Szabó József János: Az Árpád-vonal (1939–1944)
241Szabó József János: Az Árpád-vonal (1939–1944)
Visszaemlékezésekben, hadtörténelem-tankönyvekben, összefoglaló munkákban gyakran olvashatunk az Árpád-vonalról, amelyet a magyar hadvezetés 1940 és 1944 között építtetett ki az ezeréves határok védelmére a Keleti-Kárpátokban. Az építkezést a Budapest Honvéd utcában székelő Erődítési Parancsnokság irányította.
Ha valaki részleteiben érdeklődik a magyar hadtörténelem e nagyszabású vállalkozása iránt, a szakirodalomból azt is megtudhatja, hogy az Árpád-vonalat nem a hágók mentén, a gerincvonalon építették ki, hanem a medencék felé lejtő völgyeket, járható irányokat zárták le egy-egy völgyzárral. E völgyzárakban egy-egy erődszázad teljesített szolgálatot. A völgyzárak közötti, gépjárművel járhatatlan terepen határvadász- és határőrcsapatok építettek ki hevenyészett védővonalat.
Az erődvonal működéséről kevés adat lelhető fel. Annyi mindenképp, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az 1944. augusztus 23-i román átállást követően a szovjet csapatok délről megkerülték. Komoly nehézséggel kell megküzdenie annak, aki az erődvonal építésének részleteit szeretné rekonstruálni, vagy a működésére vonatkozó elveket, védelmi terveket szeretné tanulmányozni. A Hadtörténelmi Levéltárban hiába keres adatokat, csupán a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatóiban, a beküldött jelentésekben találkozik elszórt utalásokkal. Az Erődítési Parancsnokság irattára a háború folyamán az épülettel együtt elporladt.
Minden nehézség ellenére, amit a visszaemlékezésekből, a szűkös levéltári forrásokból, a korabeli katonai és polgári sajtóból az erődvonal építéséről, működésének elveiről és valóságos működéséről megtudtam, arról győzött meg, hogy az ország védelmére Európában egyedülálló erődrendszert hoztak létre. Az Árpád-vonal működése nem hasonlítható sem a francia Maginot-vonalhoz, sem az Európában ennek mintájára kiépített egyetlen erődrendszerhez sem. A korabeli szakemberek tanulmányozták e védelmi rendszerek működését, előnyeit, hátrányait, és a tapasztalatok felhasználásával kezdtek hozzá a Keleti-Kárpátok megerődítéshez.
Államerődítések a két világháború között Európában
A magyar országerődítés
Az építkezések költségei
Az erődszázadok kiképzése
Az 1944-es esztendő
Az ojtozi völgyzár
