I. JEGYZETEK A NAPRÓL
I. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Caruso, Caruso, Caruso
Caruso, Caruso, Caruso
Caruso, minden szájon a Caruso neve, mert itt van, s mert ő seholse imponálhat még úgy, mint a mindenféle tenoristák országában. Hódoljunk mi is nem előtte, de a közönség előtt, mely úgy döntött, hogy az ő lábai elé heveredik. Brisztolbeli udvartartása szédítő s még szédítőbbek a négyszáz koronák, amelyek ilyen szegény városban ilyenkor fillérek könnyűségével ömlenek. De miért kell megtudnunk, hogy ő rajzol, gordonkázik s elítéli a marokkói pacifikálást? Családja, kalandjai, passziói, életrendje miért komplikálják a mi egyébként is problémákkal és szenzációkkal komplikált életünket. Varázsos ember a színpadon, csodálatos hangja van, helyes, jó, de ezért fizetjük. S ha nem varázsos ember, ha a hangja se csoda, akkor is megéri a pénzt annak, aki kiadta, mert volt neki, a Caruso tenoristahíre. De tessék megérteni: nekünk nem az ünnepelt férfiú, nem az érdekes, nagy jövedelmű, hisztériás gusztusú Caruso a vendégünk. A mi vendégünk egy torok, ha úgy tetszik: egy Torok. Gyönge, olcsó, sajnálnivaló, a négyszáz koronák dacára is szegény ember az, aki Caruso nevét másként fordítja magyarra, mint Torok. Torok úr megérkezett, éljen, s most már csak az a kérdés, hogy csakugyan torok-e?
II.
Mikor Rothschildék lumpolnak
Mikor Rothschildék lumpolnak
A bécsi Rothschildoknak, ha igaz, majdnem tizenkét milliárdnyi vagyonuk van. Hazai, magyar fölfogás szerint ilyen vagyonos embereknek lumponiok kell. De Rothschildék nem rombolnak kávéházakat, nem muzsikáltatják magukat. Kártyázni nem szoktak s a szerelem még sohse csinált pazarlót egy Rothschildból sem. Hogyan mulatnak hát Rothschildék a magyar klerikálisok legsötétebb hírlapja szerint? A Rothschildok vagyonuk rengeteg kamatából – a szociáldemokráciát támogatják. Most már vagy ostoba az a lap, amely ilyet le mer írni, vagy pedig a Rothschildok Európa legutolsó lumpjai. Mert sokféleképpen lehet ostobaságot csinálni, de ilyenre a legkönnyelműbb lumpok se képesek, mint ezek a Rothschildék.
III.
A hamis Pommeryk
A hamis Pommeryk
E boldogtalan Budapesten mintha egyenesen azért élnének az emberek, hogy egymás illúzióit tépjék. Tudós professzor Schwartz Gusztáv is micsoda rosszat tett, hogy leleplezte a hamis Pommerykat. Még eddig legalább azoknak volt egy kis mámoruk s úri elégtételük, akiknek francia pezsgőre telt. Most ezek is Budapest kételkedőinek, kijózanodottjainak, bánatosainak légióit szaporítják. Miért álcázzon le szép hamisságokat ebben a városban az ember, ahol olyan kevés a szép hamisság. Hamis a politikánk, a kultúránk, az istenességünk, mindenünk. Hát nem természetes, hogy ennyi csunya hamissághoz hamis francia pezsgőt iszunk?
IV.
Prohászka és Bethlen
Prohászka és Bethlen
Prohászka püspök művei hír szerint román nyelven is meg fognak jelenni. Ugyancsak hír szerint az oláh nép epedve várja e műveket, melyek a klerikalizmus magas iskolájából valók. Egyszer, régen Bethlen Gábor lefordíttatta román nyelvre a bibliát. Nagy gondolata volt a nagy fejedelemnek: meghódítani a román népet a protestantizmusnak. Persze, hogy nem sikerült, s persze, hogy Prohászkának több szerencséje lesz, mint Bethlennek. Ha Bethlen terve a Bethlen idejében sikerül, kiszámíthatatlan lökést kap Európa e részén a haladás. S hogy milyen szerencsétlenül lassú tempó a haladásé, az fogja legszomorúbban igazolni, hogy Bethlen után évszázadokkal könnyebb azt a sötétséget szolgálni, mely már Bethlen idejében tűrhetetlen volt.
Budapesti Napló 1907. október 1.
Lellei
