24. JEGYZETEK A NAPRÓL
24. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Zola nevű ló
Zola nevű ló
Petőfinek keresztelte egyszer turfon futó lovát egy előkelő sportférfiú. Egyszer, véletlenül résen látszott lenni a jó ízlés. Zúgás támadt e keresztelés ellen, s a sportférfiú bókolva és udvariasan Pardonra anabaptizálta a lovát. Akkor mi nagyon örültünk. Úgy éreztük, hogy Magyarországon immár eleven tömeg-lelkiismerete van az intellektuális kultúrának. Hogy európai ízlés, artisztikum és kultúra ellen itt senki hangosan nem vétkezhet. És olvassuk, hogy Zola nevű ló fut a magyar gyöpön. És nem hallunk egy tiltakozó szót sem. Sőt esküszünk, hogy Ibsen, sőt Tolsztoj nevű lovon is vesztegethetné a pénzét a magyar publikum. Nincs nekünk bizony még a vérünkben semmi az ideák tiszteletéből. Még e nagy kultusznak primordiális fajtája sincs: a nevek megbecsülése. Zola minden kultúremberé. Mint ahogy Petőfi is. És ha Zola lehet nálunk ló, az bizony igazolja Eötvös Károlyt, hogy lovas nemzet volnánk, de lovagiasak nem vagyunk, és igen kevés számban találtathatnak nálunk az igazi kultúremberek… Egyébként pedig legalább is százezer ember ismeri e Zola nevű lónak nacionáléját és értékét. Az ember-Zoláét talán néhány száz. Míg ez a kis arány meg nem változik, nincs is értelme semmi beszédnek.
II.
Arthur Meyer esete
Arthur Meyer esete
Nagyon mulatságos eset az Arthur Meyer esete. Ez az úr párizsi lapszerkesztő és laptulajdonos. Igen hatalmas úr. Lapja az isten kegyelméből való királyság visszaállításáért küzd s a tridenti zsinat szellemében mindenféle eretnekek ellen. Mert fanatikus híve az anyaszentegyháznak Arthur Meyer, mióta fejét keresztvíz érte. Hogy mi lehetett előbb, nem eléggé óvatosan választott neve sejtteti. De ő a royalisták kedvence ma. És olyan szerencsés fráter, aki már nem egészen ifjan egy szépséges, ifjú grófkisasszonyt kapott feleségül, vért a Stuartok véréből. Most már ha valaki valamikor (mit kerülgessük?) zsidó volt, áldást kapott a pápától, iszonyú szerencsét aratott a szerelemben, azt várná az ember, hogy az üzlethez is ért. Arthur Meyer pedig összes szerzett vagyonát elvesztette a Croznier-krachban. A klerikális és nacionalista cégérű üzleti vállalatok összeomlottak, s Arthur Meyer ma nagyon szegény ember. Malíciózus volt hitsorsosai persze azt mondhatnák erre, lehetetlen is, hogy valaki a mennyei üdvösséget is megnyerje, s az üzletben is szerencsés legyen. De mi csak naivan csodálkozunk. Valaki Arthur Meyer legyen, s éppen csak az üzlethez ne értsen…
III.
Az új Korán
Az új Korán
Milyen csodálatosan változik a világ és milyen igaza van e klasszikus közhelynek: A nos mutamur. Különös érzésekkel olvassuk a Budapesti Közlöny-t s benne a baptisták katekizmusát. Íme, egy új vallás indul hódító útjára. Egy új szabályozása az embernek az Univerzummal szemben. Egy új világfelfogás. Egy új Olümposz népe. És ez új vallás mindjárt elismertetésekor a hivatalos lapba kerül. A baptistáknak az 1905. november 4-iki Budapesti Közlöny az, ami a mohamedánnak a Korán. Idézni fognak belőle. És lelkek fognak szerinte az Ég felé emelkedni. Régen e világot borította vérbe és lángba egy új vallás föltűnése. Csodák történtek. Ma a hivatalos lap tudatja az érdeklődőket, hogy az Égbe egy új vallás ígér utazást a hívőknek…
Budapesti Napló 1905. november 8.
Pont
