HARMINCHATODIK FEJEZET. Az orosz fősereg folytatólagos hadműveletei. Görgey elvonulása Komárom alól; a váci csata. Perczel művele…
HARMINCHATODIK FEJEZET.
Az orosz fősereg folytatólagos hadműveletei. Görgey elvonulása Komárom alól; a váci csata. Perczel műveletei az orosz fősereg oldala ellen; a turai ütközet. Végül Görgey seregének további visszavonulása a Felső-Tiszához s innen Nagyváradon át Arad felé; orosz ellenhatás: a Debreceni csata.
1849. július elejétől augusztus közepéig.
Az orosz fősereg folytatólagos hadműveletei. Görgey elvonulása Komárom alól; a váci csata. Perczel műveletei az orosz fősereg oldala ellen; a turai ütközet. Végül Görgey seregének további visszavonulása a Felső-Tiszához s innen Nagyváradon át Arad felé; orosz ellenhatás: a Debreceni csata.
1849. július elejétől augusztus közepéig.
Az orosz fősereg, miután fáradalmait Miskolcon kipihente és magát élelmi szerekkel kellően ellátta, a Debrecen felé kikülönítve volt IV. hadtest pedig már szintén közel volt ahhoz, hogy újból a sereg zöméhez csatlakozzék, és mivel végre a kolera is szünőfélben volt már, - ismét komolyan hozzá láthatott az időlegesen félbeszakított hadműveletek folytatásához. A nagy távolságnál fogva, mely a további előnyomulás alkalmával a működő sereg és annak hadműveleti alapja, Gácsország között keletkezett, egyrészt ennek, nemkülönben a sereg hátában ellenséges területen fekvő hadtápkörletnek gondos biztosítását tette szükségessé. E végből a dragonyos hadtestével még orosz területen, de Gácsország határán álló Sabelszky tábornok* július elején parancsot kapott, hogy haladéktalanul vonuljon be Gácsországba, az addig ottan álló báró Osten-Sacken tábornok pedig,* kinek Stryjnél összpontosult csapatjai időközben 8 zászlóaljra, 12 lovas- és 4 kozák századra és 32 lövegre szaporodtak fel, útasítást nyert, miszerint Dukla, Bártfa, Eperjes és Kassán át Miskolcra meneteljen és onnan gondoskodjék a sereg hátának és élelmezésének kellő biztosításáról. Az e célra eddig alkalmazott Selvan különítmény* egyidejüleg szintén parancsnoksága alá helyeztetett. A vett parancsokhoz képest Sabelszky tábornok egyik hadosztálya már július 8-án vonult be Lemberg környékére, melyet később a másik hadosztály is követett, ellenben Osten-Sacken különítménye csak július 12-én hagyta el Stryjt s így annak beérkeztéig a Miskolcról továbbvonuló fősereg állományából utóbbemlített városban Roth tábornok parancsnoksága alatt 1 orosz gyalog ezred, 1 osztrák zászlóalj, 2 század dsidás, 1/2 század kozák és 6 löveg maradt vissza. Ennek a különítménynek egyszersmind a Miskolcon maradó mintegy 2000 betegnek Kassára való elszállításáról is kellett gondoskodnia.
Lásd e kötet 48. oldalán.
Lásd e kötet 40. oldalán.
Lásd e kötet 124. oldalán.
A sereg zöme július 6-án kezdte meg elvonulását Miskolcról s az annak élét képező III. hadtest (Rüdiger) a következő napon Mezőkövesdre ért, honnan Chrulov ezredes 2 dsidás és 1 kozák századdal Poroszló és Besenyő irányában kémszemlére rendeltetett ki. Július 8-án a hadtest Szihalomig, 9-én Kápolnáig, ahol 1 napi pihenőt tartott, 11-én a zöm Gyöngyösig, az elővéd Hatvanig jutott, mely állásban újból 1 napi pihenőt tartott s ahonnan gróf Adlerberg százados 2 kozák századdal Pestre küldetett, hogy az összeköttetést az osztrák fősereggel helyreállítsa; azonfelül Stankovitz ezredesnek 2 dsidás századdal Wisockit kellett szemmel tartania, mi célból egyik századját Árokszállásra, másikat Fénszarura rendelte ki.
