AZ OLAJHÁBORÚ

Teljes szövegű keresés

39AZ OLAJHÁBORÚ
A német hadsereg ellátásának legsebezhetőbb területe az üzem- és kenőanyag-ellátás volt. A folyamatos utánszállítás és tartalékképzés alapvető forrásaihoz a természetes kőolajlelőhelyek (fontossági sorrendben) a romániai (Ploieşti és környéke), a magyarországi (Lispe), a galíciai, a nyugat-európai olajmezők, valamint a közép-németországi és sziléziai szintetikus üzemanyag-előállító lepárolók tartoztak. A szövetséges hadászati légierő 1944 májusában kezdte meg a kőolajfinomítók, a lepárolóüzemek, a közlekedés stb. rendszeres szétzúzását.
1944. május 12-én – az olajháború nyitó napján – a brit szigeteken állomásozó 8. AAF 935 nehézbombázója megtámadta a németországi szintetikus üzemanyagot előállító üzemeket: Böhleut, Leunát, Zeitzt, Lützkendorfot, Merseburgot, valamint Brüxt a Szudéta-vidéken. A május 28-án a második bombatámadás ismét Leunát, Zeitzt és Lützkendorfot, valamint több kisebb üzemet érte. Spaatz tábornok célja már az első támadás után megvalósult, május 22-ig 570 000 tonna üzemanyaggal, ebből 270 000 tonna repülőbenzinnel kevesebbet termeltek (illetve ennek egy része megsemmisült).485 A május 12-i támadás nagyon érzékenyen érintette a német vezetést, és új területek, módszerek termelésbe állítására késztette. Felértékelődtek a magyar kőolajmezők és kőolajfeldolgozó üzemek.
485 Birkenfeld, Wolfgang: Der Synthetische Treibstoff 1933–1945. Musterschmidt Verlag. Göttingen, 1964. „Der Beginn des Luftkrieges gegen die Hydrierwerke (1944. Mai.)” című fejezete. 184–185. old.
1944. június 8-án, a normandiai partszállás után két nappal, Spaatz tábornok a 8. és a 15. AAF részére „történelmi jelentőségű” direktívát adott ki.
„Az elsődleges hadászati cél a továbbiakban az ellenséges katonai erők üzemanyag-ellátásának megakadályozása.” Ez az utasítás a háború végéig érvényben maradt.
A 8. és 15. AAF részére újólag meghatározták a bombázandó ipari célok fontossági sorrendjét. Az új lista így nézett ki: kőolajfinomítók, szintetikusüzemanyag-lepárolók; golyóscsapágy-gyártás; harckocsigyártás.
A nyár folyamán (július–augusztus) a listát kiegészítették, és a sorrend is változott: kőolajfinomítók, szintetikusüzemanyag-lepárolók; repülőgépipar (vadászrepülő-gyártás); V-fegyverek; golyóscsapágy-gyártás; harckocsigyártás.
A kőolaj-feldolgozás és az üzemanyaggyártás végig megőrizte elsőségét.486
486 Birkenfeld: I. m., ugyanott.
Az általános feladatokon belül a 15. AAF a következő, üzemanyagot előállító célok megsemmisítését kapta parancsba: Ploieşti; Wien és környéke; Budapest és Magyarország; továbbá a sziléziai és szudéta-vidéki szintetikusüzemanyag-lepárolók; valamint a romániai kőolaj és a már ott feldolgozott üzemanyag szállításának megakadályozása vasúton és a Dunán (brit 205 BG). (A vasúti és folyami szállítmányok zömmel Magyarországon haladtak keresztül).
Júniusban Londonban megkezdte működését a „Joint Oil Targets Commitee” az üzemanyagot előállító célokat kijelölő bizottság. A bombázások hatásának értékelése és a két légi hadsereg (AAF) részére a célok kijelölése és a fontossági sorrend meghatározása volt. Az általuk meghatározott sorrend: a németországi lepárolóüzemek; a román kőolaj és finomítók; a magyar finomítók; a németországi finomítók.487
487 Birkenfeld: I. m. 191. old.
A szövetséges légierők több mint négy hónapos sorozatos támadásainak eredményeként 1944 szeptemberére a német repülőbenzin-termelés – beleértve a szövetséges országok, tehát Magyarország termelését is – az eredeti 6%-ára csökkent. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Vörös Hadsereg 1944. augusztus 30-án elfoglalta Ploieştit, és bevonult Bukarestbe, és ezzel Németország elvesztette a legjelentősebb kőolaj-, üzemanyag-ellátási bázisait. A romániai kőolajforrások kiesése jelentősen felértékelte a zalai olajmezőket. 1944 szeptemberétől a lispei olajmező lett a központi hatalmak egyetlen jelentősebb természetes kőolajforrása, és mint ilyen, a továbbiakban központi szerepet kapott Hitler terveiben és a német háborús erőfeszítésekben. A német ipar a szövetséges légierők 1944. nyári bombázásai okozta károk helyreállítására minden lehetséges erőt összpontosított, de a termelés eredeti szintjét a továbbiakban még megközelítően sem tudták elérni. Az is nagy eredménynek számított, hogy az 1944. szeptemberi 6%-os repülőbenzin-termelést novemberre 29%-ra emelték.488
488 Groehler, Olaf: I. m. 284., valamint a Hadtörténeti Közlemények, 1987.3. szám 502. oldal, ahol 5,5%-os szeptemberi termelési adatot említenek.
Mint az előző támadásoknál (repülőgépipar elpusztítása a hazánk elleni „olajhadjárat” is kisebb fáziskieséssel), 1944. június 12-ről 13-ára virradó éjszakán kezdődött. (Az áprilisi bombatámadások során az olajfinomítók megrongálását figyelmen kívül hagyhatjuk, mert akkor a támadás kijelölt célpontjai a Ferencvárosi rendező pályaudvar, illetve a Dunai Repülőgépgyár Rt. és csepeli WM-művek voltak.
A Fantó és Shell rombolódása a pontatlan célzás, valamint a nemzetközi légoltalom által már a húszas években kidolgozott korszerű ipartelepítési elvek figyelmen kívül hagyásának „eredménye” volt.

