Augusztus 9-től 20-ig

Teljes szövegű keresés

Augusztus 9-től 20-ig
Augusztus 9-én 400 db B–17-es és B–24-es bombázta a győri repülőgép- és fegyvergyárat, Almásfüzítö kőolajfinomítóját és olajtárolóit, a Ferihegyi repülőteret, valamint a brodi pályaudvart és olajfinomítót.687
687 Carter–Mueller: I. m. 420. old.
A bevetés tervét hasonló elgondolással készítették, mint április 13-án, az eltérés csupán annyi volt, hogy a két támadóoszlop különböző útvonalakon közelítette meg Magyarországot.
Az 5. Wing B–17-esei és a 49. Wing B–24-esei Babócsánál repültek be az ország légterébe, majd Kisbér felett fordultak célpontjaikra. A második oszlop – az 55. és 47. Wing – Kelebia–Örkény útvonalon haladtak Tököl és Ferihegy felé.688
688 Simpson HRC.: 1., 14., 82., 52., 325., Fighter Groups Mission Report, 9. August 1944.
A Győrt támadó B–17-eseket a 325. és a 332. FG Mustangjai kísérték. Almásfüzítőnél a 31. és az 52. FG biztosította a 49. Winget. Ezzel a Mustang-összpontosítással egyrészt abszolút számbeli fölényt hoztak létre Győr térségében, másrészt lezárták a Bécs–Budapest „légi folyosót” a német vadászgépek elől. Gyakorlatilag tehát lehetetlenné tették a magyar és német vadászgépek összpontosítását, hatékony alkalmazását. A budapesti célpontokat támadó Liberatorokat csak Lightningek kísérték. A bombázókat nem érte vadásztámadás, de a 464. BG 42 78374 számú B–24G bombázóját Ferihegy közelében a légvédelmi tüzérség lelőtte.
A Győr felé haladó 325. FG úgy látta, hogy az alattuk levő 52. FG 11 óra 05 perckor Veszprémvarsánytól délre, Me–109-esekkel ütközött meg, és azokból kettőt lelőtt. Tévedett, bár két vadászgép földnek szegzett orral valóban kivált a kötelékből, sőt az egyik hosszan húzta maga után a „füstöt”. A valóságban az történt, hogy az 52. FG-hez tartozó Norman Lownds hadnagy gépéből ömleni kezdett a hűtőfolyadék, és motorja leállt. Curtis százados követte a hadnagy zuhanó gépét, amely földhöz csapódva felrobbant.
A százados a Mustang roncsaihoz közelebb és alacsonyabban egy ejtőernyőt látott ereszkedni, feltételezte, hogy az volt Lownds hadnagy. Távolabb és magasabban öt ejtőernyő lebegett, úgy vélte, hogy az egyik bombázó személyzete „érkezett” meg Magyarországra.689
689 Simpson HRC.: 31., 52. Fighter Group Mission Report, 9. August 1944.
A magyar 101. vadászosztály nem kapott bevetési parancsot. Gépeikkel Kenyeribe és Várpalotára repültek át, mivel „kivonták őket a csapás alól”. Felszállás után 20 perccel a magyar vadászgépek Iszkaszentgyörgy légterében köröztek, amikor a légvédelmi tüzérség amerikainak azonosította a magyar vadászokat, ezért tévedésből tüzet nyitott rájuk. Benkő Lajos hadnagy gépén eltalálták a póttartályt és az felrobbant. A pilótának sikerült kiugrania, de a vezérsíkoknak ütközött és súlyos sebesüléssel ért földet ejtőernyőjén. Találat ért egy másik magyar vadászgépet is, azonban sikerült leszállnia a várpalotai repülőtérre.690
690 Benkő Lajos és Nagy József visszaemlékezése.
Győrt a bombázók három hullámban kelet–nyugati, illetve nyugat–keleti irányból támadták meg. A szirénák 10 óra 45 perckor szólaltak meg. A bombázás 11 óra 07 perckor kezdődött és 16 percig tartott. A repülőtértől Pataházáig terjedő részre hullottak a bombák. Támadásuk középpontja a repülőtér, illetőleg a gyárnegyed volt. A gyártelepek közül eltalálták a repülőgépgyárat, a Vagongyárat, az Állami Gépgyárat, a Városi Villamosmű kapcsolóállomását és a Gázgyárat. Súlyos kárt szenvedett az Országos Raktárházak győri raktára, és jelentősen megrongálódott a bécs–budapesti országút is. „A Vagongyárban ezúttal a vasszerkezeti és daruüzem teljesen elpusztult, a karosszériaüzemben és repülőgépgyárban újabb 50%-os kapacitáscsökkenés következett be. Súlyos károk érték az autó- és szerszámüzemet is.”691
