UTÓSZÓ
217UTÓSZÓ
Első kötetünkben hazánk közel negyedszázados történelméből emeltünk ki egy vékony szeletet. A vizsgált huszonöt esztendő népünk – a tatárjárást és a török időket követő – harmadik legsúlyosabb tragédiájával, az első világháborús vereséggel és Trianonnal kezdődött, majd az ezt betetőző negyedik tragédia, a második világháborús vereség nyitányával végződött. A háború vihara újból elérte az 1920-ban feldarabolt, majd 1938–41-ig részben kiegészített országunk területét. Ez a háború sok mindenben különbözött az előzőktől. Nehézbombázók százaiból bombák tízezrei hullottak az égből városainkra, falvainkra, vasutainkra, gyárainkra. Könyörtelen vadul sújtott le az országra a végzet. Második kötetünk kizárólag ezt, az ország felett tomboló légi háborút és a kikerülhetetlen tragikus végkifejletet, az összeomlást mutatja be. Az első kötettel – amelynek olvasását most fejezték be, tisztelt olvasóink – a légi háború eseményei közreadásán kívül – másik célunk is volt. A légi háború szerves részét képezi az is, hogyan készült föl az ország és hogyan készítették föl vezetői arra a háborúra, amelyben a részvételünk egyrészt akkori vezetőink politikájának, másrészt Európa közepén elfoglalt földrajzi helyzetünk miatt elkerülhetetlen volt.
Reméljük, sikerült bizonyítani, hogy a légvédelem és a légoltalom a rendelkezésre álló időt és a rendkívül korlátozott anyagi-pénzügyi lehetőségeket viszonylag eredményesen használta fel, mégpedig olyan körülmények között, amikor a felső vezetés esetenként nem fordított megfelelő figyelmet a kérdésre. Minden vélemény megformálásánál a lehetőség szerint törekedni kell objektív ítéletalkotásra, túllépve a szubjektív érzések buktatóin, csapdáin. Ahhoz, hogy az 1944-es esztendő bombatámadásait és a légvédelem ellenük vívott harcát értékelni tudjuk, Trianonig kellett visszanyúlnunk. Addig a békekötésig, amelynek előírásaiban katonailag és politikailag gúzsba kötötték országunkat. Ez a béke olyan súlyos gazdasági örökséget hagyott ránk – leválasztva infrastruktúránk végtagjait, elvéve iparunk nyersanyagforrásait, torzzá formálva át gazdaságunkat –, hogy következményeit napjainkig érezzük. Ilyen háttérrel kellett a védelemre felkészülni. Az óriási feladat első igazán hatékony lépéseit a harmincas évek közepén sikerült megtenni, majd a győri program meghirdetése után felzárkózni szomszédaink légvédelme-légoltalma akkori szintjéhez. A háború kitörése, belépésünk a háborúba, majd a Vörös Hadsereg légierejének 1942. szeptember 4-ei és 9-ei meglepetésszerű bombatámadása a főváros ellen, voltak azok a tényezők, amelyek meggyorsították a felkészülést. A két bombatámadás komoly figyelmeztetés volt: a háború bennünket is elérhet! Őszinte önvizsgálat és hatékony intézkedések sorozata követte e támadásokat. És ahol a polgármesterek nem rövid távú politikai célkitűzéseket követtek, hanem képesek voltak felmérni az akkor még távolinak tűnő veszély valódi nagyságát, ahol komolyan vették légoltalmi vezetői feladatkörüket, ott aránylag hatékony védelem épült ki. Ez napjainkig ható tanulság! A késedelem, a feladatok elhanyagolása miatti károkért adott esetben emberéletek ezreivel kell fizetni!
A szövetségesek észak-afrikai, majd olaszországi partraszállása lehetővé tette a légi második front megnyitását 1944 elejére. Az eredménye: hatalmas „légi ökölcsapások” sorozata zúdult Németországra és szövetségeseire: Romániára, Magyarországra, Bulgáriára, Horvátországra, Szlovákiára.
Második kötetünk az 1944-es esztendő légi háborúja csúcspontja eseményeinek közreadásával indul, és folytatódik a szövetséges légierők kísérleteivel a magyar vasúti közlekedés szétzúzására, az olajipar megsemmisítésére, a Dunán folyó olajszállítások megbénítására, a magyar hadianyaggyártás (repülő, harckocsi stb.) megakadályozására. Ezzel párhuzamosan megismerhetik az olvasók a magyar honi vadászrepülők emberfeletti küzdelmét a túlerővel, a légvédelem hősies harcait, a légitámadásokat követő mentő-, helyreállító munkákat, a légoltalom nagyszerű helytállását.
Remélve, hogy könyvünkben a szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt sok új és érdekes ismeretanyaghoz jutottak, ajánljuk következő kötetünket is az olvasók figyelmébe.
A Kiadó
