6. AZ ŐRANGYAL
6. AZ ŐRANGYAL
– Bemutató előadás a Vígszínházban –
Kezdünk megbékülni a Vígszínház franciáival. Különösen, ha Feydeau-k ők. Ha megfiatalodott Bissonok. És legújabban, ha Flersek ők és Caillavet-k, kik az Őrangyal-t, a Vígszínház mai vígjátékát áldott óráikban elkövették.
Ezek nem a Palais Royal elmétlen disznói. Ezek valakik. Jókedvű bölcsek, pillangó-karakterű művészek, vidám anarchisták.
A mának Offenbachjai ők. Egy darabjuknak nyomába sem ér tíz sereg iránymű, nagyképű társadalmi dráma. Hahotázva szedik pozdorjává ezt a minden sorsra megérett, hazug, gonosz társadalmat.
Kicsúfolnak íme az Őrangyal-ban is mindent. Családot, szerelmet, hűséget, hírnevet, mindent.
Az Őrangyal a család angyala. Az udvarló. Vigyáz a férjre, mert hite szerint csak erkölcsös férj mellett érdemes a feleség szeretőjének lenni.
Kedves, groteszk, naiv párizsi legény, ki alkalomadtán szellemes is tud lenni. Már-már célnál van. Ezer galibát okoz a férjnek őrangyalkodásával. Hallatlan ágyas helyzeteket teremt. A vége az lesz a dolognak, hogy a férj és feleség, galádul, az ő háta megett egymásba szeretnek. Őt pedig kidobják.
Így győz az erény Flers-nél és Caillavet-nél. Esztendők óta nem láttunk gonoszabb, elmésebb, csillogóbb erkölcstelenséget: Győz az erény, mikor már mindent kivégeztek, s mikor már az ő isteni erkölcstelenségük s vakító szellemességük győzött.
G. Kertész Elláé az este legnagyobb sikere. Párizsibb, szebb, szellemesebb akadni sem akadna nála a tűzhely menyecskéjének a szerepében. Vele a sikerben elsőknek Góth és Hegedüs osztoznak: az udvarló és a férj. Nem volt szerencsés napja Sz. Varsányi Irénnek sem egy ostoba nótával, sem egész, különben hálás szerepével. Jelesek a többi szereplők szinte egytől-egyig. Szóval az előadás is segített az őrangyalnak. Biztosan, pompásan, Molnár Ferenc fordította magyarra Flers és Caillavet darabját. Nem a durva hatású bohózatok hangos sikere volt ez a siker. De nagy siker volt, s az Őrangyal kasszadarab.
Budapesti Napló 1905. október 8.
Dyb