691 Dr. Papp János: A szövetséges légierők stratégiai és taktikai támadásai Győr ellen. Győri Tanulmányok, IX. K. Győr, 1985. 42. old.
A bombázás ismét súlyos károkat okozott a Me–109-eseket gyártó Győri Waggon- és Gépgyárban, amelyben április 13-i és július 2-i támadás óta, bár csökkent intenzitással, de ismét folyt a repülőgép-, az ágyú- és gépkocsigyártás.
A bombázás során Győrben 24-en vesztették életüket és öten sebesültek meg.
Az Almásfüzítőt ért támadás eredményeként kigyulladt az olajfinomító, a vasúti pályaudvar pedig súlyosan megrongálódott.
155A főváros környékét ért támadás során Pestszentlőrincen a PIRT ipartelepeket érte a bombaszőnyeg, súlyos károkat okozva. A gyár Junkers Ju–52-es szállítógépeket szerelt össze. A Ferihegyi repülőtéren, gyakorlatilag megsemmisült a Magyar Repülőkísérleti Intézet és Műhely az összes felszerelésével. Elpusztult – a korabeli fényképek alapján – két Ju–86K, egy Bristol Blenheim, hat RKI-gép, két W. M.-21-es, 10 Héja, egy Ju–52 aknakereső, egy Me–210-es, több Potez 63–11 típusú gép. Az intézet állománya ekkor már Várpalota mellett Inotán dolgozott.
A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint: Augusztus 9-én a délelőtti órákban, több száz ellenséges bombázógép repült be erős vadászkísérettel a Dunántúl s a Duna–Tisza közén. Egyes helyekről bombázást jelentettek, anyagi károk keletkeztek. A lakosságnak vesztesége volt. A vadászok és a légvédelmi tüzérség több gépet lelőtt.”
A Vezérkari Főnökség összefoglalója a légi támadásról: „Augusztus 9-én 400 gép támadott.
Győr: Mávag-gyár repülőgép, ágyú, vagon gyár és az elevátor kapott találatot.
Almásfüzítő: Olajtelep és a falu ég. Az állomás vágányait a bombák felszaggatták. A forgalom szünetel.
Ferihegy repülőtér környéke és Pestszentlőrinc kaptak bombatalálatot.”692
692 HLT, VKF. 1. osztály. Jelentés az augusztus 9-i bombázásról.
A vezérkar aznap éjjeli hadműveleti összefoglaló jelentése már meglepően pontos képet adott a támadásról és a veszteségekről.
Másnap, augusztus 10-én 414 db B–17-es és B–24-es Ploieşti olajfinomítóit bombázta.
Augusztus 9-ét követően – ha a lassan állandósuló légi felderítéseket és „Titó-járatokat” nem tekintjük – a légi eseményekben háromnapos szünet következett. Legközelebb augusztus 13-ára virradóra a RAF 61 db bombázója – 39 Wellington, 15 Liberator és 7 Halifax – a hajdúböszörményi repülőtér támadására indult. 54 bombázó érte el a célpontot, és 84,2 tonna bombát dobtak le – a célpont közelébe.693
693 Bihary Mihály (Prága) közlése a RAF-adatok alapján.
Ezen az éjszakán érte Hajdúböszörményt az első légitámadás. A bombázás világítóbombák ledobásával kezdődött ,,… a cél a csordalegelőn levő repülőtér volt. A ledobott bombák valójában a városra és részben a szántóföldekre hullottak. 15 halott, 25 sebesült volt, valamennyi polgári személy, anyagi kár 0,5 millió pengő.”694 A városban nem volt semmilyen fontosabb ipari, vagy közlekedési cél, viszont közvetlenül mellette telepítették az Alföld egyik fontos tábori repülőterét, ahol ez időben a Luftwaffe és részben a magyar légierő jelentős ellátóbázisa és harcászati csoportosítása települt. A közelség miatt Hajdúböszörmény városa is sokat szenvedett.
694 Póor János: Hajdúböszörmény a német megszállás során és az élet hajnalán 1944. III–X. Hajdúsági Közlemények. 1985. 14. sz. Hajdúböszörmény. 44. old.
1944. augusztus 13-án a Budapesti Közlöny 1944. évi 183. számában honvédelmi miniszteri rendelet jelent meg az ellenséges légi tevékenységgel kapcsolatos légoltalmi jelzések rádió útján való közléséről.
A régi jelzéseken kívül új jelzésként szerepel a „Berepülési veszély” jelzése. Adása – akárcsak a többié – rádió útján történik. „Adásunkat megszakítjuk! Berepülési veszély! Délnyugat!” (azaz az irány jelzése). A szöveget németül is ismételték „Einfluggefahr! Südwest.” Éjféltől-reggelig műsoridőn kívül is közölték a riasztási jelzéseket, ezért felhívták a lakosság figyelmét, hogy rádióját éjjel is tartsa bekapcsolva.
A többi jelzésnél, „Légiveszély”, a „Zavarórepülés” és a „Légiriadó” jelzésekor minden esetben a vonatkozó légoltalmi zónákat is bemondták. Pl. „Kanizsa, Zala”.
Egy teljes jelzés tehát így hangzott:
„Zavarórepülés! Zavarórepülés! Nyírség–Miskolc, Nyírség–Miskolc … Störflug. Störflug. Nyírség–Miskolc, Nyírség–Miskolc.”
Ezzel egyidejűleg megszüntették a „Légoltalom vigyázz” (tehát a teljes készenlétet felvenni), és a „Légoltalom pihenj” (a teljes készenlétet feloldani) jelzéseket.
A Budapest I. adó hullámhosszán az első veszélyjelzés után negyedóránként részletes tájékoztatást adtak a berepülés helyzetéről, irányáról, a gépek számáról, tevékenységéről. Pl. „A fennálló riasztási helyzet: Légiveszély: Veszprém–Győr, Légiriadó: Kanizsa–Zala. Zavarórepülés: Ungvár–Nyírség.” Éjszaka a sugárzást 5–10 perccel korábban kezdték, mint nappal.
A rádió vált az ország lakossága riasztása és főleg tájékoztatása legfontosabb és leggyorsabb eszközévé. Mivel ekkor már viszonylag nagyszámú telepes készülék volt szerte az országban, a légitámadásra figyelmeztető veszélyjelek az árammal nem rendelkező községekbe és nagyobb uradalmakba is eljutottak. A légoltalom vezetése már az év elején elrendelte a rádókészülékek folyamatos hallgatását az összes légoltalmi szervezet, elsősorban a riasztószolgálat részére. A kisebb településeken a rádióban elhangzó jelzéseket, harangok félreverésével, sínkongatással, gőzdudákkal, sípokkal stb. hozták a lakosság tudomására. A rádió és a helyi riasztóeszközök kombinált felhasználása nagyon jól bevált. A kisebb falvakban is időben – a támadó, vagy átrepülő légi kötelékek beérkezése előtt – tudták a lakosságot értesíteni.
Augusztus elején már országszerte befejezéséhez közeledett a kalászosok aratása. A légoltalom kiemelten fontos feladata volt a lábon álló és érő termés betakarításának védelme. A légoltalmi szaksajtó és szakpropaganda, a falvakban folytatott kiképzés – elsősorban a leventék, önkéntes tűzoltók, szakemberek között – egyik kérdése a „hogyan védjük meg a termést” volt. Az időjárás meglehetősen kedvezett az aratásnak. Júliusban, augusztusban a nagy búzatermő vidékeken a sokévi átlaghoz viszonyítva aránylag kevés csapadék volt. A munkák gyors ütemben folytak. Meg kell jegyezni, hogy bár Magyarország búzatermése mind hazánk, mind Németország szempontjából elsőrendű stratégiai tényező volt, az amerikai légierő nem használta ki a kezében levő lehetőséget, a légi fölényét a termés pusztítására. A betakarítást viszonylag zavartalanul végre lehetett hajtani. Úgy véljük, nem túlzás az a következtetésünk, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1945. tavaszán nem szakadt katasztrofális éhínség az ország lakosságára. Bár egyes korabeli magyar propagandaszervezetek esetenként emlegetik az „amerikai 156barbárságot”, de hitelt érdemlő adatokkal sehol sem bizonyították a lábon álló termés tudatos pusztítását. A magyar vezérkari jelentések sem említik ezt soha. A légi tevékenységek következményeként kialakult búzatábla- és más terméstüzek, a légi harcok következményei voltak. A lezuhanó és felrobbanó gépek, az idő előtt, vagy kényszerből kioldott romboló- és gyújtóbombák robbanása sok helyen okozott tüzet. Ez tény! De ez csak következmény volt.

