Június 2-a, támadás a magyar pályaudvarok ellen
Június 2-a, támadás a magyar pályaudvarok ellen
A légi események már éjfél előtt megkezdődtek. Június 2-ára virradóra a brit Wellingtonok és Liberatorok Szolnok vasúti pályaudvarát támadták. A 205. Group ezen az éjszakán sikertelen bevetést könyvelhetett el, a célmegjelölő repülőgépek ugyanis Szolnoktól nagy távolságra, 30–40 km-re, szétszórva dobták le világító- és célmegjelölő bombáikat. Csupán néhány Wellington és a 178. század egy Liberator gépe oldotta bombáit a célpont felett.453
453 Mint a 416. sz. jegyzet.
Szolnok felett két célmegjelölő bomba, úgynevezett „karácsonyfa” lobbant, ezután bombák hullottak a város lakóházaira, amelyek hét ember életét oltották ki. A pályaudvar ezen az éjszakán még sértetlen maradt.454 A város hajnalban, megkönnyebbülve lélegzett 34fel. Pedig június 2-án a kora hajnali órákban a 8. AAF megkezdte a partraszállás közvetlen légi előkészítését, a COVER légi hadműveletet.
454 Dr. Borus József: A szolnoki pályaudvar bombázása 1944. június 2-án. Jászkunság, 1980. 1–2. sz. 74. old.
32A FRANTIC–I (15. AAF) és a FRANTIC–II (8. AAF) bevetés általános vázlata
33Az 1944. VI. 2-i légitámadás vázlata
E napon 1100 nehézbombázó támadta a francia partok közlekedési útvonalait és katonai célpontjait. Ezt a támadást megtévesztő jelleggel, távol a partraszállás tervezett partszakaszától hajtották végre. 1944. június 2-án kezdődött meg az „Operation Frantic” .
Az „ingabombázás” elnevezés pontosabban fejezi ki a lényeget. Az amerikai bombázó és a kísérő vadászkötelékek a bombázás után a kijelölt ukrajnai szovjet támaszpontokra szálltak le. A „Frantic Joe” a 15. AAF részéről „ingabombázás” volt, azonban a hadműveletbe néhány nappal később bekapcsolódó 8. AAF részére már „háromszögbombázást” jelentett: Nagy-Britannia–Szovjetunió–Olaszország–Nagy-Britannia útvonalon.
Az első „Frantic”-bevetés előtt néhány nappal a 15. AAF főhadiszállásán a bombázókötelékek és a biztosító vadászkötelék parancsnokát beavatták a titokba, az amerikai–szovjet hadműveleti együttműködés részleteibe. A bevetésben részt vevő hajózó- és műszaki állomány csak a bevetés kezdete előtt néhány órával ismerhette meg a feladatot.
A 325. Fighter Group kiszolgáló műszaki személyzete néhány tagjával, akik nélkülözhetetlenek voltak a bevetések előkészítésénél, június 1-jén délután új ruhát vételeztettek, és gépkocsikon a bombázók repülőtereire szállították őket. A társaik között elterjedt az a hír, hogy Nagy-Britanniába helyezték őket, mások meg úgy tudták, hogy hazamennek.
Június 2-re virradó éjszaka két órakor kezdődött az eligazítás. A bevetésre kijelölt bombázók támaszpontjain Ira C. Eaker altábornagy, a Földközi-tengeri Szövetséges Légierők főparancsnoka, aki személyesen vezette a bevetést, és Nathan F. Twining tábornok, a 15. AAF parancsnoka ismertette a feladatot. Lesinában a 325. FG támaszpontján 03 óra 30 perckor Dean C. Strother dandártábornok a 306. Fighter Wing parancsnoka részletezte a vadászok tevékenységét.455A bevetési parancs értelmében a 15. AAF főcsoportosítása az 5. Wingből 130 db B–17-es bombázó (2., 97., 99. és 301. BG) 70 db P–51-es vadászgép biztosításával megsemmisíti Debrecen vasúti csomópontját, majd továbbrepülve leszáll az előkészített ukrajnai repülőterekre.
