FÜGGELÉK II. • Ady által fogalmazott vagy neki tulajdonított szerkesztői üzenetek

Teljes szövegű keresés

FÜGGELÉK II. •
Ady által fogalmazott vagy neki tulajdonított szerkesztői üzenetek
1. Kíváncsi. Szerkesztőnk engedelmével én válaszolok kedves levelére. Szíves érdeklődését nagyon köszönöm, de kérdésére alig-alig vagyok képes ebben a pár sorban válaszolni. Igaza van. Az én verseim keserű hangon beszélnek az életről. A szerelmet nem mondják mennyországnak, a szívről fájó gúnnyal emlékeznek meg, nem keresnek baráti lelket, mert tudják, hogy úgysem találnak. Szerelemről daloltam én is először. – Aztán egész sablon szerint csalódva sirattam eltemetett reményeimet. Az élet később többre tanított. Meg- tanultam, hogy a szerelmi bánat legkisebb a világon. – Ezer nehéz kérdés kísért azóta, s míg lelkem megfejtésükön töpreng, megbénul a tehetetlenség érzetében. Egy nevetséges, de szörnyen igaz felfedezésre kellett jönnöm: a hozzám hasonló emberek nem illenek ebbe a világba, és a végzet azt mérte reájuk, hogy agyrémekért küzdjenek és haljanak meg. És lassan-lassan úrrá lesz ez a tudat. Keressük a szabadulást, keressük a feledést. Mámor, mámor kell minden áron. Bor vagy csók adja: mindegy. Ránk borul a köd. Haladunk tudat, hit, emlékezés, remény és cél nélkül. De ha néha a lélek hamvából felébred egy szikra, egy pillanatra eloszlik a köd, s írtózattal látjuk meg a valót. Ilyenkor írom meg egy-egy versemet. Csodálkozik-e, hogy olyan megfejthetetlenül keserűek. A látszat a való átka. A látszat talán engem is élni vágyó embernek mutat, de nem, nem az vagyok… Köszönöm még egyszer szíves figyelmét, tartson meg jóindulatában.
Debreczeni Hírlap 1899. január 18.
A. E.
2. Kíváncsi. Nagyon kérem, tudasson egy levelezőlapon, hogy e cím alatt poste restante küldött levelet elfogad-e.
Debreczeni Hírlap 1899. január 31.
3. Kíváncsi. Engedelmével levél ment. Inkognitóját nem vagyok gyöngédtelen háborgatni, hiszen ez nem csak tolakodás, de hálátlanság is volna. Üdvözlet!
Debreczeni Hírlap 1899. február 9.
4. Pásztor B. (N. Várad.) Igazán sajnálom, hogy nem szoríthattunk búcsúzásul kezet, de ez az összevissza műkedvelő előadás nagyon lekötötte minden időnket. Hiszem azonban, hogy hamarosan találkozunk.
Debreczeni Hírlap 1899. február 10.
5. Kíváncsi. Mintha a Kegyed jóslata közel állana a teljesüléshez!… Kérem az Istent, hogy úgy legyen, bár nem lehetetlen, hogy az egész csak önámítás, amellyel oly szívesen csalja meg az ember önmagát. Üdv!
Debreczeni Hírlap 1899. március 9.
6. Kíváncsi. Lekötelező, kedves levelére csak itt, a szerkesztő üzeneteire szánt helyen lehet válaszolnom. Kegyes és elnéző kritikájáért fogadja hálás köszönetem, s higgye el, hogy az ilyen elismerés becsesebb sok provokált dicsérő kritikánál. Az inkognitó még mindig olyan szigorú? Üdv!
Debreczen 1899. június 5.
7. Ady Lajos Érmindszent. Hétfőn nem mehetek. Levélben bővebbet.
Debreczen 1899. július 15.
8. S… B… Valószínűleg gyorsabban szükség lesz reád, mint hittük. A szoldateszka nem akar tréfálni, s muszáj lesz néhány napi vizsgálatra bevonulni. Táviratilag tudatlak, addig is jó pihenést.
Debreczen 1899. július 19.
9. Ady Lajos (Érmindszent). Nem jöhetnél be vagy két napra? Jöjj be, ha lehetséges.
Debreczen 1899. július 20.
10. S. B. Szombat nagyon késő lesz. Lehetőleg azonnal!
Debreczen 1899. július 27.
11. F. Richárd (Tátrafüred) Fatornyos hazámból megérkezve megdöbbenve láttam, hogy te csődbe juttatsz bennünket. Utolsó leveledért újra büntetést kellett fizetni. Igaz, hogy tartalmas levél volt minden tekintetben, de hát tudod, a szegedi tanyagazdaságot még nem nyertük meg.
Debreczen 1899. augusztus 14.
12. Kíváncsi. Jóleső örömmel kezdtem felbontani a rég nem látott kedves vonásokkal megcímzett levélkét, s ki írja le meglepetésem, midőn a borítékból egy idegen, hihetőleg bájos kis barátnőjéhez írott levéllap hull elő. Természetesen nem olvastam el, s egy borítékba zárva tartom, míg vissza nem juttathatom rendeltetési helyére. Eszközöljön ki módot. Egy fatális csere történhetett, mely engem érint bizonyára legérzékenyebben, mert kedves sorait nem olvashatom. Ugye kárpótol? Üdv!…
Debreczen 1899. augusztus 28.