Az 1944. VIII. 9-i országos kárhelyek
Augusztus közepén viszonylag csendes napok következtek. A 15. AAF fő feladatául az ANVIL terv hadászati biztosítását szabták meg. Augusztus 15-én a szövetségesek partra szálltak Dél-Franciaországban, és viharos erejű támadással néhány hét alatt szinte az egész országot fölszabadították. A 15. légi hadsereg a partraszállás előkészítése és végrehajtása során elsősorban a franciaországi vasúti közlekedés rombolására kapott feladatokat. A sikeres partraszállást követően, augusztus 19-én 65 db B–17-es bombázta ismét Ploieştit. Ez volt a romániai olajforrások és finomítók elleni utolsó amerikai–angol légitámadás.695
695 Rust. K.: I. m. 35. old.
Augusztus 20-án a 15. AAF ismét üzemanyaggyártó célok ellen indult támadásra. Több mint 460 db B–17-es és B–24-es bombázta a dél-lengyelországi Czechovice és Oswiecim (Auswitz), valamint a csehszlovákiai Dubova olajipari célpontokat és a szolnoki pályaudvart, és a repülőteret. Néhány gép Szegedre dobott bombákat.696
356696 Carter–Mueller: I. m. 430. old.
A kötelékek zöme – az 5., 55., és a 304. Wingek – Beremendnél repültek be az ország légterébe, majd északkeleti irányba Hatvanig haladva, különböző útvonalakon közelítették meg célpontjaikat.
A magyar 101. vadászosztály 20–24 db gépe – Irányi Pál főhadnagy vezetésével – 08 óra 50 perckor emelkedett a levegőbe. Egy Me–109-es kiengedett futókkal körözött a repülőtér felett, s mert behúzni nem tudta, leszállt. Boldizsár tizedes közvetlen felszállás után légcsavar-túlpörgés miatt kényszerült visszatérésre. A vadászgépek Budapest légterében köröztek, majd kétórás eseménytelen repülés után visszatértek Veszprémbe. Amíg a magyar vadászok Budapest felett várakoztak, addig az amerikai bombázók zavartalanul szórták bombáikat a magyarországi célpontokra. A jól látható, de Budapestet nem veszélyeztető bombázók megtámadását a magyar vadászirányító központ Irányi főhadnagy kötelékének megtiltotta. 12 óra 15 perckor ismét felszálltak a magyar vadászgépek, de ellenséggel most sem találkoztak.697
697 Faludi, Charles K.: Repülőleírás. Az 1944. augusztus 20-i bejegyzés, valamint a 432. jelzet.
A szolnoki pályaudvarra és környékére 600 db rombolóbomba hullott. Súlyos károk keletkeztek, de a közlekedés hosszabb időre nem szakadt meg. A repülőteret kb. 8000 db kisméretű repeszbombával támadták. A két támadás áldozatai között 90 halott volt. A vasúti Tisza-hídra, minden eredmény nélkül 200 rombolóbombát dobtak le.
Szegedet hat bombázógép támadta meg, 50 rombolóbombát dobtak a pályaudvarra és a mellette levő utászlaktanyára. 157A halottak száma 17, megsebesült 9 fő.698 A Faludi Testvérek Gőzhenger és Paprikamalmában is kisebb károk keletkeztek. A városban 60 ház romba dőlt és 100 megrongálódott. A Szabadsajtó utca 26. sz. alatti körzeti óvóhelyen 15 ember szorongott. A házat telitalálat érte, az óvóhelyen 10 ember pusztult el.700
698 PVOP KLSz 584/E 25–030/1979. és a 25–139/2/54. jelentések.
700 Kanyo: I. m. 61. old.
A Magyar Távirati Iroda jelentése a nap eseményeiről: „Augusztus 20-án, a délelőtt folyamán, közel 1000 ellenséges bombázógép erős vadaszkísérettel repült be az ország légterébe. A Balaton légterében történt gyülekezés után a gépek egy része észak felé elhagyta az ország légterét. Több erős kötelék Szolnokot, kisebb kötelékek pedig Szegedet bombázták. Épületkárok keletkeztek és több sebesülés történt. A bevetett vadászgépek az ellenséges bombázókat eredményesen támadták, és a légvédelmi tüzérség hatásosan tüzelt a berepülés egész útvonalán. Már eddig is több lelövést jelentettek.”
Az amerikai légierő saját adatai szerint egy B–17, két B–24 és egy P–38-as gépet vesztett augusztus 20-án ebben a térségben.
