A „Konrad” hadművelet
A „Konrad” hadművelet
1944. december 24-én este Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – elrendelte Herbert-Otto Gille SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS Modlin körzetében védőállásban lévő IV. SS-páncéloshadtestének ellentámadás céljából Magyarországra való vezénylését. Ezúttal megerősítő gyalogságról is gondoskodtak: a német 96. és a 711. gyaloghadosztályokat is a magyarországi hadszíntérre irányították. Heinz Guderian, a német szárazföldi haderő megbízott vezérkari főnöke stratégiai okokból helytelenítette a megkérdezése nélkül foganatosított átcsoportosítást. A tartalékban álló SS-páncéloshadtestre ő a berlini irányban küszöbön álló szovjet offenzíva megfékezésekor számított.71
71 Guderian, Heinz: Erinnerungen eines Soldaten.(Stuttgart, 1998.16. kiadás; a továbbiakban: Guderian) 349. o., valamint Maier, Georg: Drama zwischen Budapest und Wien. (Osnabrück, 1985., a továbbiakban: Maier) 21. o.
A tervezett támadással kapcsolatban két változat látott napvilágot. A „Déli megoldás” (Südlösung vagy „Paula”) esetében a németek Székesfehérvár északi térségéből kiindulva északi-északkeleti irányban támadtak volna, a páncélosok számára igen kedvező terepen. Azonban a felvonuláshoz öt teljes napra lett volna szükség és a vasúthálózat rossz állapota miatt az úton való átcsoportosításhoz 900 köbméterrel több üzemanyagra lett volna szükség, mint az északi változatban.72
72 HL KTB/HGr. Süd Beurteilung der Angriffsmöglichkeiten bei der Armeegruppe Balck. 30.12. 1944. (627. tekercs 7 211601. felvétel).
Az „Északi megoldás” (Nordlösung vagy „Konrad”) előnye a gyorsabb felvonulás és a kisebb üzemanyagigény volt, de a terep hegyvidéki jellege miatt a Komárom felől támadó SS-páncélosok manőverezése és harctevékenysége jelentős akadályokba ütközhetett.73
73 A két támadás-tervezet fedőnevei nyilvánvalóan a Wehrmacht híradócsapatai által használt ábécé-rendszert vették alapul. A „Paula” a P betű megfelelője volt, amely a „Déli megoldás” esetében a „Plattensee” (Balaton) szóra utalt. A „Konrad” szó hasonló logika alapján a K betűt jelölte, s ezen az „Északi megoldás” kiindulópontját, Komárom (németül Komorn) városát értették. Lásd erről Maier i.m. 427. oldalán lévő 61. jegyzetet.
52A kétséget Walther Wenck altábornagy, a német szárazföldi haderő vezérkarának vezetési csoportfőnöke oszlatta el, amikor 1944. december 30-án Eszterházán tartott megbeszélésen elfogadta a Dél Hadseregcsoport északi megoldást támogató érveit. Megállapodtak Otto Wöhler gyalogsági tábornokkal, aki december 23-tól a leváltott Friessner vezérezredes helyett a hadseregcsoport új parancsnoka volt, hogy a támadás 1945. január 1-én este északon indul „Konrad” fedőnévvel.74
74 Borus József: A Konrad-hadműveletek. (In: Hadtudományi Tájékoztató 1994/10.) 150. o.
Wöhler december 31-én este a Balck-seregcsoportnak75 küldött táviratában a seregcsoport által végrehajtandó „Konrad” hadművelet céljaként elsősorban a Budapest és a Vértes-hegység között lévő szovjet erők szétzilálását és megsemmisítését, valamint a Budapesttel való kapcsolat megteremtését jelölte meg.76
75 A hadműveleti csoportosítást 1944. december 24-én hozták létre a német 6. hadsereg élén lezajlott parancsnokváltás után, a Fretter-Pico-seregcsoport átnevezésével. A német 6. hadsereg és a harcvezetésből kikapcsolt magyar 3. hadsereg csapatai felett Hermann Balck, a páncéloscsapat tábornoka vette át a parancsnokságot.
76 HL KTB/HGr. Süd Ia Nr. 211/44 g. Kdos. Chefsache vom 31. 12. 1944 (627. tekercs 7 211 643. felvétel).
A támadásban résztvevő német csapatok szállítmányai csak igen vontatottan érkeztek be. A támadás kezdetéig a IV. SS-páncéloshadtest 3. „Totenkopf” SS-páncéloshadosztályának 66 százaléka (harcoló részek, kevés ellátó csapatrész), az 5. „Wiking” SS-páncéloshadosztályának 32 százaléka (egy SS-páncélgránátos-ezred, az 5. SS-páncélosezred és a 5. SS-páncélos-tüzérezred részei stb.), valamint a 96. gyaloghadosztály 43 százaléka (egy teljes gránátosezred, a többi gránátosezred és a tüzérezred részei) érkezett meg.77
77 Maier 494. o.
Érdemes megvizsgálni a IV. SS-páncéloshadtest 5. SS-páncéloshadosztályának 1945. január 1-i harcértékét78, amely jól jellemzi a Magyarországra átcsoportosított SS-hadtest általános állapotát is, hiszen a 3. SS-páncéloshadosztály is hasonló jellemzőkkel bírt. A hadosztály a számára előírt 114 Panzer IV harckocsiból csupán 10 darab, 79 Panther harckocsiból 22 bevethető páncélossal rendelkezett. Páncélvadászosztályában 31 helyett csak 12 darab Jagdpanzer IV volt. A szervezési előíráson kívül a hadosztálynak volt még négy bevethető StuG. IV rohamlövege is.
78 BA-MA RH-10/316 65-66.
Az előírás szerinti 272 lövészpáncélosából, felderítő páncélgépkocsijából és tüzérmegfigyelő járművéből 162 darab volt bevethető. Előírt 1 011 terepjáró 53tehergépkocsi helyett csak 418 üzemképes járművel rendelkezett, de 143 előírt „Maultier” tehergépkocsija79 helyett volt 335(!) ilyen üzemképes gépjárműve. Az előírt 34 darab 7,5 cm-es páncéltörő lövegéből 25, az 59 tüzérségi lövegből 56 darab volt bevethető állapotban.
79 Német féllánctalpas terepjáró tehergépkocsi-típus.
Az SS-páncélgránátosok fegyverzetéből teljesen hiányzott a rajonként előírt egy-egy távcsöves puska. Sturmgewehr–44 gépkarabélyból 600 helyett csupán 45 darabbal rendelkeztek, viszont az állománytáblában nem szereplő olasz 9 mm-es Beretta géppisztolyból 217 darab volt a csapatoknál. Az előírt 1 188 géppuskából csupán 575 volt bevethető.
Külön érdekesség, hogy a hadosztály 56 amerikai gyártmányú géppisztollyal és három géppuskával is rendelkezett. Emellett volt még 126 szovjet gyártmányú géppuskájuk, kilenc darab 82 mm-es és három darab 120 mm-es szovjet aknavetőjük is. A páncélgránátosok kézi páncéltörő fegyverkészlete 69 Panzerschreckből („páncélrémből”) és 2 873 Panzerfaustból („páncélökölből”) állt.
Ezek alapján láthatjuk, hogy a IV. SS-páncéloshadtest közel sem rendelkezett olyan jelentős harcértékkel, mint amekkorával az érvényben lévő szervezési utasítások alapján rendelkeznie kellett volna. Harceszközei között jelentősebb mennyiségű nem német gyártmányú zsákmányanyag is alkalmazásra került.
Mindezidáig – főként szovjet hadtörténeti feldolgozásokra és visszaemlékezésekre alapozva – a szakirodalomban tartotta magát a nézet, hogy a „Konrad” hadműveletek idején a támadó német csapatok páncélosok tekintetében jelentős fölényben voltak a szovjet 3. Ukrán Front 4. gárdahadseregével szemben.80 Ez azonban ebben a formában nem állja meg a helyét. Egy szovjet levéltári források felhasználásával készült orosz kiadvány segítségével lehetőség kínálkozik a valós erőviszonyok felvázolására.
80 Szovjet források alapján a magyar szakirodalom döntő többsége a német támadó csoportosítás páncéloserejét 450 harckocsiban és rohamlövegben adja meg. Lásd többek között Száva Péter (szerk.): Magyarország felszabadítása. Tanulmányok hazánk felszabadításának történetéből. (Budapest, 1975.; a továbbiakban: Magyarország felszabadítása) 225. o. Tóth i.m. 151. oldalán a német páncélosfölényt 240 százalékban adja meg.
54A német és szovjet páncélos erők január 1-én érvényes adatainak összevetését a következő táblázatok mutatják:
Alakulat
|
Panzer
IV
|
Panther
|
Tiger E
|
Jagdpanzer
IV
|
Jagdpanzer
38(t)
|
StuG III.
StuG IV.
|
Összesen
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
3. SS-pc.ho.81
81 Vopersal, Wolfgang: Soldaten, Kämpfer, Kameraden. Marsch und Kämpfe der SS-Totenkopfdivision. Band Vb (Bielefeld, 1991., a továbbiakban: Vopersal) 520. o.
|
16
|
29
|
11
|
kb. 2082
82 Ebben benne foglaltatnak a hadosztály StuG. III rohamlövegei is.
|
–
|
?
|
76
|
5. SS-pc.ho.83
83 Klapdor, Ewald: Mit dem Panzerregiment 5 Wiking im Osten. (Siek, 1981.; a továbbiakban: Klapdor) 379-380. o.
|
10
|
22
|
–
|
12
|
–
|
4
|
48
|
Gruppe Pape84
84 A csoportosítás a „Marck” géppuskás-zászlóaljból, a 271. népi-gránátoshadosztály egy zászlóaljából, egy riadózászlóaljból, a „Feldherrnhalle” páncéloshadosztály egy menetzászlóaljából, a 6. páncéloshadosztály 114/II. páncélgránátos-zászlóaljából, a 13. „Feldherrnhalle” páncéloshadosztály páncélvadászosztályából, a 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály 8/2. SS-páncélvadászszázadából és három Pantherekkel felszerelt páncélososztályból állt Günther Pape vezérőrnagy, a „Feldherrnhalle” páncéloshadosztály parancsnokának vezetése alatt, aki még a bekerítés előtt – parancsra – elhagyta Budapestet. 1944. december 30-i adatok. Lásd HL KTB/HGr. Süd Wochenmeldungen Stand vom 30. 12. 1944 (628. tekercs 7 212 191. felvétel).
|
–
|
5985
85 A 11/I., 26/I. és 130/I. páncélososztályok eszközei.
|
–
|
2086
86 A 13. „Feldherrnhalle” páncéloshadosztály Budapesten kívül rekedt páncélvadászosztályának vadászpáncélosai.
|
587
87 A 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály vadászpáncélosai.
|
–
|
84
|
Összesen
|
26
|
110
|
11
|
52
|
5
|
4
|
20888
88 A felsorolás nem tartalmazza a 96. és 711. gyaloghadosztályok rohamlövegeit, illetve vadászpáncélosait és az SS-páncéloshadtest sávjában január 2-ától bevetett 208. páncélososztály páncélosait sem (összesen körülbelül 50 páncélos). Ezekkel együtt összesen maximálisan körülbelül 260 bevethető harckocsi, vadászpáncélos és rohamlöveg harcolt a IV. SS-páncéloshadtest sávjában. Vö. 1986 Art of War Symposium. From the Vistula to the Oder: Soviet Offensive Operations – October 1944-March 1945. A Transcript of Proceedings.(Center For Land Warfare US Army War College, 1986; a továbbiakban: Art of War 1986) 2. kötet 670. o. (A könyv megtalálható a Hadtudományi Könyvtárban 106.630/2. raktári számon.)
|
2. számú táblázat: a „Konrad” hadműveletben résztvevő IV. SS-páncéloshadtest bevethető páncélos ereje 1945. január 1-én.
Alakulat
|
T–34
|
ISZ–2
|
SZU–76
|
SZU–85
|
SZU–100
|
M4A289
89 A kölcsönbérleti szerződés keretében szállított amerikai gyártmányú „Sherman” harckocsik.
|
Összesen
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
18. hk.hdt.
|
120
|
19
|
–
|
11
|
–
|
–
|
150
|
1. gd. g.hdt.
|
–
|
–
|
–
|
–
|
62
|
184
|
246
|
2. gd. g.hdt.
|
35
|
8
|
–
|
11
|
–
|
–
|
54
|
Összesen:
|
155
|
27
|
–
|
22
|
62
|
184
|
45090
90 A felsorolás – hiteles adatok hiányában – nem tartalmazza a különböző szovjet hadsereg-közvetlen megerősítő egységek és alegységek harckocsijainak és önjáró lövegeinek számát, amit Tóth Sándor és Ravasz István 50-100 darab páncélosra becsülnek, valamint a szintén a 4. gárdahadsereg sávja mögött fronttartalékban álló 5. gárda-lovashadtest harckocsiezredeinek harcjárműveit. Vö. Minaszjan, M. M.: Délkelet-Európa népeinek felszabadítása (részletek) In: Hazánk felszabadulása 1944-1945. (Budapest,1975.; a továbbiakban Minaszjan) 93. o.
|
3. számú táblázat: a „Konrad” hadművelet támadási sávja mögött elhelyezkedő szovjet harckocsizó és gépesített erők 1945. január 1-én.91
91 M. Szvirin – O. Baronov – M. Kolomiec – D. Nedogonov: Boi u ozera Balaton. (Moszkva, 1999.; a továbbiakban: Balaton 1999) 77. o.
