JEGYZETEK
Dombrády Loránd–Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919–1945. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
M. Szabó Miklós: A magyar királyi honvéd légierő a második világháborúban. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
(Ezzel szemben az I. hadt. 38.10.06/6 Hdm.–I. 1938. irat szerint a 4. és 5. [későbbi IV. és V.] századok nem mozgósítanak. Az ezredeket 1940-ig, a mozgósításkor úgy nevezték, mint 1938-ban békében, csak a távolfelderítő osztály száma volt mozgósításkor 101. ö.)
Az 1/1. szd. felállása: 1. raj: Csekme Béla, Gemeinhart Vilmos, Tarr Mihály; 2. raj: Negró Aladár, Szoják Sándor, Kertész Árpád; 3. raj: Palkó László, Békássy Antal, Pirithy Mátyás (a tartalék három fő nem azonosítható).
Az 1/2. szd. valószínű felállása: 1. raj: Timár István, Antal László, Major Ádám; 2. raj: Gyenes László, Bánhidi Antal, Turmezei Ödön; 3. raj: Kiss Zoltán, Pottyondy László, Juhász Kiss József; Tartalék: Szentgyörgyi Dezső, Bondi Kálmán.
The Last Belligerent Biplane, the Avia B–534.
– Borsányi Julián: A korszerű légi háború fegyverei és a gyakorlati védekezés lehetőségei.
– Dr. Kazinczy Gábor: A lakóházak légoltalma, valamint az ipari légoltalom.
Mindhárom tanulmány a háborús tapasztalatokat elemzi – beleértve a német és az angol bombatámadásokat – és tudományosan megalapozott javaslatot tesz egyrészt a lakóházi óvóhelyek, valamint a TGS (törmelék, gáz, szilánk elleni védelmet biztosító) óvóhelyek építésére, másrészt kiemeli az ipari légoltalom hatékony megszervezésének jelentőségét. Megállapítják, hogy a TGS-óvóhelyek gyorsan és viszonylag kis költséggel építhetők, és nagy tömegek részére nyújtanak megfelelő védelmet. Természetesen nem pótolhatják mindenütt a nagy védőképességű BGS (bomba, gáz, szilánk), illetve a fokozottan bombabiztos (BBGGS) jelzésű óvóhelyeket. Azokat magas költségük miatt elsősorban a kulcshelyeken kell építeni.
– 88 000/eln. lgv. 1939. HM a légoltalom megszervezéséről. Budapesti Közlöny=BK. 1938. 142. old.
– 82 200/eln. lgv. 1940. HM a 88 000=eln. lgv. 1939. HM sz. rendelet kiegészítése. BK. 1940. 122. old.
– 88 001/eln. lgv. 1939. HM a légoltalmi riasztószolgálat megszervezése tárgyában. BK. 1939. 172. old.
– 88 002/eln. lgv. 1939. HM a légoltalmi elsötétítő szolgálat megszervezése tárgyában. BK. 1939. 172. old. stb.
– A különböző légoltalmi szakutasításokban, amelyekben az összes szolgálat szervezésére, feladataira, működésére intézkednek.
– Dr. Séday Gyula m. kir. rendőrfőtanácsos: Légoltalmi rendfenntartó szolgálat. Budapest, 1941. c. tankönyve 161–166. oldalain az összes 1938–1941. között kiadott és a légoltalom megszervezésére vonatkozó általános és részletkérdéseket szabályozó rendeletet, utasítást ismerteti a szerző.
– Ipar-felügyelői Könyvtár VI. kötet. Budapest, 1940. 315–453. oldalait figyelembe venni, ahol a sorolt üzemekre (vagyontárgyakra) vonatkozó összes jogszabályt eredeti szövegben adják közre a szerzők.
– Budapesti Közlöny 1935–41. közötti számai.
– Kampó Ferenc: Szeged és Dél-Alföld felszabadítása. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. Szeged, 1987. 74–76. old.
– 114 500/1941. PM. a légoltalmi szükségóvóhelyek létesítésével kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények tárgyában. BK. 1941. 125. old.
– 35 393/1941. X. Ldb. Hirdetmény. A tatarozási kölcsönakciónak légoltalmi szükségóvóhelyek létesítésére való kiterjesztése.
A 67-es jegyzet szerinti feljegyzés 47. pcs/1. p. szerint Oberbauer Ferenc t. hadnagy, valamint két őrmester, két szakaszvezető, egy őrvezető, négy repülő halt meg. A hiányzó öt fő valószínűleg műszaki katona.
A leírásból egyértelműen kitűnik, hogy a Bf–110-es rombolókról van szó, és nem a II/JG–54 vadászosztály Bf–109E3 vadászairól.
A HLT 4940/eln. 1. Vkf. 1941. (IV. 16.) jelentésben is 11 órakor német rombolók által lelőtt négy Blenheim gép szerepel. Saját légvédelem eszerint 13 óra 30 perckor a második támadáskor lőtt le két Blenheim gépet Szegedtől délnyugatra.
III. évfolyam 19. sz. 309–311. old.
Kenese Valdemár altábornagy kifejti, hogy ő tudna külföldön repülőgépeket venni, ez csak pénzkérdés, mire Sáska alezredes közli, hogy a vezetés tájékozatlan a helyzetről. Vörös Géza ezredes, a légierő vkf. kifejti, hogy egy felterjesztésben javasolták, a légierők parancsnoka és a légügyi csoportfőnök egy személy legyen. Ez nem valósult meg. A csatolt melléklet egy felállítási sémát is közöl, ami azonban csak terv maradt.
Megjegyzés a jelentéshez: A Ju–52-es gépnek nem volt visszahajló szárnya, trapéz alakú, egyenes szárnyú gép volt. A magyar légierőnek soha nem volt Savoya típ. nehézbombázója, csak 5 SM–75-ös szállítógépe, amelyek hárommotoros, igen jellegzetes repülőgépek voltak.
Borsányi Julián: A magyar tragédia kassai nyitánya. Studia Hungarica No. 28; Dr. Rudolf Trofenik Verl. München, 1985. Továbbá: dr. Ormay József cikkei a Magyar Szárnyak. Oshawa, 1978., 1979., 1980., 1982., 1984-es számaiban.
Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. Összeállította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Juhász Gyula. A bevezető tanulmány és a közölt okmányok részletesen tárgyalják Magyarország bombázásának politikai előkészítését a brit katonai titkosszolgálat (SOE) részéről.
Juhász Gyula: I. m.
Továbbá a 242. sz. jegyzet.
Motorbuch Verlag, Stuttgart, 1976.
Nowarra, Heinz J.: The Focke–Wulf 190. A Famous German Fighter. Harleyford Publications Limited. Lechworth, Herst., England, 1965.
Ring, Hans–Girbig, Werner: Jagdgeschwader–27. Motorbuch Verlag, Stuttgart.
Ulrich, Johann: Der Luftkrieg über Österreich 1939–1945. Militärhistorische Schriftenreiche. Heft 5/6. 1967. Összeállítás a felsorolt kiadványokból. Néhány alakulatot tekintve ellentmondások vannak, azonban levéltári anyagok hiányában ezeket pontosítani nem lehet.
A felsorolt német vadász-, romboló- és éjszakaivadász-alakulatok szervezés szerinti gépállománya (252 egymotoros, 120 kétmotoros és 92 éjszakai vadász) jóval meghaladta a Bécs–Budapest térségében ténylegesen volt és bevetett vadászgépek számát. A májusi gépállományhoz hozzá kell számítani a magyar 101. honi vadászrepülő-osztály 40, és a Pozsony védelmére rendelt szlovák vadászszázad 12 db Me–109-es gépét.
Újpétery Elemér jelentése Lisszabonból Ullein Reviczky Antalnak, a Miniszterelnökség sajtóosztály-főnökének. Könyvében több esetben is említi, hogy a szövetségesek sajtója már 1943-ban, illetve 1944 elején írt Magyarország bombázásának szükségességéről.
Juhász Gyula: I. m.
Az április 3-ai amerikai bevetés leírásához felhasznált okmányok.
Simpson HRC.: 304. Bomb. Wing General Mission Summary, 3. Apr. 1944. Bomb. Strike Assessment 304. Wing. Report. 304. Wing, 3. April 1944.; Mission Summary: 454., 455., 456., 459., Bomb. Groups; 2., 97., 98., 99., 301., 376., 449., 450., 451., 463. Bomb. Group Mission Report 3. Apr. 1944.: 1., 14., 82., 325. Fighter Groups Narrative Mission Report 3. Apr. 1944.; Squadron History for April. (95th, 96th, 97th. Squadrons) 47th Wing. Intelligence Annex to Operation Orders for 3. April 1944. – 2 Aprl. 1944. 23. (óra) 00 (perc). History of Fifth Wing (US) for April 1944.
A német vadászrepülőgépek, rombolók száma, típusa, fegyverzete és a lelőtt ellenséges gépek száma az amerikai repülőszemélyzet bevetés utánjelentéséből származik. Az amerikai kötelékeket ténylegesen támadó német repülőgépek számát, típusát, és a valós veszteséget csak megfelelő német okmányok, bevetési jelentések feldolgozásával lehetne pontosítani, ilyen okmányok azonban nem álltak rendelkezésünkre.
Re–2001-es és MC–202-es vadászrepülőgépek a magyar légierőben nem voltak. A fehérkeresztes, magyar felségjelzésű Héja és Me–109-es vadászgépeket vélték olasznak az amerikaiak.
Feljegyzések a Dunai Repülőgépgyár Rt. kárairól, szám nélküli anyag; továbbá Kováts Lajos: A Dunai Repülőgépgyár Rt. története. Budapest, 1985. Üz. Tört. Füzetek 22. sz.
Simpson HRC.: Headquarters 304. Wing Operation Order 13. April. 1944.; Narrative Mission Report 13. April 1944.; 1., 14., 82., 31., 52., 325. Fighter Groups.; 2., 97., 99., 301., 463., 483., 98., 376., 449., 450. Bomber Groups.; Squadron History of 95., 96., 97. Fighter Squadrons for April for 1944.; Mediterranean Allied Photo Reconnaissance Wing Interpretation Report No. D. 144., 15. April 1944.; History of Fifth Wing for April 1944.
A rendelkezésre álló amerikai bevetési jelentések ilyen támadást nem említenek.
Johann Ulrich: Der Luftkrieg über Österreich 1939–1945. Militärhistorische Schriftreiche Heft 5/6. Wien, 1967. 14. old.
Adler Publishers im Bethesda USA. 1986. 21 fejezet.