1944. augusztus 20-a emlékezetes napja volt az akkori magyar légoltalomnak. Ünnepélyes keretek között a főváros nagy terein, parkjaiban nagy nyilvánosság előtt több száz légoltalmi kitüntető jelvényt adtak át a hatósági légoltalom és az önvédelem tagjainak. Vitéz csatai Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter beszédében megjegyezte, hogy „a légoltalom kiállta a próbát, a fejetlen zűrzavar helyett egy előrelátóan megszervezett, tervszerű védelmi rendszer csökkenti a lehető legkisebbre az emberáldozatokat, gondoskodik higgadt nyugalommal a megsegítésről”. Többek között a Hősök terén, az Országház előtt, az Ügetőversenypályán és a Népligetben zajlottak le az ünnepségek. Ez utóbbi helyen vitéz Szurmay vezérőrnagy, a légoltalom országos parancsnoka nyújtotta át a kitüntető jelvényeket.701
701 Riadó, 1944. évf. 17. szám.
A nyári hónapokban a magyar légoltalom a tőle telhető legnagyobb erőkifejtéssel vett részt a mentési munkákban. A városok, nagyobb üzemek körül kiépített figyelőhálózat viszonylag gyorsan és pontosan megfigyelte a bombázások okozta károkat, és időben jelentette a légoltalmi körzetek központjainak. A mentést a légiriadó lefújása után azonnal megkezdték. A legfontosabb üzemek s a közlekedés helyreállítására, az óvóhelyek kibontására, a tüzek oltására és lokalizálására a katonai zászlóaljakat, a tűzoltókat, a munkaszolgálatos és légoltalmi mentési kisegítő munkásszázadokat vetették be. A gyárak és a lakóterületek mentését a légoltalmi szolgálatosok végezték. A legtöbb helyen a lakosságból is szerveztek mentőosztagokat. A légoltalmi állomány – legyen az katona, munkaszolgálatos vagy polgári – minden erejét megfeszítve dolgozott, hogy segíteni tudjon a bajba jutottakon. A legtöbb helyen a legfontosabb mentőmunkákat, a sérültek összegyűjtését, elsősegélyben, első orvosi segélyben való részesítését, a beomlott óvóhelyek kibontását, a bentrekedtek kimenekítését, a tűzoltást, a közművek kiiktatását és helyreállítását 24–48 óra alatt be tudták fejezni. A tavaszi, nyári támadások során a légoltalom eredményesen dolgozott.
A főirányokban a mentő-, helyreállító munkák végrehajtása a különleges katonai légoltalmi zászóaljak feladata volt. A fővárosban és környékén három különleges zászlóalj dolgozott. A légiriadó alatt egy-egy századot már előrevontak a város szélére, és a támadás befejezése után azonnal megkezdték a kárfelszámolást. Április 3-a és július 2-a között a zászlóaljakat összesen 58 alkalommal – Budapesten 28, a főváros környékén 20, vidéken 10 alkalommal vetették be. A zászlóaljak munkáját, a fővárosban a különleges műszaki csoportparancsnok, Sodró László m. kir. honvédezredes irányította. 42 esetben műszaki kárfelszámoló, 12 esetben tűzoltó és 10 esetben robbantómunkát végeztek. A Budapest VIII., József u. 30. sz. alatt például egy lakatosmestert 16 órai munka után mentettek ki a romok alól, mentőaknák és mentőalagút-építéssel, úgy, hogy közben gumitömlőn juttattak hozzá oxigént.702 Sok száz hasonló példát lehetne még felsorolni, de úgy véljük, ez az egy is kellően érzékelteti azt a hatalmas munkát, amely egy-egy támadás után a légoltalomra hárult.
702 Légoltalmi Közlemények. 1944. július 15. 196–199. old.
A bombatámadások jelentős területeket sújtottak. A kiképzett légoltalmi mentőalakulatok többnyire csak a főirányba jutottak el. A többi helyen a lakosságra hárult a mentés. Július 2-án például a XIII. kerület nehéz helyzetbe került. Két-három nap is eltelt, amire a lakosság által a romok alól kiemelt halottakat elszállították. Az egészségügy munkáját dicséri, hogy járványveszélyes helyzet mégsem alakult ki. A légoltalom a súlyos helyzet ellenére helytállt.

158Szolnoknál légvédelem által lelőtt B–24 Liberator roncsa Rákóczifalva határában 1944. augusztus 20. (NTF)

Az 1. FG. P–38L vadászai bevetésen 1944-ben (Victory)

1591944. augusztus 24-én Pardubice bombázása után visszafelé repülése közben Dunakömlőd mellett, kényszerleszállt B–17E bombázógép. A 2. BG. 4297915 sz. gép személyzetét elfogták (KV)

A kényszerleszállt B–17E gépet csendőr őrzi Dunakömlőd mellett 1944. augusztus 24-én (MF)

160Debrecen bombázásából légvédelmi találattal visszatért B–17-es bombázógép. Foggia repülőterén 1944. szeptember 1-jén vagy 21-én leszálláskor széttört (Flying Fortress)

Debreceni pályaudvar bombázása 1944. szeptember 21-én (MSZ 1981 Oshawa)

161Dóra Ambrus őrmester kényszerleszállás után, Mustangok által szétlőtt Me–109G–6 gépe Tótvázsony mellett, 1944. október 12-én

162A Náday vezérezredest Olaszországba szállító He–111 szállítógép párja a budaörsi repülőtéren, ez német egység gépe (Rákosi László hagyatékából)

Varjas Tibor Me–109G–14 gépe 1944. októberében már W sorozatú volt

163Az 5. B. W., 99. B. G. egy B–17 köteléke légvédelmi tűzben a szobi vasúti híd támadása közben, nyitott bombatárral, 1944. október 10-én (Vajda Ferenc Antal – Brüsszel) I. W. M. NYF–41983

Szebeni Antal hdgy. W.0+58 jelű Me–109G–14 (78205) típusú gépe Börgöndön 1944. októberében

164Az almásfüzítői olajfinomító bombázása 1944. október 21-én (MSZ–1981. Oshawa)

166A csíkos farkú 31. Fighter Group P–51D gépei a Balkán felett (Victory)

Kaposvár külső része bombázás után, 1944. június 30. (NTF)

167A nem azonosítható helyszínű és időpontú lelőtt B–24 és B–17 bombázógépek roncsai a Dunántúlon, 1944 nyarán

168A nem azonosítható helyszínű és időpontú lelőtt B–24 és B–17 bombázógépek roncsai a Dunántúlon, 1944 nyarán

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages