Légi bombázások és károk Komárom megyében, 1944–45
Légi bombázások és károk Komárom megyében, 1944–452
2 Vizsgálódásunk az 1944-ben közigazgatásilag Komárom megyéhez tartozó területre, illetőleg helységekre terjedt ki.
Az 1944. április 13-i támadás célpontjai között már nemcsak budapesti, hanem vidéki objektumok is voltak. Ezen a napon érte az első támadás Komárom megye területét is: a Győr ellen vonuló kötelékekből néhány gép a bánhidai villamos erőművet bombázta, szerencsére csak jelentéktelen károkat okozva.
Mintegy másfél hónapig tartó viszonylagos nyugalom után, június elején, a sikeres partraszállást követő napoktól kezdődően a magyarországi „olajcélok” megsemmisítésére kaptak parancsot a 15. amerikai légi hadsereg kötelékei és a szövetséges angol bombázócsoport egységei. Ettől kezdve állandó támadási veszély fenyegette Szőnyt és Almásfüzitőt, ahol az olajfinomítókban a német hadigépezet számára létfontosságú üzemanyagokat állítottak elő.
Az első támadásra 1944. június 12-ről 13-ra virradó éjszaka került sor. Június 13-án 0.45-kor az angol légierő 50 Wellington gépe világítórakéták mellett, 4 hullámban bombázta az almásfüzitői olajfinomítót. Jelentős károk keletkeztek a gyártelep épületállományában, valamint a kész- és félkésztermékekben, illetőleg a különböző nyersanyagokban. „Találatot kapott és tönkrement az atmoszférikus torony, a parafinüzem, a nehézpárlat parafintalanító üzemrész és a tartálypark nagy része.”5
5 Makaky Zoltán: Az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat története az alapítástól az államosításig (1899–1949) 15. l. (Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata helytörténeti gyűjteménye.)
A gyártmányokról és anyagokról készült kárösszesítés szerint megsemmisült6:
6 Országos Levéltár (OL) Vacuum Oil Company Rt. iratai. Z. 529. 25 csomó 56. tétel
1.
|
Gyártmányok és
félgyártmányok: | 9 146 819 kg = | 1 175 655 P |
2.
|
Komponensek:
|
82 716 kg =
|
142 602 P
|
3.
|
Segédanyagok:
|
54 417 kg =
|
77 108 P
|
Összesen:
|
9 283 952 kg =
|
1 395 365 P
| |
Ebből lispei
| |||
nyersolaj:
|
5 494 344 kg
| ||
gázolaj:
|
1 059 189 kg
| ||
A támadásnak 4 halottja és néhány sebesültje volt.7 Másnap, június 14-én délelőtt amerikai kötelékek a szőnyi olajfinomítót bombázták. A 10.45-kor kezdődött és mintegy 45 percig tartó akció során – az épületkárok mellett – 5 db 6000 m3-es nyersolajtartály, 1 db 2500 m3-es benzintartály, 10 db 200–500 m3-es tartály vált a tűz martalékává, emellett egy halott és néhány sebesült jelentette a személyi károkat.8
7 Komárom Megyei Levéltár, Esztergom (KML) Szőny halotti anyakönyve 1944/23–26.
8 Csanádi Norbert–Nagyváradi Sándor–Winkler László: A magyar repülés története. 208. l.
Július 2-án az amerikai légierők egyik legnagyobb bevetésüket hajtották végre magyar célok ellen. Több mint 700 bombázó és mintegy 180 kísérővadász vett részt az akcióban. A főváros ellen vonuló kötelékeket megtámadó magyar és német vadászgépeknek sikerült, ha nem is megakadályozni Budapest bombázását, legalább megzavarni és némileg szétszórni a támadóegységeket. Így egy ellenséges repülő tervszerűtlenül Komárom déli városrészére szórta le bombáit. A Lenfonógyár környékét és a szomszédos temetőt érte találat, s egy haláleset is történt .9 A támadó gépek közül a légvédelem lelőtt egy B–17-es nehézbombázót, amely a várostól néhány kilométerre zuhant le.10 Egy másik egység Dunaradvány és Dunamocs ellen intézett támadást, amelynek – különösen Dunaradványban – sok halálos áldozata volt.11 Ennek az akciónak a célpontja eredetileg feltehetően az almásfüzitői és szőnyi olajfinomító volt, azonban a megzavart kötelékek elszámítva magukat a Duna túlsó oldalán, mintegy 15 km távolságban lévő két, stratégiai szempontból jelentéktelen községre dobták le bombaterhüket.
9 Komáromi Lapok, 1944. július 8.
10 Érsek János (Komárom) közlése.
11 Komáromi Lapok, 1944. július 8.
Augusztus 9-én délelőtt 11 órakor 3 hullámban, a júniusinál is súlyosabb légitámadás érte az almásfüzitői olajfinomítót. „A szőnyegbombázás következtében az épületek és berendezések 80–85%-a tönkrement. Ezután a támadás után megkezdték a gyártelep kiürítését, a telepen lakókat a környező falvakba telepítették, s a gyári irodát kihelyezték Dunaalmásra. Az agyonbombázott telep újjáépítése helyett megkezdték a még épségben maradt berendezések elszállítását.”12 A vasútállomáson 297is súlyos vágánykárokat okoztak a bombatalálatok, s a vasúti forgalom is hosszú időre szünetelt.13 A támadás súlyosságát jelzi; hogy 12-én vesztették életüket a gyár-, illetőleg lakótelepen.14
12 Makay Zoltán: i. m. 15. l.
13 Csanádi–Nagyváradi–Winkler: i. m. 210. l.
14 KML Szőny halotti anyakönyve 1944/31–41., 43.
Augusztus 21-én este ismét az almásfüzitői olajfinomítót érte, csak kisebb anyagi kárt okozó támadás.
Augusztus 28-án a délelőtti órákban „mintegy 100–120 darab bombázóból álló kötelék a szőnyi Magyar Olajművek ellen hajtott végre bombatámadást, amelynek során 6 nagy olajtartály megsemmisült. Ugyanakkor megrongálódtak Szőnynél a Budapest–Bécs közötti vasúti és közúti vonalak”.15
15 Csanádi–Nagyváradi–Winkler: i. m. 210. l.
Szeptember 11-én a légvédelem Komárom felett lelőtt egy amerikai B–24-es bombázót. 8 főnyi személyzetéből 7 a lelövéskor, egy pedig néhány héttel később a kórházban meghalt. 1945-ig a komáromi, azóta pedig egy prágai temetőben nyugszanak.16
16 Sárhidai Gyula (Budapest) közlése
Komárom ellen az első tervszerű légitámadásra október 7-én került sor. Negyed egykor jelezték a légi veszélyt, 12.21-kor már riasztás volt. Az első hullámban (13.43-kor) dél felől nagy magasságban 8 repülőgép támadott és észak felől is jött egy kötelék. A második hullám 14.22-kor érkezett. A támadás 54 halálos áldozatot követelt, s jelentős épületkárok is keletkeztek.17 „Elpusztult a vasúti rendező pályaudvar, az úri utca (ma Sport u.), a strandfürdő. Bombák hullottak még a Czuczor Gergely utca–Jedlik Ányos utca–Erdélyi út (ma Fürst Sándor u.)–Bánáti utca (ma Damjanich u.) által határolt barakkra is, amely teljesen elpusztult.18
17 Érsek János (Komárom) közlése
18 Érsek János: Komárom bombázása. 5. l. Kézirat. (József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya helytörténeti gyűjteménye.)
Október 13-án Bánhidát támadták ellenséges kötelékek, s ennek során – az anyagi károk mellett – 20-an vesztették életüket.19
19 KML Bánhida halotti anyakönyve 1944/76–95.
Október 14-én ismét komoly anyagi veszteséggel járó támadás érte Komáromot. „Ekkor pusztult el a KAC-pálya tribünje, a selyemgyár, a vágóhíd, a csatorna szivattyútelepe… Egy-egy »eltévedt« bomba esett az evangélikus imaházra (annak keleti sarkára), Schmidthauser keserűvíz-telep északi végébe, a Majorovics nővérek kis trafikjára (a korzó mellett), a Jedlik Ányos utcába, a Ghyczy Kálmán utcába, a Tóth Lőrinc utcai óvodára, az Arany János és Petőfi Sándor utcákra, az összekötő vasúti híd felénk eső (déli) első pillérére.”20 Novembertől februárig – elsősorban a kedvezőtlenebb időjárási körülmények miatt – csak kevés stratégiai légitámadás érte a magyar célpontokat, a Komárom megyei helységeket pedig egyetlen bevetésben sem támadták ellenséges gépek.
20 Érsek János: i. m. 5. l.
Február végétől – a szárazföldi hadműveletek alakulása következtében – a szövetséges csapatok légi tevékenységének jellege megváltozott: a stratégiai támadások mellett a taktikai akciók is fontos szerepet kaptak. Komárom fölött szinte naponta megjelent az esti órákban egy-két kisebb repülőgép. Ezek zavaró jelleggel egy-egy alkalommal csak néhány kisebb bombát dobtak le, így ezek a támadások sem emberéletben, sem pedig anyagiakban nem okoztak a stratégiai akciókéhoz hasonló károkat, viszont lélektani hatásuk annál jelentősebb volt, hiszen a több-kevesebb rendszerességgel megjelenő gépek mégoly kis erejű bombázással is állandó nyugtalanságban, bizonytalanságban tartották a lakosságot. Mivel Komárom fontos közlekedési és ipari gócpont volt, a közeli „olajcélok” rombolása is hadműveleti érdekeket szolgált, így a stratégiai támadások sem szüneteltek.
Komáromot március 8-án, 14-én és 29-én érte újabb légitámadás. Különösen a 14-i okozott jelentős anyagi károkat a teherpályaudvar és az Úri (ma Sport) utca, míg a 29-i Észak-Komárom területén. A halálos áldozatok száma csak az október 14-i, a március 8-i és 14-i támadás, valamint az alkalomszerű taktikai akciók összesített adataként ismeretesek: 35-en vesztették életüket.21
21 Érsek János közlése. (A komáromi rk. és ref. egyház halotti anyakönyveinek bejegyzései alapján)
Március 14-én Szőnyt és Almásfüzitőt, 20-án Szőnyt, míg 19-én és 20-án Bánhidát érte támadás. A jelentős anyagi károk mellett összesen 13-an haltak meg.22
22 KML Szőny halotti anyakönyve 1945/21–22., 2627., 29.: Bánhida halotti anyakönyve 1945/49., 51., 55–57., 71.
A Komárom megyei helységek ellen intézett 17 stratégiai és számos taktikai légitámadás veszteségadatainak felmérésére részben az egyes akciókat követően (hivatalos jelentések, anyakönyvek), részben pedig a felszabadulás utáni hónapokban történtek összegzések. Dokumentálhatóan 140-en váltak bombatámadás áldozatává. Az anyagiakban, létesítményekben okozott károkról egyetlen számszerű adatot sikerült találnunk: az almásfüzitői olajfinomítót ért háborús károk (bomba, belövés, tűz) összege (1943. decemberi érték szerint) 30 751 000 pengő, illetőleg egy másik összesítés szerint a kárösszeg 47 643 000 pengő volt.23 További támpontot jelent a károkat illetóen a magyar városok háborús károsodási rangsora, melyen Komárom a 12. helyen szerepel.24
23 OL Vacuum Oil Company Rt. iratai. Z. 528.5. csomó 31. tétel
24 A magyar városok károsodási rangsorát 1946. november 7-én adta ki a Magyar Városok Országos Szövetsége. Ebben Komárom 13,50%-os károsodással a 12. helyen szerepel