455 Simpson HRC.: 325th Fighter Group Special Intelligence Report, 10. July, 1944.
A „Frantic” hadműveleti csoporttal egyidejűleg indul bevetésre a 49. Wing három köteléke (BG-ja) a szolnoki, a 304. Wing három köteléke a miskolci, egy köteléke pedig a szegedi vasúti pályaudvar bombázására. Az 5. Wingből két BG-nak, (463., 483. BG) amelyik nem vett részt az ingabombázásban Nagyvárad, az 55. Wingnek Kolozsvár, a 47. Wingnek Simeria (Piskitelep, Románia, Dél-Erdély) vasúti pályaudvarát jelölték ki célpontnak.456
456 Simpson HRC.: 82nd Fighter Group Narrative Mission Report 2. June, 1944.; War Diary, 95., 96., 97. Fighter squadrons of 82nd Fighter Group. Mont of June 1944. 352Továbbá: a 199. sz. jegyzet; A 14. Fighter Group június havi összefoglaló jelentése.
Az első kötelékek 1944. június 2-án helyi időszámítás szerint 06 óra 55 perckor startoltak a Foggia környéki repülőterekről. A főcsoportosítást – Debrecen ellen – Eaker tábornok, a MAAF (Mediterranen Allied Air Force – Földközi-tengeri Szövetséges Légierő) parancsnoka vezette. A kötelékek Jugoszlávia középső területein vették fel a harcrendet.
Az első két bombázókötelékről 07 óra 55 perc észlelési idővel érkezett jelentés a budapesti légvédelmi központba. 08 óra 07 perckor a magyar rádió megszakította adását. Öt perccel később elrendelték a légiriadót Szegeden, 08 óra 15 perckor Földváron, 08 óra 16 perckor Budapesten és Szolnokon, majd az egész Duna–Tisza-közén és a Tiszántúlon.457
457 Dr. Borus József: I. m.
A 304. Wing négy kötelékéhez 08 óra 01 perckor csatlakozott a 82. FG 16 db P–38-as vadászrepülőgépe Palánka légterében, további 23 db P–38 a 49. Wing három kötelékéhez zárkózott fel Vukovártól keletre 08 óra 03 perckor.
A 49. Wing első köteléke Szolnoktól délkeletre, 30 kilométerre Szolnok irányába fordult, rárepült a pályaudvarra és bombákkal árasztotta el a célpontot. Követte még két kötelék.
A 304. Wing Miskolc irányába nyomult előre, a pályaudvarra három kötelék oldotta bombáit, a negyediknek – a 454. BG-nek – Szeged pályaudvara volt a célpontja.
A 82. FG pilótái aggódva figyelték a légteret, a bevetésre indult 36 db P–38-asból hét visszafordult, (hat műszaki hiba miatt, egy azért, mert a pilóta rosszul lett). Szolnok felett három pilóta küszködött rosszullétével a pihenés nélküli nap-nap utáni bevetések miatt, de szerencséjükre ellenséges vadászgépekkel nem találkoztak.
Eaker tábornok 13-17-eseihez Debrecen közelében csatlakozott a 325. FG 64 db P–51-es vadászgépe a Group parancsnokának, Chester L. Sluder alezredesnek a vezetésével. 70 db P–51-es szállt fel Lesinából, de hat gép felszállás után visszatérésre kényszerült. A 325. FG feladata volt, hogy Debrecentől a frontvonalon át a szovjet támaszpontokig biztosítsa a 130 db B–17-est. A vadászok Debrecen elérése előtt századokra tagozódva vették körül a bombázókat, készen egy vadásztámadás visszaverésére, de ellenséges vadászgépeket nem láttak.458
458 Simpson HRC.: 82nd Fighter Group Narrative Mission Report, 2. June 1944. és Chester L. Sluder levélben közlése.
A célpont felett az Eaker tábornok gépétől balra repülő, Alfred Bond hadnagy vezette B–17-es bombázójának jobb oldali motorjaiból füst tört elő, hamarosan lángolni kezdett, és Debrecen közelében, Pallagpusztánál a földbe csapódott. A bombázóból csak négyen tudtak kiugrani.459
459 Mint a 327. sz. jegyzet. Továbbá: AAF III. k. 312. old., ill.: Gaál, Július R. (Gaál Gyula): Summer of the Puma. Air Combat, 1975. május. 15. old.
