152. EGY INTELLIGENS SZÍNÉSZ
152. EGY INTELLIGENS SZÍNÉSZ
Szarvasi Sándorról, a derék Soma mesterről, ahogy barátai nevezik, immár másodszor szól a krónika. A színügyi bizottság szombati értekezletén sok dicsérő szó esett Somáról, de valaki megjegyezte:
– Csak grófokat ne játsszék.
Hát ez egészen ártatlan megjegyzés, de egy ifjú ember kázust csinált belőle. Kibővítette azt az ártatlan megjegyzést avval, hogy Somának „nincs egy grófi szerephez kellő intelligenciája”. Amiben semmiképpen sincs igazság. Hiszen vannak gazdag grófok, kopott grófok, öreg grófok, ifjú grófok, korhely grófok, munkás grófok, de intelligens grófok vannak legkevesebb számmal.
Ám Soma tragikusan vette a kis ügyet. Fölszaladt a színházhoz. Bement az öltözőjébe. Mikor tudniillik értesült az ifjú ember vélekedéséről. Fölvette a legelegánsabb frakkját. Soma kiöltözött nagyon-nagyon. A walesi herceg eleganciája kismiska, amilyen elegánsan kiöltözött Soma mester. Behívja az ügyelőt.
– Mondja kérem, hát nem vagyok én intelligens ember?
– Nagyon intelligens úri ember Szarvasi úr – válaszolt az ügyelő rosszul rejtett irigységgel.
Mert hát nagyon elegáns volt ám Soma mester. Behívta sorba az egész technikai személyzetet. Mind konstatálták, hogy Szarvasinál nincs elegánsabb, tehát intelligensebb színész. Utolsónak a személyzetnek egy derék tagja maradt, aki szegény holt süket, de ez nem jutott eszébe az elkeseredett Somának. Tőle is megkérdezte:
– Mondja, lelkem, hát nem vagyok én intelligens ember?
A derék kérdezett, aki Szarvasinak diszkrétebb ügyeit intézni szokta, persze nem értette a kérdést, hanem a legutolsó megbízásra gondolt:
– Én, kérem, elvittem a levelet – válaszolta –, de nem lehet avval a lánnyal beszélni. Azt mondta, hogy ő volt a legkorrektebb nagyváradi szobaleány, mielőtt Szarvasi úr el nem csavarta a fejét. És ha Szarvasi úr csak üres levelet tud küldözgetni, hát ne játssza a grófot…
Nagyváradi Napló 1902. március 11.
