10. A CSÖPPSÉG
10. A CSÖPPSÉG
– Bemutató előadás a Magyar Színházban –
Fényes Samu megprüszköltette ma azt a budapesti típust, melynek fogalma sincs arról, hogy Budapesten kívül is élnek még életet, s hogy Magyarországon, rejtetten, néhol, megvonult az a bájos, naiv, kacagó, derűs világ, mely nagy Jókai lelkében annyi mesét virágoztatott.
Oh vidéki kurtanemesek bajos és bájos világa. Én édes emlékek föltámasztásáért gondolok hálásan Fényes Samura. Füleimnek és szemeimnek hinni sem akartam. Budapesten? A Magyar Színházban? Szent Trikó birodalmában ez a szűzi levegő?
A franciák már régen észlelik. Úgy látszik, törvény lesz ez minden kulturális életet élő társadalomra: jön a vidék, ha már a mérték betelt. Mint Bourget mondja: jönnek azok, akik hisznek. A mi Bábelünket, elromlott Budapestünket frissítgető vidéki litterátus emberek legelejéből való Fényes Samu. Igazán hívő ember. Lelkes és százkezű. Ügyvéd, radikális szociológus, politikus, publicista. Egyszerre csak előáll, mint drámaíró. És miközben mindenki azt hitte, hogy a história az ő dráma-bányája, ír íme egy énekes vígjátékot, mely újszerű, friss, tiszta és magyar.
Falun, egyszerű, jó és szűklelkű, egy kicsit duhaj úrparasztok világában él a csöppség. Jókai-féle illatos vadrózsa ő, szép, pompás kisleány. Az apja bánatában elduhajkodja mindenét, s kivándorol. Ő pedig eleven zálogképpen kerül egy parlagi, derék legényember rendetlen portájára. A csöppség őrangyala lesz ennek a legényembernek. Elveri közeléből a leselkedő haszontalanokat. Rendbeszedi a portáját az ő kis apjának. Persze, végül férj és feleség lesznek. Visszatér a kivándorolt apa, ki szintén boldog lett. Boldogságban és derűben olvad meg a keményen, jeges tragikummal induló mese.
Vígjátéknak nem éppen vígjáték. Néha-néha beletéved ebbe a zsalugáteres, naiv világba a koturnusos Fényes Samu. Néha túlságos sok a sújtás e magyar világon. Máskor meg nemcsak naivnak, de naivan naivnak tetszik egy-egy jelenet. Mégis végig érdekes, kellemesen izgató, kedves ez a darab. A színház talán többet várt tőle. De elég.
És a Magyar Színházban el tudták nagyszerűen játszani e darabot. Segítségére jött A csöppség-nek egy bájos és talentumos színésznő, M. Harmath Hedvig. Mintha neki, ő érte írta volna a darabot s a szerepet Fényes Samu. A vendégművésznőt méltán ünnepelték egész estén. Irigyelheti akármelyik színház a Magyar Színházat Örley Flóráért. Kiváló színésznő, ki ma egy házsártos gazdasszony szerepében volt páratlanul jeles. Ráthonyinak volt még nagy sikere. Tóth Stefánia, Boross, Megyeri s valamennyien illők e három diadalmas szereplőhöz. Előkelő, telt ház, sok taps, sok kihívás, sok virág.
Budapesti Napló 1905. október 15.
Dyb
