt megfelelő, mert csak túl kicsi területet lehetett volna rajta ábrázolni, ezért a méretarányt 1:20000-re változtattam, így sikerült elérnem a kívánt részletességet és az általam ábrázolni szándékozott területek is elfértek a melléktérképeken.
