a) Erőviszonyok. Hadműveleti tervek.
a) Erőviszonyok. Hadműveleti tervek.
Az ulmi szerződés megkötése után Napoleon serege zömét nyomban az Isarhoz rendelte előre, hogy azzal haladék nélkül megkezdhesse az előnyomulást az Inn mentén álló oroszok, illetve Bécs felé. Október 25.-én a sereg zöme: a gárda, Murat a bajorok, Bernadotte (I. hadtest), Marmont, (II.) és Soult (IV.) München körül, Davoust (III.) Freisingnél, Lannes (V.) pedig Landshutnál állott. Ney (VI.) hadteste a Dupont-hadosztály kivételével, mely az előnyomuló hadsereget jobbról volt kisérendő, Ulmnál maradt vissza, hogy a Baselnél a Rajnán már átkelt Augereau-val (VII.) Tirolba és Vorarlbergbe vonuljon. Az előnyomuló hadsereget balról a Duna mentén Klein lovas hadosztálya kísérte s végül a Baraguay d'Hillier-hadosztály Regensburgból, Pilsen felé Cseh-országba irányíttatott. A München körül összpontosult haderők létszáma mintegy 150.000 főre tehető. – Napoleon szándéka az volt, hogy az Innél gyülekező orosz hadsereget lehetőleg még Bécs előtt csatára kényszerítse.
A szövetségesek részén október 22-ikéig Kutusov parancsnoksága alatt 32.000 orosz érte el az Inn folyót; ugyanitt Meerweldt altábornagy a volt Kienmayer-csoportot keretül felhasználva, 25.000 osztrák katona összpontosításán fáradozott, de ez a seregrész még csak alakuló félben volt. 10.000 osztrák Ferdinánd főherceg alatt Csehországban Caslaunál gyülekezett, 13.000 ember pedig Auersperg altábornagy alatt még Bécsnél volt. Végül a Konstantin nagyherceg, Buxhövden és Hessen vezette 47.000 főnyi északi orosz serege pedig Lengyelországban állott. – Kutusov mindaddig ki akart térni a döntés elől, amíg az orosz erősbítések meg nem érkeznek.
