27. AZ ÚRI BANDA
27. AZ ÚRI BANDA
Az úri banda a Bristol-szállodába[n] akar játszani, s ajánljuk, hogy valami olyan indulóval kezdjen munkába, amelyből Budapestnek, e hirtelen nagyvárosnak minden anyagi és intellektuális ínsége kiharsogjon.
Arról van ugyanis szó, hogy néhány úgynevezett úri fiú pénzre váltja zenei tudását. Cigánymódra szövetkezik egymással, hogy megélhetését megkönnyítse. Az úgynevezett úri banda szervezője és vezetője egy újságíró. Van közöttük két fiatal festő, két hírlapíró, két zeneakadémiát végzett fiatal ember és két hivatalnok.
Valami olyan hír, amelyet igazán régen vártunk, olyan hír ez. Az úri prímások első hírhozó fecskék voltak. S e kávéház-városban, a cigány-kultusznak az ős-székhelyén várnunk kellett az úri bandát. Lesz is, nem csak ez az egy. Lesz, hogy nagyot mondjunk, ahány kávéház, ahány mozi, ahány cabaret van.
Sok a kávéházunk, mert a budapesti embernek nincs lakása, s mert szüksége van a hazug luxusra.
Sok a mozi, mert látni, mulatni szeretünk, de szerfölött apró a pénzünk.
Sokasodnak a cabaret-k, mert Budapest szellemi szükségleteit orfeum tudja legjobban kielégíteni, s mert kenyér kell a fölszaporodott író- és színész-proletárságnak.
Lehetetlen volt oda el nem érkezni, hogy a cigány-monopóliumot meg próbálják törni azok, akik jobban szeretnének voltaképpen a nagybőgőbe beugrani, s százas bankót ragasztani a cigány homlokára, de már feketekávéra, a cigánynak dobandó két-három krajcárra se telik nekik.
Ez a város, ahol az úgynevezett úri ember olyan sok, amilyen kevés a vagyon, a műveltség és az úri erkölcs, sok érdekes meglepetést rejteget még számunkra. Egy hebehurgyán fejlesztett ország s egy mindenképpen elmaradt összevissza társadalom meglepetései és szenzációi ezek. Úri színészek, artisták, úri bandák, sőt talán úri utcai énekesek is lesznek Budapesten. Csak úri dolgozó emberek, iparosok és munkások nem. Mi nem teszünk szemrehányást nekik, mert nem ők a hibások. Hanem azok a hatalomerők, melyek nem engedték meg ez országnak a feudális bilincsekből való szabadulását. S így leszünk lassanként Spanyolországnál is furcsábban: úri hidalgók és csepűrágók országa.
Budapesti Napló 1907. november 6.
Lellei
