169. A BOLDOGSÁG FÁTYOLA – A PLETYKA

Teljes szövegű keresés

169. A BOLDOGSÁG FÁTYOLA – A PLETYKA
A Nemzeti Színház két új darabja –
I.
Orátor vagy publicista kapargál a szemétdombon, s talál egy ideát. Ez ideáról azt képzeli, hogy orációnak vagy vezércikknek sok volna. Finom, mély, nagy vagy poétikus. Mire, ha előkelő elme, mint Clemenceau, darabot ír belőle. A darab pedig rendszerint olyan, mint A boldogság fátyola. Körmönfont, naivul fontoskodó, megépített. Az ember gyomorgörcsöket kap a nagy lapos gesztusoktól. A boldogság fátyola talán valamivel mégis különb az efajtánál. Egy boldog kínai költő, ki csak addig boldog, míg vak. Megátkozza, aki szemevilágát visszaadja. Mert látja, hogy őt mindenki csalja. Újra megvakítja magát, hogy újra boldog legyen. Ősi idea, s csak egy nem igazi író merészeli földolgozni. Ősi és naiv fogás a történet kínaiasítása is. No de mindegy: ez a színpadi mű: allegória deszkára vitt vers. A Nemzeti Színházban pedig csináltak belőle polgári drámát. A szerencsétlen Mihályfinak ma jutott eszébe zacconiskodni. Még a patológiai hatásokat sem engedte el. Ő és egynéhány társa agyon is ütötték alaposan Clemenceau-t. Hát a Nemzeti Színházban nem tudják, hogy minden darabnak más játékstílus dukál. Sőt több dukál: ezúttal elmésen, gunyorosan stilizálni kellett volna. Az ember kétségbeesik, ha arra gondol, hogy egy igazi színpadi poétánk támadhat. Vagy egy magyar Hauptmann legalább is. Mit csinálnának a boldogtalannal a Nemzeti Színház rossz emberei. Senki az egy ifjú Hajdun kívül még csak hozzá sem szagolt a darabhoz, melyet Heltai Jenő fordított jól.
II.
Dálnoki Nagy Lajos – úgy tudjuk – Arad vármegyei alispán. Tiszteljük a gusztusát, hogy az ő passziója: az irodalom. Nem szoktattak nagyon ehhez minket a Dálnoki Nagy Lajosok. De engedelmet kérünk, egy ilyen előkelő amatőr, egy ilyen egészséges, talentumos, magyar úri ember hogyan ambicionálhatja, hogy Dóczy Lajosnak legyen – az epigonja.
Verses darab: A csók írójának recipéje szerint. Parasztokkal összeszeretkező nagyurak. Rokokó-bolondság, francia köntösben, mikor tudásunk szerint Arad vármegye is tele van szocialistákkal. Szóval mikor nem is olyan bájos rokokó – az élet. De sok rímes elmésség van a darabban. Nem nagy verselő művész Dálnoki Nagy Lajos. De alakjai brutálisabbak és élőbbek a Dóczy hasonló alakjainál. Mesét és egyebet nem érdemes elmondani. Ezúttal jó volt D. Ligeti Juliska, Odry, Molnár, Horváth, Szőke, Dezső, mind korrigáltak a vékony pénzű darabon. A többiekről ne essék szó. A közönség kegyes volt. Sokan jöttek föl a szerző földijei közül. A taps soknál is több volt.
Budapesti Napló 1906. május 5.
Dyb

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages