17. JEGYZETEK A NAPRÓL
17. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
A hamis szentek
A hamis szentek
Az Egyház eddig megtűrt az igazi szentek sorában néhány hamis szentet is. Szent Philoménát például. Meg aztán sok nem autentikus kép, szobor s ereklye előtt térdeltek eddig a hívők. Mindez rendjén volt eddig, de ezután nem így lesz. Pius pápa revideálta a szentek névsorát, s már Nápoly templomából kihordták a fölösleges szent dolgokat. Azt hinné az ember, hogy ennek az egyszerűsítő reformnak örülni fog az áhítatos tömeg, mely az igazi, szentek erdejében is könnyen eltévedhet. És nem így van. Az áhítatos tömeg követeli az ő szentjeit. Neki nem sok a szentek száma. Az áhítatos tömeg szent Philoménát sem engedi el. És a legapokrifabb ereklyét sem. És Nápoly áhítatos tömegének igaza van. Vagy minden, vagy semmi. Az áhítatos tömegnek aggodalmas sejtése van. Ma nekem, holnap neked. Ma Philoménát tagadják meg, holnap talán Szent Antalt. Soha sincs elég a szentekből és soha el nem fogy a sancta simplicitas.
II.
A drága Rostand
A drága Rostand
Egy párizsi folyóirat hirdeti, hogy nagyon drága ember a Cyrano írója, Rostand. A folyóirat százezer frankot ígért Rostandnak, ha megengedi, hogy legelőször közölje új darabját, Chanteclert. Ezt a horribilis honoráriumot Rostand visszautasította. Micsoda reklám ez annak a folyóiratnak, s micsoda reklám Rostandnak. Valakinek, aki az ötletet kifundálta, mindaketten fizethettek. Ha nem is százezer frankot, de csinos summát.
III.
Az új Eremits-eset
Az új Eremits-eset
Hogy én vagyok, ez már azt jelenti, hogy útjában vagyok másnak. Ha pedig nékem jól megy dolgom, nagyon bajos dolog, hogy ne másnak a rovására menjen jól. Gazdagodni bajos úgy, hogy valaki attól ne szegényedjék. Mert hát ilyen csúnya harc az élet s nagyon kevés benne a názáreti lélek. Ellenben annál több az erő vallásának a híve. Különösen elmaradtabb társadalmunkban. Különösen, ahol a gyöngékkel nem sokat törődnek… Mindez a véres Miloszavljevics-eset elé tartozik, mely dermesztő megismétlődése az Eremits-esetnek. Az Eremitsek látják, hogy ésszel és erővel vagyont lehet szerezni. És az Eremitsek vagyont szereznek. Az Ulrichok meg azt látják, hogy az Eremitseket agyon lehet verni. Hát agyonverik őket. A szerb vér bosszús és tüzes vér, de logikus természetű vér. Ha Ulrichot is fölmentik majd az esküdtek, sor kerül a többi Miloszavljevicsre is. Az erőszakos gazdagodástól pedig mégsem fognak megijedni az emberek. Sem Bácskában, sem sehol. Hanem igaz, hogy gazdagodni jó. Az is igaz, hogy a szegény emberen legkönnyebb meggazdagodni. Az is igaz, hogy az élet – harc. De itt az ideje gondolkozni arról, hogy jobban vigyázzunk a kis emberekre. Nem lehetetlen, hogy Miloszavljevics nem volt egy második Eremits. De Eremitsek mindenütt vannak, s ha nem is ölnek mindenütt olyan könnyen, mint a szerbek közt, föl kellene már menteni az Ulrichokat az ölés alól. A bosszú rettenetes műve alól. Mert az esküdtszéki fölmentés nem panacea…
Budapesti Napló 1905. október 22.
Pont
