12. JEGYZETEK A NAPRÓL
12. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Az erkölcsös Svájc
Az erkölcsös Svájc
Két erkölcsös ország van még a világon. Kanada és Svájc. Kanadából akarták tavaly kikergetni Réjane asszonyt, az ördögnek e nagyszerű leányát. Most pedig Svájc nem akarja fiának fogadni D’Annunziót. Mert mint az egész világ kénytelen tudni: D’Annunzió, hogy elválhassék mai feleségétől, svájci állampolgár akar lenni. Ám a svájci közvélemény háborog. Neki bizony nem kell a ledér Rapagnetta. A svájci újságok tiltakoznak D’Annunzió honfiúsítása ellen.
– Svájc olyan ország – írja egyik újság – mely többre becsül egy erkölcsös parasztot, mint egy erkölcstelen zsenit.
És szemére hányják a híres olasznak Duset és a többit. Szóval Svájcnak nem kell D’Annunzió. Mert erkölcstelen. És nem lehetetlen, hogy D’Annunzió úgy tesz, mint Salvini. Magyar állampolgár lesz. Mi elég erkölcstelenek vagyunk. Éppen most kaptunk róla újabb bizonyítványt Németországból.
II.
Bilse – él
Bilse – él
Tegnap az a rettenetes hír érkezett róla, hogy meggyilkolták. Persze, hogy nem igaz. Bilse él. Nagyon is él. Egy évvel ezelőtt én írtam volt Párizsból a francia Bilséről. Ő is írt egy regényt. Egy kis francia garnizon életéből. A múlt hetekben fordították németre, angolra, franciára egy orosz Bilse könyvét. Ez persze egy orosz garnizon szemetét turkálja. A német Bilse sikere egy sereg Bilsét termett. Mert hát ez kell a publikumnak. Bilse él. Sőt Bilse él csak igazán. Mert minden publikumok jóvoltából az irodalomnak a kalózai tudnak élni s főképpen – megélni.
III.
A titokzatos automobil
A titokzatos automobil
Keresztül és kasul száguldja Németországot egy őrült automobil. Nem sejtik, ki az utasa. Gázol és gyilkol a titokzatos ördögszekér… Íme, az automobilnak az ő legendája. Az emberi fantázia megmaradt gyermekkorúnak. A bolygó zsidó, a bolygó hajó, a Burg asszonya, az erdei leány s a fantómok ezernyi ma is eleven seregébe beáll a bolygó automobil is…
IV.
Irving a Westminsterben
Irving a Westminsterben
A nagy angol színészt persze Pantheonba helyezik. A híres Westminsterbe. De Shakespeare nemzete nem könnyű nemzet. Az Irving ilyen apoteózisába nem törődik bele könnyen. Egy komédiás az előkelő Westminsterben? És az angol lapok sietnek megnyugtató magyarázatot adni. Nem azért kerül a Westminsterbe Irving, mert nagy színész volt. De mert nagy dolgokra inspirálta embertársait. Hát ez rávall az angol farizeusságra. A lordok halott társaságába bekerül Irving, bár színész. Vajon kérne-e az ilyen dicsőségből Irving, ha beszélni tudna?
Budapesti Napló 1905. okt. 18.
Pont