Ellenséges vadászgépeket nem láttak, légvédelmi tüzet nem észleltek, ezért azt jelentették, hogy egy B–17-es a célpont felett ismeretlen okból felrobbant. Később ezt a B–17-est a Légvédelmi Erők Parancsnoksága Zsiros Gyula zászlósnak, a 101/2. század vadászrepülőjének légi győzelmeként igazolta.460
460 Mint a 327. sz. jegyzet. A 63. sz. Légierők Bizalmas Parancsa. A légi győzelmek igazolása, június 2-i dátummal Zsíros Gyula zászlósnak ítélte a Debrecen közelében lezuhant B–17-est. Gaál Gyula (Július R. Gaál) ausztráliai repüléstörténész kutatásai szerint Zsíros zászlós lemaradt a magyar osztályköteléktől, majd meglátott egy csoport vadászgépet, azt hitte, hogy saját köteléke, és felzárkózott. A vadászgépek egy B–17-es kötelékhez csatlakoztak, ekkor vette észre, hogy a sajátnak hitt kötelék amerikai Mustangok. Hosszú sorozatot lőtt az előtte lévő B–17-esbe, az kigyulladt és lezuhant. Úgy lőtte le az amerikai bombázót, hogy sem a kísérővadászok, sem a bombázók lövészei nem vették észre a magyar vadászgépet.
Chester L. Sluder, az amerikai légierő nyugállományú ezredese, Eaker altábornagy kötelékét biztosító 325. FG volt parancsnoka lehetetlennek tartja, hogy akkor egy ellenséges vadászgép véletlenül vagy szándékosan a bombázókat megközelíthette volna.
1984. és 1985-ben Charles K. Faludinak írt leveleiben kifejtette, hogy ők június 2-án különleges feladattal voltak megbízva: Eaker altábornagy személyes biztonságáért feleltek a bombázók lövészeivel együtt.
Sluder ezredes 1985-ben egy amerikai repülőfolyóiratban felhívást intézett, hogy jelentkezzenek azok, akik 1944. június 2-án az első Frantic-bevetésben, Debrecen bombázásában részt vettek és látták Bond hadnagy (A Debrecen közelében lezuhant B–17-es elsőpilótája) gépének lezuhanását. A felhívásra többen jelentkeztek, leírták hogyan látták Bond hadnagy gépének kigyulladását, lezuhanását, de ellenséges vadászgép jelenlétét kizárták.
James Parton – volt oldallövész, Eaker tábornok életrajzírója – szemtanúja volt a B–17-es lezuhanásának, de ellenséges vadászgépet nem látott. Edmund Hicks – a 97. BG történésze – azt válaszolta: azt a vadászgépet, amely az Eaker tábornok mellett repülő Bond hadnagy gépét lelőhette volna, olyan festékkel kellett volna befedni, amitől láthatatlanná válik. Valószínűnek tartják, hogy az üzemanyag-rendszerben történt műszaki hiba miatt robbant fel a B–17-es, június 2-án. A 463. BG 42 31847 számú B–17G bombázója sem tért vissza bevetésről. Ennek a köteléknek kijelölt célpontja Nagyvárad volt, és a bombázás után olaszországi támaszpontjára nem tért vissza. Ennek a bombázónak elvesztéséről nincsenek részletes adatok.
Chester L. Sluder, az amerikai légierő nyugállományú ezredese, Eaker altábornagy kötelékét biztosító 325. FG volt parancsnoka lehetetlennek tartja, hogy akkor egy ellenséges vadászgép véletlenül vagy szándékosan a bombázókat megközelíthette volna.
1984. és 1985-ben Charles K. Faludinak írt leveleiben kifejtette, hogy ők június 2-án különleges feladattal voltak megbízva: Eaker altábornagy személyes biztonságáért feleltek a bombázók lövészeivel együtt.
Sluder ezredes 1985-ben egy amerikai repülőfolyóiratban felhívást intézett, hogy jelentkezzenek azok, akik 1944. június 2-án az első Frantic-bevetésben, Debrecen bombázásában részt vettek és látták Bond hadnagy (A Debrecen közelében lezuhant B–17-es elsőpilótája) gépének lezuhanását. A felhívásra többen jelentkeztek, leírták hogyan látták Bond hadnagy gépének kigyulladását, lezuhanását, de ellenséges vadászgép jelenlétét kizárták.
James Parton – volt oldallövész, Eaker tábornok életrajzírója – szemtanúja volt a B–17-es lezuhanásának, de ellenséges vadászgépet nem látott. Edmund Hicks – a 97. BG történésze – azt válaszolta: azt a vadászgépet, amely az Eaker tábornok mellett repülő Bond hadnagy gépét lelőhette volna, olyan festékkel kellett volna befedni, amitől láthatatlanná válik. Valószínűnek tartják, hogy az üzemanyag-rendszerben történt műszaki hiba miatt robbant fel a B–17-es, június 2-án. A 463. BG 42 31847 számú B–17G bombázója sem tért vissza bevetésről. Ennek a köteléknek kijelölt célpontja Nagyvárad volt, és a bombázás után olaszországi támaszpontjára nem tért vissza. Ennek a bombázónak elvesztéséről nincsenek részletes adatok.
A bombázás után a B–17-esek Poltava és Mirgorod repülőtereken, a Mustangok Pirjatyinban szálltak le. A szovjet repülőerők parancsnokai ünnepélyesen fogadták őket.
A Nagyvárad irányába haladó két B–17-es BG egyike eltért útvonalától és nem találta meg a várost, ezért az útjába cső Püspökladányt és Debrecent bombázta, majd visszatért olaszországi támaszpontjára.461 A 49. 36Wing és az 55. Wing kötelékei a terveknek megfelelően Nagyvárad, Kolozsvár és Simeria (Piski-telep) pályaudvarait bombázták.
461 Simpson HRC.: 82nd Fighter Group Narrative Mission Report 2. June, 1944; War Diary, 95., 96., 97. Fighter squadrons of 82nd Fighter Group. Month of June 1944. Továbbá: a 199. sz. jegyzet; A 14. Fighter Group június havi összefoglaló jelentése.
)
A veszprémi repülőtérről 07 óra 55 perckor 30 magyar vadászgép szállt fel. Győr légterébe indultak, hogy ott csatlakozzanak a 8. J. D. kötelékéhez, de a német vadászgépeket nem találták a kijelölt légtérben. E téves irányítás is a magyar–német vadászirányítási együttműködésben esetenként előforduló zavarokat jelzi. Ekkor Heppes őrnagy Budapest fölé vezette kötelékét, itt kaptak parancsot a Szolnokot bombázó amerikai kötelékek megtámadására, de mire Szolnok fölé értek, a bombázókötelékek már elvonultak. Ez volt a 101. vadászrepülő-osztály második és ugyancsak eredménytelen bevetése osztálykötelékben a vadászirányító központ rossz helyzetértékelése és pontatlan irányítása miatt.462
462 Heppes Aladár és Benkő Lajos repülőleírása. 1944. június 2-i bejegyzések és visszaemlékezések, 1963–1970.
A június 2-i légitámadást a korabeli sajtó így foglalta össze: „Június 2-án a kora délelőtti órákban erős ellenséges bombázókötelékek vadászkísérettel több útvonalon az ország déli határát átlépve több városunk ellen terrortámadást intéztek, majd déli irányba elhagyták az ország légterét. Több helyről bombázásról érkezett jelentés. A lakosságnak veszteségei voltak. Anyagi károk keletkeztek.463
463 Új Magyarság, 1944. június 3.
Debrecenben pénteken reggel 8 óra 30 perckor kezdődött a riadó. Három hullámban kb. 80 gép támadott. A támadás közel két óra hosszat tartott. Alacsonytámadással lőttek egy kórházvonatot, melyen jól látszott a vörös kereszt. A támadás után négy amerikai pilótát élve fogtak el, hárman lezuhanást követőn meghaltak, egy a gépben égett.”464
464 Mint fent, 1944. június 6.
A VKF 1. osztály jelentése az 1944. június 2-i légitámadást az alábbiak szerint összegezte:
„2-án délelőtt 600 ellenséges gép súllyal az ország közlekedési hálózatát támadta.
Szolnok: A pályaudvaron három szerelvény elpusztult. A közlekedés szünetel.
Miskolc: Több találat a tiszai pályaudvaron, gyalogsági, tüzérségi és lovassági laktanyában, a Helyőrségi Kórházban, élelmezőraktárban, a villanytelepen, a vásárcsarnokban és több útvonalon. A távbeszélő-hálózat kikapcsolt. 170 lakóház megsérült.
Debrecen: A pályaudvaron az olajtartályban több telitalálat. További károkról a távbeszélő-összeköttetés megszakadása miatt nincs jelentés.