13. Kíváncsi. Elégettem, de válaszolnom kellett rá!… Üdv!
Debreczen 1899. augusztus 30.
14. Kíváncsi. Végtelenül kedves lenne, ha egy levelében valami más álnevet írna, mely alatt egy poste restante küldemény elküldhető volna. – Kérem, tegye meg. Üdv!
Debreczen 1899. október 3.
15. Kíváncsi. A másik név alatt poste restante levél van. Üdv!
Debreczen 1899. október 7.
16. Kíváncsi. Kedves levelét vettem. Az előbbi címen válasz van. Üdv!!
Debreczen 1899. október 10.
17. Kíváncsi. Levél.
Debreczen 1899. október 14.
18. Szabó Elek. Helyben. 1. Egyik sorsjegye 500 koronát nyert. 2. Szerelmes levelet számlán nem szokás írni. 3. Hogy ez a szó „Csap” honnan ered, nem tudjuk. Azt talán az Erzsébet nevű nemtő (ha tetszik: géniusz) sokkal jobban tudja, mert ő most végzi a leánygimnáziumot.”
Debreczen 1899. október 14.
19. Szabó Elek. Erzsi-dalait verizmus lengi át. Önből nem lehet fakanál. Egy strófát különben biztatásul közlünk:
Szeretlek kis barna
S bár a bu megmarna
Te vagy a bálványom
Két gyufaskatulya
Egy macska, egy kutya,
Ül itt az álványon.
Debreczen 1899. október 19.
20. Kíváncsi… Levele van.
Debreczen 1899. október 21.
21. Kíváncsi. Levél.
Debreczen 1899. október 26.
22. Kíváncsi. Levél: Ha úgy akarja, az utolsó.
Debreczen 1899. október 31.
23. Kíváncsi. Levél.
Debreczen 1899. november 4.
24. Kíváncsi. Levél.
Debreczen 1899. november 15.
25. Kíváncsi. Köszönet, levél.
Debreczen 1899. november 18.
26. Kíváncsi. Levél.
Debreczen 1899. december 4.
27. Kíváncsi. Levél.
Debreczen 1899. december 6.
28. Kíváncsi. Levél megyen Nagyváradról rövidesen.
Debreczen 1900. február 8.
29. -ke (Helyben.) A küldött remek diósbélest és szarvacskákat szíves rendelkezéséhez képest átadtuk két ifjú munkatársunknak, kik mohón fogyasztották el, és lelkesedéssel vállalkoztak a kritika feladatára.
A kér ifjú kritikus azonban poéta is egyúttal, s így történt, hogy véleményüket egy közösen írott versbe foglalták. A vers ugyan kevésbé kitűnő, de eléggé tanúskodik a szerzők elragadtatása mellett.
Íme a vers
I.
Mi küldeményt ritkán dicsérünk,
Kivált ha szerző névtelen:
Saját versünk, saját novellánk,
Csak ezt csodáljuk végtelen.
És ime most ámulva látjuk,
Hogy hozzánk méltó van biz’a:
Ekszcelzior: Tovább e pályán:
Ez a jövő poezisa…
II.
Jól van Ady! – Biz többet ér ez,
Mint száz novella, száz regény.
Gratulálok a művéhez,
Sekszpirhez méltó e lepény.
Dus tartalom, csinos forma,
Mennyi mélység és zamat!
Küldje majd be a folytatást
Post-resztant, (Ne) jegy alatt.
Szabadság 1900. február 10.
30. D. H. (Debrecen). Nincs kifogásunk a lapunkban megjelent közlemények átvétele ellen, de annyit elvárhatunk, hogy a névvel ellátott cikkek alól a nevet egyszerűen ne sikkasszák el, ha már a forrást megnevezni nem akarják. Ez az üzenetünk nemcsak önnek szól.
Szabadság 1900. március 2.
31. S. E. (Helyben) Köszönjük a figyelmeztetést. Enélkül észre se vettük volna, hogy a Tiszántúl (ilyen lap is jelen meg tudniillik Nagyváradon) szombati számának szerkesztői üzenetében velünk élcelődik. Nem tudjuk, mi baja van szeretett kollégánknak, de annyit válaszolnunk kell korlátolt szellemeskedésére, hogy a Tiszántúllal még úgy sem törődnék az ördög sem, ha minden pápaválasztáskor jelenne is meg csupán. Ez köztünk az óriási különbség, ezért vettük csak figyelmeztetés után észre kedves kollégánk üzenetét.
Szabadság 1900. június 12.
32. A. L. (Érmindszent) Levelet várunk a szeptemberi terveiről.
Szabadság 1900. augusztus 25.
33. V. Ilona. Ady Endre verseskötete nyomás alatt van, és január 15-ig okvetlenül megjelenik. A kérdéses cikket ő írta.
Szabadság 1901. január 12.
34. S. E. (Nagyvárad). A tehetetlenség ama ostoba fecsegésére, mely egy Bartha Miklóst citál tekintély gyanánt, csak az a válaszunk, hogy vannak emberek, akiknek hazájuk is, nemzetük is, vallásuk is van, és mégis sehonnai bitang szamarak.
Szabadság 1901. május 1.
35. Kíváncsi. A kérdéses tárca sem önről, sem másról nem szólott.
Szabadság 1901. május 1.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages