69. SZENT ÜZLETEK
69. SZENT ÜZLETEK
Szent Antal híres városának, Páduának, katolikusai nyílt levelet intéztek X. Pius pápához. Keserű hangú a levél, s a jó páduaiak azt kérdezik, hogy vallás és üzlet egy szó-e vagy kettő – vatikáni nyelven?
Furcsa, pikáns, érdekes előzménye és oka van ennek a nyílt levélnek.
Franciaországból kiűzték a karthauzi papokat, a chartreuse-likőr gyártóit. A pálinka-gyárt nem vihették el magukkal a karthauzi atyák, s ott a likvidáció után is gyártják a likőrt. Igaz, hogy nem papok csinálják, hanem világiak, de a chartreuse azért chartreuse maradt.
A karthauziak Spanyolországba menekültek, s ott egy nagyszerű üzletet kötöttek. Eladták egy spanyol társaságnak nevezetes likőrjük állítólagos gyártási titkát és jogát. Ez a társaság Tarragone-ban gyártja a likőrt, melynek még közelében sincs egy karthauzi kolostor. Mégis újságokban, plakátokon azt hirdeti a társaság, hogy a pálinkát a karthauziak gyártják. A szerzetesek ezért kaptak óriási summát, s egyben kötelesek pörölni minden országban a francia kincstárt s a Grenoble-ban működő pálinkagyárat.
Ezek a pörök keserítették el a páduaiakat éppen úgy, mint a jó francia katolikusokat. Párizsban, Brüsszelben s más helyeken is a karthauziak elvesztették a pört. Legutóbb pedig Londonban volt egy tíznapos tárgyalás, ahol kisült a szerzetesek turpissága. Kiderült, hogy a híres likőrnek nincs semmi gyártási titka, s a tarragone-i likőr rosszabb a franciánál. A papok drága pénzért eladták a firmát, de szerződésbeli kötelességük szerint kénytelenek csuhájukat meghurcolni a legcsúnyább pörökben.
„Miért szabad a mi szegény, egyébként is sanyargatott katolikus vallásunkat saját papjainak kompromittálni”, kérdik a jó páduaiak. Választ azonban aligha fognak kapni. Éppen a mai lapunkban írunk a karmeliták birtokvásárlásáról, akik Pozsony vármegyében, Máriavölgyben búcsújáró üzletet rendeznek be nagy tőkével. És Pádua Szent Antala maga is nem az egész világra kiterjedt üzletnek főnöke és firmája?
Budapesti Napló 1907. december 28.
Ód.