Nagyvárad: A pályaudvaron, a csendőrlaktanyán több telitalálat. 200 lakóház rongálódott meg.
Szeged: Rendező pályaudvaron több találat. Részletes jelentés nincs.
Kolozsvár: A pályaudvar súlyos támadást kapott. Egyes katonai épületeket is találat ért.”465
465 HLT. VKF. 1. osztály jelentése az 1944. június 2-i légitámadásról.
A bombázott városok a szűkszavú jelentésekkel ellentétben a szenvedés és a pusztulás helyszínei voltak.
A településeket, Szeged kivételével közel egy időben 08 óra 29 perc – és 09 óra 15 perc között, Szegedet majdnem egy órával később érte a támadás.
Az első célpont a szolnoki vasúti és a rendező pályaudvar Közép-Magyarország legfontosabb vasúti csomópontja volt. A légiriadót 08 óra 22 perckor rendelték el. A támadás kezdete: 08 óra 29 perc. A bombával viszonylag pontosan célozhattak, mivel a légvédelmi tüzérség lőszerhiány miatt alig tüzelt. A bombaszőnyeg 870 rombolóbombával telibe találta a pályaudvart és környékét.
A támadás során majdnem teljesen elpusztult a pályaudvar és a környező utcák. Az állomásfőnök szerint 282 bomba hullott az állomásra. Megsemmisült 185, erősen megsérült 136 és közepesen, könnyebben 208 lakóház. Tönkrement vagy megrongálódott 772 teher- és 51 személyvagon. A károk 45 millió pengőre rúgtak. A forgalom hosszú időre megbénult.
A korabeli helyi sajtó, a ,,Nemzeti Jövőnk” 1944. június 9-i, majd június 13-i számaiban jelenti, hogy 159-re emelkedett a polgári áldozatok száma, és 300 a könnyebb és súlyosabb sebesülteké, akik közül 57-et a ceglédi kórházba szállítottak be. Mai véglegesnek tekinthető adatok szerint a veszteség 159 magyar polgári és 3 katona halott, valamint kb. 459 sebesült. A vasútállomáson dolgozó német törzs adatai szerint 174 német katona is áldozatul esett a bombatámadásnak.466 Szolnok vasúti pályaudvara kiemelt szerepet – egészségügyi szűrő- és átmenőállomásként – játszott a német katonai szállítások rendszerében. A frontról Dél-Németországba szabadságra hazatérők egészségügyi szűrését, a bombatámadásig itt hajtották végre.
466 Dr. Borus József: I. m. 73–80. old.
Debrecenben június 2-án 09 óra 05 perckor kezdte meg a bombázást az 5. Bomber Wing első hulláma. A várost a 2., 97., 99., 301. BG, majd végül a már említett eltévedt B–17-es BG bombázta. Összesen 102 gépből 250 tonna bombát, köztük 1450 db 500, illetve 250 fontos, 15 db 1000 fontos, és 2 db 2000 fontos bombát vetettek le a pályaudvartól a vagongyárig terjedő bombaszőnyegben. A bombaszőnyeg súlyos károkat okozott a pályaudvaron, és néhány száz métert elcsúszva, a pályaudvar melletti lakóterületet is szétzúzta. Nagyon eltérőek a veszteségekről szóló jelentések, 499–1867 főig adják meg az adatokat.467 A legvalószínűbb az 1260 fős veszteségadat, mert megközelíti a támadást követő napokban a két temetéskor nyilvános egyházi szertartással elhantoltak számát. A június 2-i bombatámadások során Debrecenben volt a legnagyobb a halottak száma. A légiriadó elrendelésekor több szabadságos katonavonat állt benn a pályaudvaron. A vonatokban tartózkodókat a szükség- és árokóvóhelyekre terelték, amelyeket a bombaszőnyeg telibe talált. Ugyanakkor a szintén több telitalálatot kapott Vagongyári BBGS óvóhelyen tartózkodóknak semmi bajuk nem történt. A város vezetői a pályaudvar környéki házakból itt sem telepítették ki előzőleg a lakókat, nem tanultak a ferencvárosi, csepeli és győri tapasztalatokból, és ez is növelte az áldozatok számát.468 A pályaudvart környező ipartelepeket is súlyos károk érték. A Debreceni Hajlított Bútorgyárat 33 db rombolóbomba-telitalálat érte, négy ember meghalt, 20 megsebesült. A termeléskiesés kb. másfél hónapig 100%-os, azt követően 80%-os, a kár összege 2,5 millió pengő volt.469 A Bocskay Vasöntöde Motor és Gépgyár teljesen elpusztult. A Debreceni Vas és Rézbútorgyár Rt. 22 rombolóbomba-találatot kapott, de a termeléskiesés 37viszonylag csekély volt. Megsérült még a városi közvágóhíd, műjéggyár és a export hűtőház; továbbá az Egyesült Kefegyár, Veréb Lajos Első Debreceni Bőrgyára, a Tímártársulat Szövetkezete és még sok kisebb üzem.470 Nagy részüket vagy egyáltalán nem, vagy csak a háború után tudták újra termelésbe állítani. A vasútállomást és környékét pedig a háborút követő városrendezés során a pályaudvar előtti romos házakat lebontva teljesen átalakították. Debrecen e területének városképe – mivel teljesen elpusztult a bombázástól – gyökeresen megváltozott.
