c) Melas offenzívája Massena ellen.
Melas az elhalasztott offenzívát 5.-én vette fel újra, még pedig akként, hogy míg ő maga a főerővel Dego-n át Savona felé nyomult előre, addig Elsnitznek Suchet foglalkoztatása céljából a főoszlopot jobbról, gróf St. Julien-nek pedig az Ott.- és Hohenzollern-hadosztályokkal a Genuanál álló Massena lekötése céljából balról kellett tüntető előnyomulás által támogatnia. Ámde Massena április 6.-án mindenekelőtt a Genua közelébe jutott Ott-csoportot támadta meg és azt Torrigli-ra vetette vissza, majd Hohenzollern és St. Julien ellen fordult és azokat, még mielőtt Ott-tal egyesülhettek volna, Sassello-ra dobta vissza.
Közben a főoszlop a Montenotte, Carcare és Cadibona közötti területen több harccsoportban előnyomulva, reggel 7 órától este 10 óráig tartó változatos és kemény harcok után Soult tábornok csoportját Savona-ra vetette vissza, ahonnan az április 7.-én hajnalban Genua felé vonult el s így a francia felállítás áttörése teljes mértékben sikerült. Az Elsnitz által egyidejűleg megtámadt Suchet szintén kénytelen volt csoportjával hátrább vonulni.
Melas, St. Julien visszanyomatásáról értesülvén, csapatjainak jó részét egész éjen át meneteltette, hogy nevezett alparancsnokának segítségére lehessen. Így aztán, amikor Massena másnap reggel St. Julient újból meg akarta támadni, csakhamar annak tudatára ébredt, hogy őt két oldalról is átkarolás veszélye fenyegeti s így csak érzékeny veszteségek árán tudott Sassello mellől Genua felé visszahúzódni.
Ezalatt a Torriglia mellől Rapallo és Chiavari felé visszahúzódott Ott altábornagy szintén újból előnyomult Genua felé, de közbejött tévedés, illetve Melastól vett ellenparancs folytán már későn érkezett a város alá s így Massena-nak elég ideje volt, hogy a város védelmére kellőképpen előkészüljön.
Most aztán Melas a Genuába bezákózott Massena körülzárásával báró Ott altábornagyot és Keith tengernagyot bízván meg, serege fennmaradó részével Suchet ellen fordult, aki Savona-nál megveretvén, Nizzán át a Var folyó mögé húzódott vissza. Üldözésére Melas lovassági tábornok Elsnitzet rendelte ki, míg ő maga április 11-ikéig csapatjainak fennmaradó részével a Col di Tenda-t és a Roy menti igen erős állást szállotta meg, itt akarván bevárni Genua elestét, hogy aztán Suchet-t újból megtámadva, seregét Lyon felé vezesse előre.
Csakhogy Massena Genuában szívósan tartotta magát, sőt gyakori kitörésekkel alaposan megnehezítette az őt körülzáró osztrák csapatok helyzetét. Egyik nagyszabású kitörését április 11.-én Voltrin túlig, Cogoleto magasságáig hajtotta végre, mely alkalommal több mint 2000 osztrákot sikerült foglyul ejtenie és kis híjja volt, hogy a körülzáró csapatok egész balszárnyát föl nem göngyölítette. Ámde ugyene napon Massena is bajba jutott, mert rövid időre a székely huszárok foglya lett és csak vezérkari tisztjei elszánt föllépésének köszönhette megmenekülését. A május 13.-án végrehajtott nagyobbszabású kitörésnél Soult tábornok került fogságba, a május 28-iki újabb kísérletnél pedig Massena igen sok tisztjét és emberét vesztette el. Végre júnus 3.-án a hős francia tábornok 41 napig tartó körülzárása után, miután élelmi készletei teljesen elfogytak, Bonaparte pedig nem tudott a tartaléksereggel idejekorán beérkezni, kénytelen volt az Ott altábornagy által ismételten felkínált kapitulációt elfogadni, mely neki és csapatjainak tisztességes elvonulást biztosított. – Érdekes, hogy a megadásra vonatkozó tárgyalások érkezett be Ott-hoz Melas-tól a parancs, hogy Genua körülzárását abbahagyva, a fősereghez Alessandriába vonuljon be. Azonban Ott-nak volt elég esze, hogy nem ragált azonnal erre a parancsra, hanem előbb Massená-val végleg megkötötte a Genua átadására vonatkozó kapitulációt, aminek folytán a város június 4.-én az osztrákok birtokába került.