40Az 1944. VI. 12/13-i országos kárhelyek

Az 1944. VI. 14-i országos kárhelyek
41Június 13-ra virradó éjszaka a RAF 205. BG. 39 db Wellington, 10 db Liberator és 8 db Halifax bombázója támadta Almásfüzitő kőolajfinomítóját. A célt 56 bombázó érte el, és 84,8 tonna bombát dobtak a célra.489
489 Bihary Mihály (Prága) közlése RAF-adatok alapján.
Az éjszakai támadásról kiadott magyar jelentések nem árulnak el sokat a bombázásról: „Június 12-ről 13-ra virradó éjszaka ellenséges bombázók a dunántúli légtér átrepülése után támadást intéztek az egyik Duna menti ipartelep ellen. Innen tüzeket és károkat jelentettek.
Egyes kötelékek Budapest légterét is átrepülték, és világítóbombákat dobtak. Itt bombázás nem volt.”490
490 Új Magyarság, 1944. június 14.
A vezérkarfőnöki jelentés sem mond többet: „Június 12-ről 13-ra virradó éjszaka kb. 50 bombázó támadta az almásfüzítői olajfinomító telepeit. Egyes ellenséges kötelékek átrepülték Budapest légterét, de nem bombáztak.”491
491 HLT, VKF. 1. osztály jelentése az 1944. június 13-ra virradó légitámadásról.
A pontosabb jelentések sem számolnak be súlyosabb károkról. A bombázás tehát nem érte el célját. A bombák Almásfüzítő és Szőny térségében hullottak le. Az almásfüzítői Duna-völgyi Timföldipari Rt.-t és a Vacuum Üzemet 190 rombolóbomba-találat érte. Szinte az összes üres, beépítetlen területen robbant, az üzem vesztesége sem volt túl jelentős: 1 halott és 17 sebesült, termeléskiesése pedig 2%-os.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages