Az április 13-i bombázások hatásai

Teljes szövegű keresés

199Az április 13-i bombázások hatásai
A másodszor bombázott Dunai Repülőgépgyárban jelentősebb emberveszteség nem volt, mert az első bombázás nagyszámú áldozatából tanulva, a riasztás után mindenki azonnal az óvóhelyre vonult – ugyanakkor a bombatámadás a pontosabb célzás eredményeként, az április 3-inál jóval nagyobb károkat okozott. A gyár összes üzeme súlyosan megrongálódott és a gyári repülőtér is nagy károkat szenvedett. Az április 3-i és a 13-i támadás során elpusztult: egy Bü–131-es; egy Ju–86 K–2; három Me–210 Ca–1; egy Nardi 315-ös; egy Fw–58C; sérült: egy G–12-es; két Me–210 Ca–1 és több azonosíthatatlan gép, továbbá 102 db DB–605 A és B típusú motor rongálódott meg.
A Ferihegyi repülőtéren megsemmisült négy Ju–86 K–2; két Fw–58C, egy Me–210 Ca–1; egy Me–109 G; egy Me–110 G; három Héja–M; három RKI-gép; egy Nardi–315-ös; egy Ar–96A; egy Me–108-as. Megsérült: két-három Héja és Potez 63–11es típusú repülőgép. (A gépek azonosítása a helyszíneléskor készült fényképfelvételek alapján történt.)
Győrben 11 óra 17 perckor szólaltak meg a szirénák. A három hullámban támadó repülőgépek keletről és nyugatról repültek be a város fölé. A 11 óra 50 perckor kezdődött bombázás fő célja a vagongyár és a repülőtér volt, de a Darányi-rakpartra is hullottak bombák.
A Győri Magyar Waggon- és Gépgyárban – bár a pontatlan célzás miatt a bombák többsége a lakóterületre esett; súlyos károk keletkeztek. Találatot kaptak a repülőtéri üzemek és a törzsgyár repülőgépgyártó műhelyei, a repülőgépgyár raktárcsarnoka, az autógyár, a híd- és edénygyár, az acélöntöde, a vagonosztály üzemei. A légitámadás megrongálta az épületek 65%-át és az üzemi berendezések 70%-át, a készletekben 33 millió pengő kár keletkezett. A kapacitás csökkenése a közvetlen honvédségi rendelést 80%-ban, a közvetett honvédségi rendelést 10%-ban és a polgári szükségletet 10%-ban érintette.388
388 Tabiczky Zoltáné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története. I. K. Győr, 1972. 157. old.
A gyár repülőterén a ledobott mintegy 2000 db 10 kg-os repeszbomba hat Me–109-es vadászrepülőgépet pusztított el.389
389 Más forrás szerint csak három gép pusztult el, a többi megrongálódott, ezeket szétszedték, és az alkatrészeiket más repülőgépekbe építették be.
A vagongyár körüli üzemek is jelentősen megrongálódtak. A Cardo Faipari és Bútorkereskedelmi Rt. üzemét hét db 500 fontos rombolóbomba és sok gyújtóbomba találta telibe. A gyár teljesen kiégett, két munkás meghalt, három megsebesült. A gyárból kimentett gépekkel Pannonhalmán igyekeztek a termelést ismét megindítani. Az Országos Villamosművek Rt. győri üzemében 12 halott volt. A Keffel Ede viaszosvászon-, bőrvászon-, műbőr- és linóleumgyárakban pedig két halottat és egy sebesültet találtak.390
390 HL. HABOB 58/1944. és 128/1944. szám.
A Szeszgyár Budai úti telepe 100%-os, a Gázművek Budai úti üzeme 90%-os, a Vegyiművek 100%-os kárt szenvedett.391
391 Győr–Sopron Megyei 1. Sz. Levéltár. Légitámadások adatai 108/1944.
A bombázás során leégett 77, elpusztult vagy súlyosan rombolódott 115 épület, a tűz- vagy bombakárok következtében megrongálódott még további 193 épület.
Az április 3-i támadás keserű tapasztalata most is megismétlődött. Amíg a repülőgépgyárban viszonylag csekély volt az áldozatok száma (11 halott és 23 sebesült) és a súlyos károk ellenére a termelést aránylag gyorsan újra be lehetett indítani, addig a környező lakóterületeken – a nagyrészt földszintes tégla- és vályogépületekben és a pincékből kialakított szükség-, illetve árokóvóhelyeken a lakosság nagy veszteségeket szenvedett. A győri városi és légoltalmi vezetés sajnos nem szűrte le a főváros első bombázásából a szükséges tapasztalatokat, és nem telepítette ki a veszélyeztetett területekről a lakosságot. Így a bombázás perceiben főleg a nők, az idősek és a gyermekek tartózkodtak otthon. Keller Jenő polgármester április 20-i jelentése szerint (vitéz Jaross Andor belügyminiszternek) 564-en haltak meg, és 1132-en sebesültek meg a bombatámadás során.
A támadás után a mentési munkákat a légoltalom és a honvédség azonnal megkezdte. A környék összes tűzoltóerőit (így Sopronból és Pápáról is) a városba vezényelték, és a lakosságot is bevonták a mentésbe. Megszervezték a hajléktalanok ellátását és elhelyezését. Megkésve, de megkezdték a lakosság kitelepítését. Április közepén több mint tízezren hagyták el a várost. A városra összesen 386 short tonna bombát dobtak (1 short ton = 907,185 kg, 386 short ton = 350,17 = 350 tonna).
A Horthy-ligeti repülőgépgyár tököli repülőterén a két (április 3. és 13-i) támadás során 59 db különböző készültségi fokon lévő Me–210 Ca–1 sárkány sérült meg. Közülük három 60%-osan, 12 db 50%-osan, 29 db 30%-osan, a többi jelentéktelenül. A DB–605 A és B motorok közül 102 db 70%-osan sérült.392 Az összes üzemrész megrongálódott.
392 Kováts Lajos: A Duna Repülőgépgyár Rt. története 92–93. old.
A magyar repülőgépgyártás súlyos helyzetbe került. Április 15-én a honvédelmi miniszter értekezletet tartott, amelynek témája a Dunai Repülőgépgyár Rt., a Magyar Waggon- és Gépgyár (Győr), a WM Repülőgépgyár és Motorgyár Rt. széttelepítése volt.
Az értekezleten döntés született arról, hogy a Dunai Repülőgépgyár Rt. széttelepítése során a forgácsolóüzemeket, az alkatrészgyártást, a készülékgyártást föld alatti üzemekbe helyezik el (Kőbányára és Diósárokba); a sárkány- és motorvégszerelde 200és a berepülőüzem jelenlegi helyén marad, és párhuzamos gyártást lehetővé tevő üzemeket állítanak fel.
Április 19-én ismételt értekezletet tartottak, melyen Petersdorf alezredes, a német felszerelési és hadianyag-gyártási miniszter magyarországi különmegbízottja is részt vett. Megállapodtak, hogy a megmunkáló gépparkot úgy telepítik szét, hogy Horthy-ligeten tovább folytatják a termelést egészen addig, amíg a párhuzamosan előkészített váltóhelyekre a termelés kiesése nélkül lehet áttelepíteni a szerszámgépeket. A végszerelde továbbra is Horthy-ligeten maradt.393
