TIZENKETTEDIK FEJEZET. Hadműveletek a főseregek körletében Buda és Pestnek Windischrätz által történt megszállásáig. 1848. decemb…
TIZENKETTEDIK FEJEZET.
Hadműveletek a főseregek körletében Buda és Pestnek Windischrätz által történt megszállásáig. 1848. december közepétől 1849. január 5-ig.
Hadműveletek a főseregek körletében Buda és Pestnek Windischrätz által történt megszállásáig. 1848. december közepétől 1849. január 5-ig.
A támadó műveletek megkezdését megelőzőleg, december közepén a dunamenti kölcsönös főerők a következő állásokat foglalták el:
Osztárkok: a Duna bal partján Wrbna altábornagy parancsnoksága alatt: a Csorics hadosztály Angern-nél, a Ramberg hadosztály Colloredo dandára Marchegnél.
A Duna jobb partján Windischgrätz személyes vezetése alatt: a Ramberg hadosztály (II. hadtest) Lederer-dandára a német-óvári hadi hidnál, a Neustädter dandár Haimburgnál; az Ottinger- és Gramont dandárok Prellenkirchennél, a Hartlieb hadosztály L/m Brucknál; mögötte a tartalék-hadtesthez tartozó Lichtenstein lovas hadosztály foglalt állást. A Schwarzenberg-hadosztály a tüzér főtartalékkal Prellenkirchen mögött, fedve az Ottinger és Gramont dandárok által, állott fel. A legszélsőbb jobb szárny biztosítására Bécs-Ujhelybe Petricsevics-Horváth alezredes különíttetett ki 8 gyalog és 2 lovas századdal.
Magyarok: A felsődunai hadsereg zöme (a Kosztolányi, Aulich és Bárczay dandárok) a főhadiszállással együtt Pozsonynál állott; a nádasi szoros védelmére Ordódy dandára volt kikülönítve; a Duna jobb partján Köpcsénynél Görgey Kornél, Gatánál Szegedy Imre alezredes, Parendorfnál és Ujfalunál gróf Zichy Lipót s végül Nezsidernél Karger ezredes állott egy-egy dandárral. A legszélső balszárnyon Sréter különítménye Sopront tartotta megszállva.
A erőelosztást tekintve mindkét fél főerejét saját jobb szárnyára helyezte, vagyis a kölcsönös főerők nem állottak egymással szemben. A kölcsönös állások nagy közelsége dacára – a szembenálló egyes seregrészek fogaskerekek módjára úgyszólván egymásba kapaszkodtak – egyik fél a másik helyzetéről és erejéről nem jutott biztos hirek birtokába, mindazonáltal Windischgrätz már december 3-án Bécsben vette egy Pozsonyban járt Orosz nevü huszár-főhadnagytól a jelentést, miszerint Görgey 8 dandárral Pozsony és a Fertő tava között foglalt állást.
Miután december közepéig a Magyarország ellen felhasználandó seregrészek hadműveletekre kész állapotba helyeztettek, a herceg rendelkezése szerint említett időben az összes hadoszlopoknak meg kellett kezdeniök a központias előnyomulást Pest felé.
A főseregnek Pozsony ellen, innen pedig a Duna jobb partján Győrön át Pest felé tervezett és december 16-án megkezdendő támadó előnyomulására nézve, Windischgrätz herceg következőleg intézkedett: Szándékáét leplezendő, Simunicsnak már előzőleg meghagyta, miszerint a 2. Ceccopieri zászlóalj, továbbá a 12. vadász- és a Hess gyalogezred 2—2 százada, 2 század Kress chevauxlegers és 1 röppentyű üteg által megerősített hadoszlopával már december 14-én a nádasi szoros ellen támadásra induljon s azt bevevén, Modoron át Pozsonynak vegye útját, ahol az időközben szintén előnyomuló II. hadtesthez csatlakozand. Wrbna altábornagynak december 16-án a Csorics hadosztállyal és a Colloredo dandárral a Morva mentén elfoglalt állásában védőleges magatartást kellett tanusítania, mialatt a sereg többi részének – 10 dandár – ugyanaz napon Prellenkirchenés L/m Bruckon át kémszemlére kellett indulnia, hogy abból aztán esetleg a valóságos támadásba menjen át azzal az eltökélt szándékkal, hogy az ellenség közepét áttörje. Az esetre, ha az ellenség főerejével a Duna balpartján lépne fel, a jobb parton levő osztrák sereg egy részének áttétele a balpartra szándékoltatott, mi célból Német-Óvárnál hadihid veretett. Végre Horváth ezredesnek már 15-ike folyamán Sopron felé kellett tüntetőleg előretörnie.
A nádasi szoros odahagyása és az 1848. december 16-iki nagyszombati ütközet.
A parendorfi ütközet (1848. december 16-án).
Görgey visszavonulása a Vértes-hegységig.
Utóvédharc Bábolnánál.
Perczel csatlakozó műveletei a feldunai sereg felé.
Görgey visszavonulása a Vértes-hegység mögé.
A moóri ütközet (1848. december 30-án).
A móri csatavesztés következményei.
Utóvéd-harc Téténynél. 1849. január 3-án.
Görgey és Perczel visszavonulása a Duna balpartjára s a fővárosok megszállása az osztrák csapatok által.
){kind=link}