100. A PÁRIZSI SZÍNHÁZAK
100. A PÁRIZSI SZÍNHÁZAK
[Párizsból írják nekünk:]
A párizsi színházakban egymást érik újból a premierek. A szezon búcsúharangozása ez. Közeleg a forró sugarú nyár s nehezebb dolog lesz a publikumot színházba csalni. Új darabokkal, érdekességekkel, szenzációkkal akar hát mindegyik párizsi színház kirukkolni és szerencsét próbálni. A párizsi szenzáció-hajszából ismerős, édes, tarka melódiák csengenek ki. Utcasarkokról, vendéglőkből, mulatókból, kávéházakból visszacsengenek ezek a melódiák. Az idei nagy kapuzárás előtt Párizst meghódította Bécs. A halott valcerkirály diadalmasan vonult be Párizsba Bőregérjével, s e nagy párizsi kapitulációt legföljebb azzal tudják enyhíteni a franciák, hogy Strauss operettje francia librettóra készült, Meilhac és Halévy Réveillonjára. A Variétés-színházé volt a szerencsés gondolat. Ebben a színházban tapsol most esténkint a zsúfolásig összeszorult publikum. Óriási sikert aratott tudniillik Strauss operettje. Bodanszki, bécsi karmester tanította be, s dirigálja az operettet. Az előadás nagyszerű. A második fölvonásban a dámák krinolinban hódítanak, s a párizsiak ebből is azt sejtik, hogy a krinolin ismét – divatba fog jönni. Lehet ugyan, hogy csak a felelősséget akarják e fura divat esetleges föltámasztásáért már előre Bécs nyakába varrni. Az osztrák császárvárostól a Bőregér premierje kapcsán néhány nagyon kedves, gonoszkodó kritika szólott. Cécile Thévenet kisasszony, az Opéra-Comique művésznője magyar nótát énekel a második fölvonásban. Gyönyörű hangon, kedvesen és sok jóakarattal… A Moulin-Rouge-ban pedig, mely annyira nem a régi Moulin-Rouge már, hogy idestova kész és jeles operett-színház lesz, a Lysistrata hódít, a Király Színház Lincke-operettje, a bájos Makrancos hölgyek. A könnyű muzsikára éhezett Párizst nemsokára egészen befogják, betöltik a „dunai melódiák”, mint a párizsi lapok írják. Francia operett alig-alig terem manapság. De termett egy igen érdekes, figyelemreméltó zenedráma. Az Operában nagy sikerrel mutatták be a Csillag fiát. Bar-Kochba története ez. Camille Erlanger zenésítette meg a zsidó hős történetét, melyből opera-szöveget Catulle Mendes írt. A drámai újdonságok között, versesek és nem versesek között, Sarah Bernhardt színházának új darabja, a Varennes, talán legérdekesebb. Nemcsak azért, mert a nagy Sarah újra „kreált”. Nem nagy szerep az ő szerepe. Henri Lavedan és G. Lenôtre darabja a francia forradalomnak egyik legtragikusabb esetét viszi a színpadra, mikor a postakocsin menekülő királyi családot, a guillotinra szántakat, fölfedezik s a postakocsin visszatérítik a hóhérgéphez. A napi kérdésekre épült színművek mellé kezdenek sokasodni Párizsban a históriai drámák. Egyébként még egy sereg premier készül a kapuzárás előtt a párizsi színházakban.
Budapesti Hírlap 1904. április 28.