467 PVOP KLSz 584/E 25–030/61. sz. irat., illetve a Magyar Szárnyak korabeli, 1944-es beszámolója.
468 Balogh Endre ezredes közlése, 1985. Warvasovszky János okl. építészmérnök közlése, 1985. Mindketten az ÉVM munkatársai voltak.
469 HLT, HABOB, 72/1944. szám.
470 HLT, HABOB, 73., 74., 75., 76., 77., 79/1944. számú jelentések.
Nagyváradon 08 óra 59 perckor kezdődött a bombázás. A vasúti pályaudvarra és környékére 27 db B–17-es bombázó összesen 60 tonna bombát vetett. (A 60 tonna magyar adat, mivel azonban amerikai bombázókról van szó, valószínűbb a 60 „amerikai tonna”, amely valójában csak 54,43 tonna). A bombázók itt is pontosan céloztak. A csendőrlaktanyát több találat érte. A város összvesztesége 97 halott volt, 159 lakóház megsemmisült és kb. 380 súlyosan rongálódott.471
471 Nagyvárad című lap, 1944. június 15-i polgármesteri jelentés.
Kolozsváron is nagyon súlyos helyzet alakult ki. A 09 óra 15 perckor kezdődő támadás során a bombaszőnyeg beterítette a pályaudvart és környékét. A pályaudvar és néhány országosan is jelentős gyár, valamint több katonai épület elpusztult vagy megrongálódott. A Dermata Művek Bőr- és Cipőgyár Rt. területére 36 db 500 fontos rombolóbomba esett. A kár elérte a 2 millió pengőt. A helyreállítás több mint 3 hónapot vett igénybe. A gyár az ország második legnagyobb bőrgyára volt, cipőgyártásban pedig az első. Az országos kapacitás 17%-át, 840 vagon bőrárut dolgozott fel.472 19 nagyméretű rombolóbomba (500–1000 fontos) találat érte a Magyar Általános Gyufaipari Rt. kolozsvári gyárát, amely az országos kapacitás 25%-át termelte. Úgy kiégett, hogy már nem lehetett helyreállítani.473 Súlyos károkat okozott a Fermata Művekre hulló 8 rombolóbomba is. Megölt 4 embert, 1 megsebesült és az öntödét teljesen szétverte.474 Sok rombolóbomba-találat érte Baatz Ervin Funér és Falemezgyárát (2 halott, 13 sebesült) és még több kisebb üzemet.475 Meghalt 362 lakos és 97 katona, megrongálódott 385 épület. A sebesültek száma kb. 150 fő.476
