e) Az erdélyi hadjárat.
e) Az erdélyi hadjárat.
Erdélyben gróf Bussy-Rabutin lovassági tábornok egy esetleges török konfliktusra való tekintettel főfigyelmét továbbra is a déli és keleti határszélekre irányította.* Az ország belsejében mindinkább terjedő fölkelést a tábornok a főúrak által szervezett csapatokkal akarta elnyomni, ami azonban nem sikerült. Orosz Pál kuruc tábornok Bóné Andrással és Ilosvay Imrével november elején Erdélybe bevonulván, november 10.-én Boncidánál szétverte Toroczkay István és Henter Mihály székely hadát, valamint a támogatására Kolozsvárról jövő német csapatokat. A német csapatok parancsnoka halva maradt, a foglyúl esett Toroczkay kuruccá lett, Henter pedig futásban keresett menedéket.*
Az előzményeket lásd a 62. oldalon.
Cserey históriája, 322. – Szilágyi István, Adversariak Csereyhez. Uj Magyar Múzeum, 1855. évf. I. füz. 13. és 44.
Másrészt Orlay Miklós, Thököly volt kapitánya, a törökországi bujdosók mintegy 500 emberével Orsovánál az országba bejövén, Facsetnél megverte Koszta rác hadát. Majd Gúthy ugyancsak a bujdosók köréből toborzott csapatával szeptember végén Nagy-Halmágy elfoglalása után a Facsetről Dévára visszavonúlt Koszta rác ezredest szeptember végén megszalasztván, a Zalatnánál álló Száva Mihályt támadta és verte meg. Majd október 18.-án Szávát újból megvervén és foglyúl ejtvén. Gyulafehérvárt is elfoglalta. Innen Balázsfalvára ment és azt is elfoglalta, parancsnokát, Pekry Lőrincet pedig ugyancsak foglyúl ejtette. Majd a Székelyföldre nyomulván, a hozzá pártolt székelységgel bevette Udvarhely várát, s körülzárta Görgényt, majd az erős Brassót is.
Ez események folytán rövid idő alatt majdnem egész Erdély Rákóczi mellé állott s Bussy-Rabutin hatalma csupán Nagyszebenre és még néhány szász városra szorítkozott.
