2. Az osztrák sereg újjászervezése.
2. Az osztrák sereg újjászervezése.
Erőcsoportosítás és hadászati felvonulás 1809 március közepén.
Az osztrák seregnek még folyamatban levő átszervezése az 1806. év óta a hadvezetés élén álló Károly főherceg rendelkezései szerint főleg a következőket foglalta magában: minél nagyobb létszámú hadsereg felállítása, önálló hadtestek alakítása francia mintára, a honvédelem megszervezése a legtágabb keretek között és az ezredlövegeknek ütegekbe való összevonása. E tekintetben a monarchia népei a legnagyobb megértést és odaadást tanusították; Magyarországon a nemesi fölkelés intézményét vezették be, Tirolban pedig a fölkelést szervezték. Az új szervezés szerint az osztrák tábori sereg 9 hadtestre és 2 tartalékhadtestre tagozódott. Minden hadtest egy, 2–3 vadász, határőr vagy önkéntes zászlóaljból álló dandárból és 6–10 lovasszázadból álló könnyű hadosztályból és két, egyenként 5–6 zászlóaljat számláló 2–2 dandárra tagozódó rendes hadosztályból, összesen 27–28 zászlóaljból, 16 lovasszázadból, 10–14 hat-hat lövegű ütegből állott, mely utóbbiak közül 6 üteg a 6 dandárhoz volt beosztva. A hadtestek létszáma 25.000–30.000 gyalogost, 2000 lovast és 60–84 löveget tett ki. A tartalékhadtestek 1–1, egyenként 5 vagy 12 zászlóaljból álló gránátos dandárból és 2 vagy 3 lovasdandárból alakultak, mely utóbbiak 2–2 nehéz lovasezredből állottak.
A tábori seregből az I–VI. hadtest és a két tartalék-hadtest mintegy 190.000 főnyi állománnyal, a generalisszimusszá (fővezérré) kinevezett Károly főherceg parancsnoksága alatt 6 hadtesttel Csehországban, kettővel Felső-Ausztriában vonult fel; ezek az erők a dunai hadjáratra voltak szánva; a VIII. és IX. hadtest János főherceg vezénylete alatt, mintegy 60.000 főnyi számerőben, Klagenfurtnál és Villachnál vonult fel, hogy Felső-Olaszország ellen működjenek; végül Krakónál a körülbelül 30.000 embert számláló VII. hadtest Estei Ferenc Ferdinánd főherceg parancsnoksága alatt a varsói nagyhercegség és az Oroszország elleni háború céljaira vonult fel.
Napoleon az Ausztriával viselendő háborúra szánt erőket következőleg vonultatta fel: A bajor (VII.) hadtestet Lefčbre alatt 32.000 emberrel Müchennél; a 64.000 főnyi III. hadtest Davoust alatt március elején Erfurtból Bambergre menetelt; Oudinot 14.500 embert számláló II. hadtestét Hanauból Augsburgba vezette; Vandamme-nak a 13.000 württembergiből álló VIII. hadtestetAelennél, Masseno-nak pedig a 40.000 embert számláló IV. hadtestet Ulmnál kellett összpontosítania. A mintegy 16.000 főnyi lovas-tartalék a hadtestekre egyenletesen fel volt osztva, a gárda pedig csak május havában vonult be a hadsereghez. Varsónál 20.000 lengyelnek Poniatovski alatt, Posennél pedig 10.000 lengyelnek Dombrovszki alatt kellett gyülekeznie, kiknek 15.000 orosszal együtt, kikre azonban csak a nyár folyamán lehetett számítani, Gácsország felé kellett működniök. Végre Olaszországban az Etsch, majd a Livenza mentén Beauharnais Jenő alkirálynak 40.000 embert kellett a Belső-Ausztria elleni támadásra készenlétbe helyeznie.
