178. A HÓHÉR HALÁLA
178. A HÓHÉR HALÁLA
[Párizsból írja levelezőnk:]
Párizsban, a Billancourt utcán, saját villájában, nyolcvanegy éves korában meghalt Deibler Lajos Antal Szaniszló. Ő volt évtizedekig a francia igazságszolgáltatás halálra szóló ítéleteinek végrehajtója. Magyarul hóhér, francia elkeresztelés szerint: Monszeur de Paris. Dijonban született 1823-ban. Asztalosmesternek készült. A hóhéri művészetben 1858-ban debütált Algériában, 1863-ban átvette atyja örökét, ki rennes-i alhóhér volt. Mikor a vidéki hóhérságot 1871-ben megszüntették, Deibler birodalma Rennes és öt breton megye helyén egész Franciaország lett. Először első hóhérsegéd volt. 1879-ben főhóhér lett s húsz éven keresztül élt annak a hivatásnak, mely ismertté tette világszerte a nevét. A francia hóhér guillotine-nal dolgozik. Évtizedek alatt a gonosztevőknek hatalmas sorát végezte ki. Ezek között voltak Ravachol, Vaillant, Henry, Caserio anarchista gyilkosok is. Egy Carrara nevű rablógyilkost végzett ki utoljára. A gyilkos beteges, kis ember volt s úgy mondják, hogy meghalt még a kivégzés előtt. Szívszélütés érte: akkor a lapok nagy lármát csaptak volt, hogy Deibler halotton hajtotta végre az ítéletet. Nyugalomba is ment ekkor a hóhér, s utódja fia, Deibler Anatole lett. Mióta Deibler Lajos Antal Szaniszló nyugalomban élt, nevezetessége még egyre nőtt. Az újságírók gyakran keresték föl, bár Deiblernek nagy diplomatákhoz méltó elvei voltak a sajtóval s az újságokkal szemben. Friss és egészséges volt mindvégig. Maga főzte meg az élelmét, emlékiratain dolgozott vagy kisebb és nagyobb kirándulásokat tett. Özvegyember volt. Felesége, Raseneuf, algériai hóhér leánya, már régebben meghalt. Egy fiuk és egy leányuk volt. A fiú a mai Monsieur de Paris. Nem volt hatalmas, vad külsejű férfiú, mint amilyennek a romantikus képzelődés a hóhért rajzolja. Jámbor, burzsoá megjelenése volt. Naiv, egyszerű és takarékos, mint egy kis párizsi szatócs. A párizsi újságok hasábokat írnak róla. Arcképét, autogramját közlik.
Budapesti Hírlap 1904. szeptember 11.