55December 31-ről január 1-ére virradó éjjel a német III. páncéloshadtest 1. páncéloshadosztályának páncélozott harccsoportja megtévesztő céllal Székesfehérvártól 22 kilométerre nyugatra támadást indított Ösi elfoglalására, de a január 1-jén délelőtt bevett helységet hamarosan fel kellett adniuk. A szovjet felderítés eközben nem tudta megállapítani, hogy a németek a 4. gárdahadsereg arcvonalának melyik szakaszán készülnek támadásra, de leginkább Székesfehérvár körzetét tartották veszélyeztetettnek.92
92 Fejezetek 67. o.
A német támadás súlya végül a Dunától közvetlenül délre elhelyezkedő 31. gárda-lövészhadtestet érte. A lövészhadtest parancsnoka Sz. A. Bobruk vezérőrnagy volt, aki 80. gárda-, 34. gárda- és 4. gárda-lövészhadosztályait Neszmély és Bánhida között, 53 kilométer széles arcvonalon mindössze másfél napja rendelte védelembe.
A hadtestet egy páncéltörő tüzérdandárral, egy sorozatvető-ezreddel, egy aknavető-ezreddel, két könnyű tüzérezreddel és egy légvédelmi tüzérezreddel erősítették meg. A 80. gárda-lövészhadosztály jobbszárnyán helyezkedett el a 18. harckocsihadtest 170. harckocsidandára is. A lövészhadosztályok létszáma a decemberi harcok során elszenvedett veszteségek következtében egyenként nem haladta meg az 5 500 főt.93
93 Fejezetek 68. o.
A IV. SS-páncéloshadtest az addig beérkezett erőivel 1945. január 1-én este, 19 óra 30 perckor megindította támadását. A balszárnyon a 3. SS-páncéloshadosztály, attól délre az 5. SS-páncéloshadosztály támadott. A jobbszárnyat a Pape-hadosztálycsoport fedezte. A 96. gyaloghadosztály ezrednyi erővel hídfőt létesített Mócstól délre és Nyergesújfalunál.
Azonban a kezdeti sikerek ellenére öt napi szakadatlan, igen heves helységharcokkal súlyosbított támadás94 után a keleti-délkeleti irányban mintegy 28-37 kilométert előrenyomult páncéloshadtest arcvonala január 6-án este még messze volt Budapesttől. Az arcvonal a Bicske nyugat-északnyugat 3 kilométer – Bicske északkelet 3 kilométer erdő délkeleti széle – Csabdi nyugat-északnyugat – Mány északnyugat 2 kilométer és északkelet 3 kilométerre lévő magaslat – Szomor délkelet 1 kilométere lévő magaslat, Kirva nyugat 2 kilométerre lévő magaslat – Epöl kelet-délkelet 1 kilométerre lévő 56magaslat – Dág északnyugat 1 kilométerre lévő magaslat – Csolnok nyugati és északnyugati széle – Esztergom vonalon húzódott.95 Jelentősebb sikernek számított, hogy a német 711. gyaloghadosztály aznap visszafoglalta Esztergomot.
94 A harcok hevességére jellemző, hogy német adatok szerint csak január 4-én 40 szovjet harckocsit és önjáró löveget semmisítettek meg a IV. SS-páncéloshadtest arcvonalán – legtöbbjüket közelharcban (páncélököllel, páncélrémmel és tapadóaknával). Lásd erről HL KTB/HGr. Süd Tagesmeldung vom 4. 1. 1945 (629. tekercs 7 212897. felvétel).
95 Lásd Tóth 159-160. o.
Bicske és Zsámbék előtt a szovjet csapatok azonban megállították a németek támadását, mivel annak lassú üteme lehetőséget kínált a szovjet tartalékok (a 18. harckocsihadtest zöme, 1. és 2. gárda-gépesítetthadtestek részei, több lövészhadosztály, önálló páncéltörőtüzér- és tüzéralakulatok) átcsoportosítására és azok felhasználásával új védelmi vonal kiépítésére.96
96 Tóth 160. o.
A németek jelentősebb bevethető tartalékkal már nem rendelkeztek. Noha a harcászati fölény ismét német oldalon volt, a hegyvidéki terepen a páncélosok nehezen tudtak manőverezni, és tűzerejüket sem tudták kihasználni. A kiválóan álcázott szovjet páncéltörő lövegek és páncélosok ellen egyre inkább rászorultak a páncélgránátos gyalogság támogatására. Ennek következtében a IV. SS-páncéloshadtest 1945. január 1-7. között nem csekély veszteségeket szenvedett (529 halott, 2 625 sebesült, 358 eltűnt, megsemmisült legkevesebb 39 harckocsi és rohamlöveg).97
97 A 711. gyaloghadosztály veszteségei nélkül. Megsemmisült 14 Panther és 10 Panzer IV harckocsi, két Jagdpanzer IV és három Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadászpáncélos, egy StuG. III rohamlöveg és kilenc rohamtarack. Lásd HL KTB/HGr. Süd Personelle und materielle Verluste des IV. SS-Pz.Korps in der Zeit vom 1-7. 1. 1945 (629. tekercs 7 212278. felvétel).
