231. A PRIMADONNA FIACSKÁJA
231. A PRIMADONNA FIACSKÁJA
– Harc a gyermekért –
Az élet előkelő és dölyfös drámaszövő talentum. Nem fél a legmerészebben új témáktól sem, de nem fél az önmaga megismételésétől sem. Önmagát ismételi meg – ki tudja hányadszor – például az élet abban a kis drámában, melyben most ügyvédek és bírák segítik a kibontakozást, s melyben a modern életdrámák két ellenséges világa: a családi tűzhely és a színpad állanak egymással szemben.
A nagyváradi színház bájos és népszerű primadonnája, Rédey Szidi, mint aradi primadonna otthagyta a színpadot s férjhez ment dr. Mandl Vilmos aradi ügyvédhez.
Rédey Szidi igazi művészvér, predestinált talentum. Az ilyen egyéniség kész hősnője az ismert és sokszor lejátszott életdrámának. A bájos művésznő nem tudta eltemetni művészi álmait s nem tudta elcsitítani vágyait a múló, de drága siker, a taps, a babér után. Nem tudta elfeledni a színpad édes-gyötrelmes levegőjét, mely az igazi talentumnak drágább minden boldogságos nyugalomnál.
A férj nem tudta visszatartani nejét. Nem tudta visszatartani az az édes, csöppnyi fiúcska sem, ki nemsokára gügyögni fogja tudni a nevét: Mandl Gyurika.
Rédey Szidi visszatért a színpadra. Ma már kedvence a nagyváradi közönségnek. A házastársak között pedig megindult a válópör.
Most a kis Gyurika miatt foly a harc. Az apa mindenképpen el akarná venni az alig egy éves fiúcskát az anyai karokból. Minden áldozatra kész lett volna ezért, de Rédey Szidi nem akar lemondani az ő imádott kis fiacskájáról. A férj ügyvédje most azon a címen kéri az apának ítélni meg a gyermeket, hogy egy színésznőt lekötnek a színházi próbák, előadások, aztán meg a nagyváradi színtársulat minden hónapban utazik (?), s így a kis fiúnak nem juthat elég a szülei gondviselésből.
Rédey Szidi ügyvédje természetesen kimutatta, hogy ezek az indokok a legteljesebb mértékben alaptalanok s így Rédey Szidinek nem kell félnie, hogy az ő édes kisfiát, kinél egy anya nem szeretheti és gondozhatja jobban a gyermekét, mint ő – elveszik tőle.
Nagyváradi Napló 1902. december 23.
