148. BEÖTHY LÁSZLÓ JAPÁNJAI
148. BEÖTHY LÁSZLÓ JAPÁNJAI
Sada Yakkóék budapesti vendégszereplése tudvalevőleg majdnem állásába került a „szent család” (így hívják a Rákosi-dinasztiát a nyílt ellenségek) Herbertjének, az ifjú nemzeti színigazgatónak. No de hát Beöthy Lászlót nem fogják harakirire kényszeríteni. Egyetlenegy embertől féltek, mint aki fellázítja ellene a szélső balt, maga pedig úgy nekimegy Beöthynek, hogy kissé porcelánossá vált pozícióját darabokra töri-zúzza. Bősz lesz, mint Kavakami. Ez a rettegett ember lett volna Sipulusz, de hála az égnek, mindennek éppen az ellenkezőjét cselekedte. A japáni csecsebecsék talán épen kerülnek ki a játékból. Mert hát a „szent család” száz kezű. A nagy Jenőnek magának ötven keze van. A szélsőbalon Sipulusz vigyáz. Szidi mama jelentős pozícióját eléggé értékelni sem lehet. Fedák Sári szintén nagy ereje a „szent család” gárdájának. Egyelőre hát a „szent család”-ot nem kell félteni. Hatalmasabb az valamivel Széll Kálmánnál is…
Nagyváradi Napló 1902. március 6.