393 HL. HM. 1944. 17. r. osztály Eln. 206663. Kováts Lajos: I. m.
Április 27-én a német fél leállíttatja a Me–210-es típus gyártását. Ezt követően a magyarországi repülőgépgyárak is átállnak a „vadászprogramra”. A Dunai Repülőgépgyár Rt. a Győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., valamint a Wiener Neustädter Flugzeugwerke GmbH (WNF) közös gyártási tervet készített, és 1944. június 16-án együttműködési megállapodásra jutott. Ennek értelmében leállították a Me–210 gyártását és a Me–410-es gyártásának előkészítését. A tervek szerint mindhárom üzem Me–109-est fog gyártani. A havi 550 db-ból 250 dbot a WNF, 100 db-ot a Magyar Waggon, 200 db-ot a Dunai Rt. (a föld alá telepített üzemeiből).394
394 OL: D Rep. Rt. U. I. Z. 1179 1. cs. 8. sz.
A Dunai Rt. széttelepítése a kőbányai (IV., V., VI. sz.) pincékbe sárkánygyártás, Diósárokba a pilótafülke és a fedélzetifegyver-gyártás – május végén megindult. A budatétényi VI. és VII. pincékben pedig elkezdődött az építkezés. A felszíni raktárakat, üzemrészeket is széttelepítették, részben a Csepel-szigetre – Királyerdő, Szigetújfalu, Szigetcsép –, részben Ócsára, Óbudára.395
395 Kováts Lajos: I. m.
Április 13-a után a nappali támadásokban egy jól kihasználható hosszabb szünet következett. Az amerikai 15. AAF kötelékei április 23-ig nem repültek át Magyarország felett, és június 2-ig nem bombázták az országot. Ennek nem mond ellent, hogy néhány községre, kényszervetés miatt, azért hullott bomba. A MAAF az április 3-i és 13-i bombázások hatását feltehetően túlértékelte és a magyarországi repülőgépgyártást teljesen megsemmisítettnek tételezte fel, ezért a jelzett másfél hónap alatt németországi, romániai, szerbiai és olaszországi célokat támadtak.
A RAF azonban tovább folytatta a főváros és környéke elleni éjszakai bombatámadásokat, valamint a romániai kőolaj Németországba történő szállítása főútvonalának, a Dunának az aknásítását. Április 15–16-ra forduló éjszaka például a magyarországi szakaszon 137 aknát telepítettek.396
396 Richards–Saunders: I. m. III. kötet 225. old.
Április 14-én bár kedvezőtlen időjárás miatt az amerikai kötelékek nem repültek, az előző nap súlyos veszteségeket szenvedett magyar honi vadászkötelékek raj- és géppáralakzatban őrjáratoztak a főváros felett.
Április 16-án délelőtt a 15 AAF Belgrád és Brassó célpontjait bombázta. Ferihegyről ekkor felszállt a 2/1. vadászszázad és a repülőtéren lévő összes bevethető Me–109-es vadászrepülőgép. A 2/1. század Baja, majd Szolnok légterében várakozott, az RKI Me–109-esei Kecskemét–Szolnok–Jászberény útvonalon 7000 méter magasságban őrjáratoztak. Ellenséggel nem találkoztak. A 2/1. század Szolnok felett tartózkodott, amikor hazatérési parancsot kapott. A légvédelmi tüzérek türelme e pillanatban fogyott el, és tüzet nyitottak a vékony felhőréteg felett köröző magyar vadászokra. Egy Me–109-es megsérült és Szolnokon leszállásra kényszerült.397 Április 17-én, Belgrád bombázásakor a magyar vadászgépek Mohács légterében várakoztak 3500 méter magasságban, amerikai repülőgépekkel nem találkoztak.398
397 Benkő Lajos: Repülőleírás, 1944. április 16-ai bejegyzés. Továbbá: Benkő Lajos, Kasza Imre és Nagy József visszaemlékezése.
