176. BETEG ATMOSZFÉRA
176. BETEG ATMOSZFÉRA
– Az abnormális időjárás –
Abban a szédületesen nagy világban, melyben ez a már kis parányi Föld bolygónk bolyongva libeg, szörnyű forrongások, titkos nagy harcok folyhatnak most. Valósággal bibliai nyelven lehetne írni a természet dolgairól. A hegyek megindulnak. A tűz városokat emészt meg. Az ég tüze zúz, pusztít. A nyár síró őszre változik. Megnyílnak az egek csatornái, medreikből kilépnek a folyók és sírván átkozódnak a népek ezrei.
És egyszerre ugy-e divatos lett az időről beszélni? Bizony arról beszélünk mind. Tegnap például legalább tízszer volt Nagyváradon ragyogó szép májusi idő s tízszer borult el az ég, tört ki vihar s hullott a zápor.
De történnek csodásabb dolgok is. Egy földbirtokos a lefolyt napokban egy nagyobb vadásztársasággal a borgói havasokban Panulec nevű hegyen vadászott. E hó 9-én esti 10 órakor a vadászsátor előtt üldögélt az úri társaság és gyönyörködve nézte a derült csillagos eget. Az újhold épp lemenőben volt, amikor valaki észrevette, hogy ruháját vízcseppek borítják. Az egész társaság kivonult egy tisztásra és bámulva vették észre, hogy a tiszta kék égből egy csendes, de nagyon sűrű eső hull alá. Felhő sehol sem mutatkozott, mégis vagy 20 percig tartott a zápor. Mikor a hold eltűnt, mintha ez okozta volna a csodát, az eső is megállott és csak a nedves föld mutatta, hogy itt valami rendkívüli dolog történt.
És hasonló rendkívüli dolgokkal lep meg bennünket nap mint nap a mi beteg atmoszféránk.
Zápor, vihar, jég, özönvíz, árvíz híre jön mindenfelől. Sőt néhol rettenetes ködök is ülnek le a földre.
És még nem is lehet javulást várni az időjárásban.
Egész Európában hűvös, esős és mindenben rendkívüli az időjárás. Még Nizzában [is] 11 fok a legnagyobb meleg. És minden prognózis az, hogy „lényegesebb változás nem várható”.
Nagyváradi Napló 1902. május 23.