472 HLT, HABOB, 51/1944. szám.
473 HLT, HABOB, 53/1944. szám.
474 HLT, HABOB, 52/1944. szám.
475 HLT, HABOB, 114., 169., 170/1944. számú jelentések.
476 Keleti Magyar Újság. Hivatalos jelentés. 1944. június 8.
Miskolcon a bombázás 09 óra 10 perckor kezdődött, a kötelék kissé elcsúszva, egészen a Piac térig kiterjedve vetette le a bombaszőnyeget. A Tiszai pályaudvart, a rendező pályaudvart és a környékét nagyon súlyos károk érték. 170 lakóház megsemmisült, és mintegy 600 megsérült. Telitalálatokat kapott a gyalogsági, a tüzér- és a huszárlaktanya, a villanytelep (1 halott).477 A Berva Malom, a Miskolci Kavicskotró Kft. (4 halott, 2 sebesült), megrongálódott a Szilágyi és Diskent Motor- és Gépgyár (3 hét termeléskiesés), valamint Hercz Jenő Gépgyára és Vasöntödéje.478 A támadás során meghalt 177 lakos és 29 katona, megsebesült 420 fő.479
477 HL, VKF 1. oszt. jelentés az 1944. június 2-i légitámadásról.
478 HLT, HABOB, 80., 81., 82., 83., 84/1944. számú jelentések.
479 Magyar Élet. 1944. június 23. Hivatalos városi jelentés.
Szegeden 08 óra 12 perckor szólaltak meg először a szirénák, majd a kötelékek elvonulása után lefújták a légiriadót. Az újabb riadó után a Miskolc bombázásából visszatérő 304. Wing 454 BG 38 db Liberatorának egy része, 10 óra 20 perctől oldotta ki bombáit. A célpont a rendező pályaudvar volt, de a bombaszőnyeg a néhány száz méterrel távolabb levő Alsóvárost érte. A 218 ledobott bombától 58 ház megsemmisült, 212 súlyosan megrongálódott. Találatok érték a rendező pályaudvart és az utászlaktanyát. A támadásnak 32 polgári és 12 katona áldozata volt.480
480 PVOP KLSz. 584/E. A szegedi jelentés. Valamint: Kanyó Ferenc: Szeged és Dél-Alföld felszabadítása. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. Szeged, 1987.
A bombázott városokban azonnal megkezdődött az áldozatok mentése. A légoltalmi alakulatok mellett a munkaszolgálatos századok is bekapcsolódtak a munkába. Általában 3–4 napon belül befejezték a romok feltárását, a halottak felkutatását.
1944. június másodika a Magyarország elleni bombatámadások legtöbb áldozatát követelő napja volt. A fővárost viszonylag hatékony légvédelem oltalmazta, a vidéki városok védelmére viszont már vagy egyáltalán nem, vagy alacsony hatásfokú légvédelmi tüzérség jutott. Így a bombázókötelékek aránylag pontosan bombázva, nagyon súlyos károkat okoztak.
Ezen a napon a bombázásoknak megközelítően 2387 magyar és 174 német halottja volt.
A bombázások által okozott károk súlyos volta is jelezte a gazdaságos ipartelepítési koncepció negatív „eredményét”. Ha jól szemügyre vesszük a két világháború előtt és közben telepített magyar gyárakat, többségükről megállapíthatjuk, hogy az olcsóbb szállítás, a minél kisebb költségű anyagmozgatás érdekében nagy részüket vasúti pályaudvarok és rendező pályaudvarok környezetében építették fel. Pedig a 20-as években már a nemzetközi légoltalmi szakirodalom már jelezte az ilyen ipartelepítés várható káros hatását egy elkövetkezendő esetleges háborúban. A pályaudvarok elleni szőnyegbombázások gyakorlatilag e létesítmények nagy részét is elpusztították. Mindezen nem változtat az, hogy nem szerepeltek a szövetséges légierők céllistáin.
Bebizonyosodott, hogy az árokóvóhelyek csak abban az esetben jelentettek hatékony védelmet, ha nem a közvetlen célterületen voltak.
A magyarországi, sőt a Kárpát-medence kelet–nyugati vasúti forgalmának egyik legfontosabb vonalát (Debrecen–Szolnok–Budapest) a hadművelet három napra teljesen megbénította és viszonylag hosszabb időre csökkentette a többi bombázott vonal átbocsátóképességét. Bár az intenzív helyreállítás eredményeként viszonylag gyorsan, egy-két vágányon két-három napon belül, megindult a forgalom. Gyakorlatilag Észak- és Közép-, illetve Kelet-Magyarország legtöbb nagy rendező pályaudvarát súlyos károk érték. A hadművelet során néhány „egyéni akcióra” is sor került. Csak ennek lehet betudni, hogy a kísérő vadászgépek több község környékén fedélzeti fegyverekkel támadták a földeken dolgozókat, és Szabadka mellett legéppuskáztak egy legelő gulyát.
Június 3-án 82. FG három százada 13 órakor szállt fel a kecskeméti repülőtér megtámadására. Jugoszlávia felett azonban zárt felhőzet állta útjukat és visszafordultak.481
481 Simpson HRC.: War Diary of 95., 96., 97. Fighter Squadrons of 82nd Fighter Group. Month of June 1944.
Június első napjaiban Nyugat- és Dél-Európában a háború további kimenetele szempontjából döntő jelentőségű események zajlottak. Mindkét irányban támadásba lendültek a szövetséges csapatok. Olaszországban 38június 4-én – amikor a normandiai partraszállásra felkészített erők már behajóztak – felszabadították az időközben nyílt városnak nyilvánított Rómát, majd 1944. június 6-án partra szálltak Normandiában. Az Európa feletti légi háború teljes erővel tombolt.
Nyugat-Európában a 8. AAF 1729 nehézbombázó és 1880 vadászbevetéssel támogatta a normandiai partraszállást. Vesztesége hét B–24-es, húsz P–51-es, négy P–47-es és egy F–5-ös (felderítő P–38-as) volt. A 9. AAF több mint 800 közepesbombázó- és 2000-en felüli vadászbevetéssel vett részt az invázió támogatásában. 1400 db C–47 és C–53 típusú repülőgép vontatta a szállító vitorlázógépeket a légi szállítású hadosztályokkal. A nap folyamán a németek csapatlégvédelmétől hat A–20-as, két B–26-os, két P–38-as, öt P–47-es, két P–51-es, 18 db C–47-es és tíz szállító vitorlázógép pusztult el.482 A brit RAF Bomber Command is teljes erőbevetéssel a partraszállást támogatta.
482 Carter–Mueller: I. m. 360–363. old.
Június 6-án – háromnapos kényszerű várakozás után – az időjárás Közép- és Kelet-Európában ismét alkalmas volt a bevetésre. A június 2-án átrepült Frantic-kötelék 104 db B–17-es és 42 db P–51-es gépe a szovjet támaszpontokról felszállva, Galaţi romániai repülőteret támadták, a bombázás után ismét szovjet támaszpontokra tértek vissza.
A 15. AAF más kötelékei – több mint 570 bombázó – Ploiesti olajfinomítóit, Brassó vasúti és hadiipari célpontját, Piteşti és Belgrád pályaudvarát és Turnu Severint támadták. A 15. AAF napi vesztesége 13 db B–24, egy B–17 és két P–51 volt. Június 6-án a teljes szövetséges légierő bevetésen volt.
Másnap a 15. AAF-hez érkezett 332 FG, átvette a 325. FG használt P–47-eseit és áttért a távolsági bevetésekre. Ezzel a 15. AAF elérte, hogy áprilisra tervezett létszámmal harcolt: a 21 nehézbombázó (BG-t) és 7 távolsági vadászkötelék (FG) tartozott hozzá. Hiányzott még az 5. Fotó-felderítő Group, ez az alakulat csak október 1-jén csatlakozott a 15. légi hadsereghez, addig a MASAF közvetlen alárendeltségében tevékenykedett.483 A rossz időjárás miatt néhány napos szünet következett, majd június 11-én a „Frantic”-kötelék 126 db B–17-es és 60 db P–51-es gépe szovjetunióbeli támaszpontokról felszállva, Focşani romániai repülőteret bombázta és olaszországi támaszpontjaikon szálltak le. Ezzel befejeződött a „Frantic I” hadművelet.
483 Maurer és Carter–Mueller: I. m.
A szövetségesek hatalmas légi hadművelete, a partraszállás légi fedezete teljes sikerrel járt. Igen hatékonyan hajtotta végre a hadműveleti terület lezárását, a hadtápobjektumok elleni harcot, megakadályozott minden szállítást, mozgást a hadtápterületen. A második világháborúban hasonló feladatokat egyetlen más légierő sem teljesített ehhez fogható magas színvonalon.484 E hatalmas légi hadművelethez csatlakozott, bár távoli hadászati biztosítási feladatként a „Frantic I” is. A közép- és kelet-magyarországi, valamint romániai vasúti csomópontok, kikötők bombázásával néhány (3–4) napig sikeresen megakadályozta az esetleges kelet–nyugati irányú német erőátcsoportosítást.
484 Groehler, Olaf: I. m. 282. old.
Az 1944. VI. 2-i országos kárhelyek