398 Benkő Lajos: Repülőleírás. 1944. április 17-ei bejegyzés.
Április 16-ról 17-re forduló éjszaka a RAF 205. Bomber Group kötelékei éjszakai támadást hajtottak végre a főváros IX. és XIV. kerülete ipartelepei, a Ferencvárosi rendező pályaudvar, továbbá Pestszenterzsébet, Kispest városok és Soroksár, Csepel községek ellen. A meglehetősen nagy területen szétszórt, és pontatlanul vetett bombák sem a lakosság soraiban, sem az ipartelepeken nem okoztak jelentősebb károkat. A Soroksári Textilipari Rt.399 és a Kispesti Gránit Porcelángyárat találatok érték, de a károk nem voltak súlyosak.400
399 HL. HABOB. 27/1944. sz.
400 HL. HABOB. 47/1944. sz.
H. Lewis brit pilóta visszaemlékezései szerint: „Mint mindig, most is egyenként indultunk bevetésre, 4-5 perces időközökkel. Ezen a bevetésen kis magasságban közelítettünk Budapest felé, a Balatont elérve kezdtünk emelkedni. Így a német lokátorállomások nem tudták felfedezni gépeinket, és az éjszakai vadászok sem jelentettek veszélyt – addig, amíg földközelben voltunk.
Budapest felett legalább harminc fényszóró kereste gépünket. Nyolc 1000 fontos bombát dobtunk az egyik rendező pályaudvarra, majd tüzérségi lövedékek robbanásaitól kísérve elhagytuk Budapest légterét”.401
401 I. H. C. Lewis közlése. 1985.
Ugyanezen az éjszakán a RAF gépei tovább folytatták Dunavecse, Dunapentele (Dunaújváros) folyamszakaszon a Duna aknásítását és 177 aknát telepítettek a Dunába.
Az április–májusi „lélegzetvételnyi szünet” kedvező helyzetet teremtett a honi vadászrepülők átszervezéséhez. Már az április 3-i bevetés bebizonyította, hogy a honi vadászvédelem megerősítésére az előző év végén, ez év elején hozott kényszerintézkedések nem járhattak eredménnyel. A repülőgépek szétszórt elhelyezése nem tette lehetővé, hogy a nagy erőkkel támadó amerikai kötelékekkel eredményesen vegyék fel a harcot. A századokban, rajokban, géppárokban történő széttagolt bevetések csak a magyar vadászok veszteségeit fokozták. Szükségessé vált, hogy a különböző repülőtereken lévő vadászrepülő-századok összevonásával egy 202erős honi légvédelmi vadászrepülő-osztályt állítsanak fel.

201Az 1944. IV. 16/17-i budapesti bombázás kárterületei
Heppes Aladár őrnagyot, a tapolcai vadászkiképző osztály parancsnokát április 6-án a légierő-parancsnokságra rendelték. Kinevezték az akkor megalakult 101. honi vadászrepülő-osztály parancsnokává.
Heppes őrnagy, a kinevezett parancsnok, 1941-től töltött be osztályparancsnoki beosztást. Előbb a 2/I. vadászosztály, később az átszervezések, hadrendi megnevezések változásakor az 1/II., majd az 5/I. vadászosztály parancsnoka lett. 1942 decemberétől 1943 novemberéig a keleti hadműveleti területen teljesített szogálatot.
A honi vadászvédelem bázisának kijelölt veszprémi repülőtér szemrevételezése április 7-én történt meg. Az osztályparancsnok felmérte a repülőtér állapotát, felszerelését, és elkészítette javaslatát a szükséges korszerűsítésekre.
A 101/1. század a volt kolozsvári 2/1. (Tőr) – ekkor már 101. – századból alakult, és 1943 nyarától honi légvédelmi szolgálatot látott el (1944. február elejéig Héja, attól kezdve pedig Me–109 vadászgépekkel az állományában). A század parancsnoka, Scholtz Miklós százados 1943-ban – mielőtt a század vezetését átvette – rövid ideig a szovjet hadműveleti területen szolgált, hogy tapasztalatokat szerezzen a harcvezetésben. Április végén a század személyi állományát az RKI-ből és pótalakulatokból egészítették ki.
A szolnoki 1/1. (Dongó) századból hozták létre az osztály 2. (101/2.) századát. Parancsnoka – Újszászy György százados – és a hajózóállomány egy része huzamosabb időt töltött a keleti hadműveleti területen. Hat Me–109 vadászrepülőgépük volt (ebből egy április 13-án veszteséglistára került). A hajózóállomány egynegyede ezeken a vadászgépeken repült. 1944. április végén a századot az 1/2. századból egészítették ki, az addigi Héja-pilóták átképzése ekkor kezdődött.
Az eredetileg Budapest légvédelmének megerősítésére tervezett 5/3. (Kőr-ász) század 101/3. századként került a vadászosztályba. A Kőr-ász április végén még mindig a szervezés és feltöltés állapotában volt. Parancsnoka Bejczy József főhadnagy, a volt 5/I. osztály segédtisztje lett. A század hajózóállományát kisebb részben a hadműveleti területről visszatért, harci tapasztalatokkal rendelkezőkből, nagyobbrészt pótalakulatok személyzetéből töltötték fel.402
402 Heppes Aladár közlése az osztályba szervezésekről (részlet).
Az osztályszervezés időszakában a légvédelemre kijelölt századok repülőbázisaikon maradtak, csak Ferihegyről telepítették a 2/1. század és az RKI hajózó- és műszaki állományát Monorra és Vecsésre.
Tíznapos szünet után, április 23-án több mint 500 amerikai bombázó 300 vadászgép biztosításával romboló- és gyújtóbombákkal támadta a Wiener Neustadt-i Messerschmitt repülőgépgyárat, valamint Bad Vöslau és Schwechat repülőtereket.403 A német vadászgépek a Dunántúl felett kezdték meg a támadást. A légi harc folytatódott a célpontig, majd a visszatérés útvonalán. A JG–27 ezen a napon tíz bombázó lelövését, kettő megrongálását és hat amerikai vadászgép megsemmisítését jelentette, négy fő saját veszteség és két fő sebesülés ellenében. Saját gépveszteségükről nincs adat.404
403 Carter–Mueller: I. m. 324. old.
Johann Ulrich: Der Luftkrieg über Österreich 1939–1945. Militärhistorische Schriftreiche Heft 5/6. Wien, 1967. 14. old.
404 King, H.–Girbig, W.: I. m. 294. old. 405 Lásd a 243. sz. jegyzet.
Légi harcban és a légvédelmi tüzérség tüzétől az amerikaiak valójában nyolc B–24-est, három B–17-est és négy P–51-est vesztettek. A légi harcban lelőtt négy Mustang a 31. FG-hez tartozott.405
405 Lásd a 243. sz. jegyzetet.
A magyar vezérkar jelentése az átrepülésről: „A délutáni berepülés súlya Bécsújhelynél volt. Magyarországot több száz ellenséges gép repülte át. Kényszerledobásból néhány vasútvonal megsérült. 12 bombázót lelőttek, 35 fő ellenséges repülőt elfogtak.406
406 HL. VKF. 1. osztály. Jelentés az 1944. április 23-ai átrepülésről.
Részletesebb tájékoztatás jelent meg az átrepülésről a napilapokban: „Német és magyar vadászgépek az ellenséges gépek kötelékét jórészt szétverték. A vadászok az eddigi jelentések szerint 12 db ellenséges gépet, köztük 8 db négymotoros bombázót lelőttek. További három lelövése valószínű. A légvédelmi tüzérség további 6 gépet lőtt le. Az ellenség összvesztesége 21 gépre tehető. Ily módon Magyarország területén zárt kötelékek bombázására nem került sor, csak a szétszórt kötelékek egyes gépei dobták le tervszerűtlenül bombaterhüket.”407
407 Új Magyarság, 1944. április 25.
Magyar vadászrepülőgépek bevetéséről nincsenek adataink.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages