Kassai kárjelentés | Magyarok a II. világháborúban

Kassai kárjelentés

1990-ben a Magyar Országos Levéltár iratanyagából került elő egy korabeli dokumentum, amelyet dr. Porubszky Mihály rendőr főtanácsos (aki 1941-ben a Kassai Rendőr Kapitányság vezetője volt) „légoltalmi parancsnoki” minőségében „Kárjelentések felterjesztése” tárgy megjelöléssel (a továbbiakban csak jelentés), 1941. július 08-án kelt aláírással juttatott el szolgálati elöljárójának, a Magyar Királyi Rendőrség vidéki főkapitánya részére. E dokumentum a Kassa város ellen 1941. június 26-án végrehajtott légitámadással kapcsolatos jelentés. Az anyag az 522/08–1941. biz. számú kísérő irattal (ez csak egy lap), 1941. július 17-én, „összefoglaló jelentésként”, a vidéki főkapitány-helyettes aláírásával lett továbbítva a magyar királyi belügyminiszterhez.

A jelentést feltehetően vitéz László Árpád, a város tűzoltó főparancsnoka, mint a Városi Polgármesteri Hivatal légoltalmi előadója készítette el, de már jóval korábban, mint július 08. Ezt látszik igazolni a Magyar Királyi Országos Légvédelmi Parancsnokság közvetlen irányítása alá tartozó „Légoltalmi Közlemények” c. szaklap 1941. július 01-jén megjelent száma is. A 201–205. oldalon „A június 26-i (kassai) repülőtámadás tanulságai” címmel jelent meg a HM VI. csoportfőnökség (O.L.P.) közleménye, amelyet sok kutató elsődleges forrásként használt fel eddig a témához. Az idézett cikk és a jelentés számos tartalmi hasonlóságából arra lehet következtetni, hogy a „forrás” feltehetően azonos volt. De vannak lényeges eltérések is:

– a városra ledobott bombák száma (27, illetve 29 db),

– a légi (légvédelmi) riadót jelző szirénák bekapcsolási ideje (13 óra 10 perc, illetve 13 óra 08 perc)

– a 2. sz. alkörzet jelentési időpontjai stb.

Ennek ellenére mind a két anyag egyértelműen bizonyítja, hogy a városi Légoltalmi Szolgálat, szinte az első perctől kezdve szervezetten végezte feladatait.

A jelentés tartalma négy fő területre különíthető el. A bevezető rész az alábbi fontos adatokat tartalmazza:

– június 26-án, Kassán, 13 óra 08 perctől 13 óra 43 percig légvédelmi riadó volt,

– 3 ellenséges gép, 29 rombolóbombát dobott a városra,

– 29 halott, 13 súlyos, 45 könnyebb és 140 olyan sérült volt, aki az elsősegélynyújtás után távozott a segélyhelyről,

– 24 lakóház és a postaépület megrongálódott (katonai épületekről itt nem volt adat).

A második részterület a bombák becsapódásának sorrendjét írja le pontos helymegjelöléssel – több helyen a keletkezett bombatölcsér méretét is feltüntetve – a 19. számú becsapódási pont kivételével. (Ez egyszerűen kimaradt a felsorolásból.) A felsorolás végén megjegyzésként, zárójelben rögzítve van, hogy „Enyiczkén (mai nevén Haniska) a zárda udvarán (Szent Kereszt Nővérei női szerzetesrend működött a faluban) egy bomba nem robbant”.

A már említett Légoltalmi Közlemények július 15-i száma (1941) ugyancsak foglalkozik az egyes bombák becsapódási helyeivel. Itt a 19. bomba pontos helyét is közlik. E cikkben viszont nincs utalás az egyes bombatölcsérek méreteire vonatkozóan, ám a megelőző számban közölt 27 bombáról 29-re módosít, sőt már utal a 30. bombára is. (A cikk „A kassai repülőtámadás által okozott személyi és anyagi károk” címmel jelent meg a 217–221. oldalon fényképekkel illusztrálva). Ugyanitt olvashatjuk, hogy vitéz László Árpád tűzoltó-főparancsnok a legjellegzetesebb károkról felvételeket készített, amelyeket felterjesztett! (E felvételek egy része – 57 db – a Budapesti Tűzoltó Múzeum fényképes gyűjteményében megtalálható, további részei a Hadtörténeti Múzeum fotótárában és a Nemzeti Történeti Fotótár anyagában is vannak.)

A következő részben, naplószerűen, vázlatosan olvashatók a 13 óra 08 perctől 13 óra 24 percig, a Légoltalmi Szolgálat Központjába a Repülő és Kárfigyelő Őrsöktől befutott jelentések és az itt tett intézkedések, amelyek alapján körvonalazhatók a lezajlott tevékenységek.

A befejező részben rögzítve lett, hogy a károk felbecsülése csak részben történt meg a jelentés felterjesztésének időpontjáig. Ezek szerint csak a magánosoknak okozott károk együttes összege kb. 390 000 pengőt tett ki.

A jelentés mellékletét képezi egy darab, kb. A/4 méretben készült fotómásolat, amely a város helyrajzi térképe központi részletén túl, rajzban ábrázolja az egyes bombabecsapódási helyeket sorrendi számmal ellátva. 250A fotómásolat hátlapja „Győri és Boros Fényképészek Kassa” feliratú, kör alakú, nedves bélyegzőlenyomattal van megjelölve.

A melléklet felirata szerint az első becsapódások „13 óra 07 perckor kezdődhettek”. Ez feltehetően így is lehetett, mivel a jelentés szerint (3. old.): 13 óra 08 perckor, a „Légoltalmi Központ Ügyeletes Tisztje”, valamint a „Híradóközpont Parancsnoka” a légvédelmi riadójelet azért adta le, mert két bomba robbanását hallotta. Ha viszont ez így történt, akkor a Légoltalmi Közlemények 1941. július 01-i száma 201. oldalán szereplő villamos szinkron óra „13 óra 09 perckor nem az első robbanások során keletkezett légnyomás hatására állhatott meg”.

Így, más hivatalos dokumentum hiányában az első becsapódások megállapításához 13 óra 07 perc lehet a kiinduló támpont.

(A fenti anyagot és a mellékelt okmány másolatait Kovács István kutató 1990-ben bocsátotta rendelkezésünkre, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. A kassai események jelentéseit kutatva az Országos Levéltárban a BM-iratok között találta meg a tűzoltósággal kapcsolatban. A végén közölt helyszínrajz a Tűzrendészeti Közlöny 1941. VIII. 15. sz. ábrája, mely már akkor jelezni próbálta a gépek eltérő, nem szabályos repülési vonalát. S. Gy.)