Repülőesemények 1918–1919-ben
14Repülőesemények 1918–1919-ben
Az 1918. őszi összeomlást, majd a páduai fegyverszünetet követően a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltásáig hadászati légi tevékenység nem folyt Magyarország felett. Ezen időszak szárazföldi hadi eseményeit viszonylag sokan feldolgozták. Károlyi kormányzása alatt, illetve a Tanácsköztársaság idején sem hadászati, sem harcászati bombatámadás az ország területét – kivéve a Győr elleni csehszlovák támadást – nem érte. A légi események kimondottan felderítő jellegűek voltak, vagy a harcoló hadsereg ellen irányultak.
A magyar Vörös Hadsereg légiereje fölényben volt. Ez ellensúlyozta azt, hogy a hátország légvédelmének és légoltalmának felkészültsége nem érte el az első világháború idejének szintjét.
Északon az ekkor megalakult Csehszlovák Köztársaság rendelkezett ugyan légierővel, de alárendelt szerepet játszott. Foeg a legionárius csapatoktól visszatért pilótákkal az ország területén lévő korábbi osztrák–magyar, majd később támogatásként kapott francia repülőgépekkel tevékenykedett. Egy ízben a csehszlovák légierőhöz tartozó gépek megtámadták ugyan Győrt, de a 10 kg-os bombák nem sok kárt okoztak. A csehszlovák repülések nagy része vagy felderítő jellegű volt, vagy a földi csapatok harcát támogatták, és általában 15–20 km-nél mélyebben nem repültek be az országba.
Délen a Szerb-Horvát-Szlovén (SHS) Királyság haderejében ekkor még nem volt légierő. Csak később – 1921-ben –, a horvát születésű Emil Uzelac vezérőrnagy, a Monarchia repülőcsapatainak egykori parancsnoka szervezte meg az önálló légierőt. 1919-ben még csak néhány francia gép működött ebben a térségben. Főleg Belgrádból és Újvidékről szálltak fel, elsősorban felderítési feladattal.
Keleten a Román Királyi Légierő az 1916 és 1917-es vereség következtében nem volt bevethető állapotban. Csak 1918 telén, francia segítség révén jutott jelentősebb mennyiségű repülőgéphez, és ezzel tevékenykedett 1919-ben magyar terület felett. Néhány légi harcot kivéve, a csapatok közvetlen támogatásán túlmenő légi tevékenység azonban itt sem folyt. A Vörös Hadsereg légiereje 1919 júliusáig uralta a légteret.
A rendelkezésre álló kevés légvédelmi fegyveranyag nem tette lehetővé, hogy a Magyar Tanácsköztársaság egész területén hatékony légvédelmet építsenek ki. A meglevő kevés löveget elsősorban a főváros köré vonták össze.
Az ebből az időszakból származó több városból is jelentett, és ellenséges repülőtevékenység következményének tulajdonított néhány halálesetet balesetnek és egyéb okok téves regisztrálásának kell tulajdonítani, mert légi tevékenység egyetlen esetben sem támasztja alá ezeket.