A II. hadtest (Kuprianov) és a főhadiszállás július 9-én Ábrányra, 10-én Mezőkövesdre, 11-én Kápolnára, 12-én Gyöngyösre vonult; itt vette Paskievits Adlerbergtől az értesítést, hogy a fővárost elérve, ott Wussin őrnagy osztrák különítményére talált, továbbá, hogy a fővárosok megszállására egy egész osztrák hadtest van már útban Buda felé.*
Lásd e kötet 107. oldalán.
A IV. hadtest (Cseodajev) mint tudjuk július 6-án indult el Debrecenből, 9-én Tokajt érte el, honnan útját folytatva, 12-én zömével Ábrányig, elővédével Mezőkövesdig jutott, de Paskievits már a következő napon az összeköttetések és élelmező raktárak biztosítása céljából Miskolcra rendelte vissza. Hatvanból Paskievits július 12-én Bébutov tábornokot a muzulmann lovas ezreddel és 2 század kaukázusi hegyi lakóval Vácra rendelte előre, mialatt a III. hadtest zöme a főhadiszállással július 13-án Hatvanba, a II. hadtest pedig a következő napon Hortra vonult.
Paskievits eredetileg feltartóztatás nélkül Vácon át Komárom felé szándékozott előrenyomulni, de arra a hirre, hogy a Közép-Tiszánál egy új magyar sereg van alakulóban, a IV. hadtestet Miskolcról Kápolnára rendelte, egyébként pedig a seregnek további előnyomulását egyelőre beszűntette. Július 14-ike folyamán a herceg Bébutovtól Vácról, Haynautól Nagyigmándról és Ramberg altábornagytól Pestről azt az egybehangzó hirt vette, hogy Görgey a Duna balpartján elvonult seregével Komáromból s hogy alighanem Vácon át Wisockival egyesülni szándékozik. Erre Paskievits még a 14-éről 15-ikére hajló éjjel következőleg intézkedett: A III. hadtestnek Sass altábornagy alatt 8 zászlóaljból, 10 lovas és 12 kozák századból, 1 árkász századból és 32 lövegből álló elővéde Gödöllőnél vesz felállítást, melyen Görgeynek, ha Wisockival egyesülni akar, okvetlenül át kell haladnia; a II. hadtest és a III-iknak zöme Aszódnál egyesül, hogy onnan azután Görgey ellen vagy Vác, vagy Gödöllő irányában támadólag nyomuljanak előre; a IV. hadtest már Mezőkövesdnél beszünteti előnyomulását, hogy azon esetre, ha Görgey észak felé térne ki, gyorsan elébe kerülhessen; a sereg vonata 5 zászlóalj, 1 lovas század, 25 kozák és 12 löveg fedezete alatt Hatvanban egyesül.
Paskievits eddigi műveleteit a miskolc-hatvani vonalon mindennemű ellenséges behatáson kívül hajthatta végre, miután Wisocki Hatvanból* július 6-án Ceglédre csapott át, hogy ott a X. hadtesttel egyesüljön, melyet Kossuth az említett városban részben újonnan felállított zászlóaljakból, részben a Tiszán túl szétszórt apró őrségi csapatokból a vele megint kibékült Perczel Mór vezérlete alatt alkotott.
Lásd e kötet 122. oldalán.
Wisocki hadtestének Mészáros intézkedése szerint eredetileg Hatvanból Vetter bács-bánsági hadseregéhez kellett volna levonulnia, hogy ezzel karöltve részt vegyen a Jellacsics ellen tervezett döntő támadásban, nehogy ez a kormány jövendő székhelyét, Szegedet is hatalmába kerítse. Ámde Kossuth Wisocki hadtestét, midőn ez Nagy Kőrösről a Bácska felé indulóban volt, Cseodajev debreceni műveleteinek hirére a fővezér tudta nélkül visszahívatta déli útjából és úgy ezt, valamint a Tiszán túl levő valamennyi hadakat Perczel parancsnoksága alá helyezte, hogy ez azokkal Cseodajev további előnyomulásának utját állja. E célból Perczel hadának elővéde már át is kelt a Tisza balpartjára és Török-Szent-Miklóson át Kis-Ujszállásig jutott, de miután hire érkezett, hogy az orosz hadtest július 6-án már odahagyta Debrecent, Perczel is a Tisza jobbpartjára rendelte vissza előhadát.
Kossuthnak a fővezérség tudta nélkül kiadott rendelkezéseiből és egyáltalában beavatkozásából hadműveleti dolgokba, közte és a kétfejű vezénylet, Mészáros–Dembinski között július 9-én Szolnokon heves vita keletkezett; ennek hatása alatt írta a kormányzó ugyanaznapról kelt s más helyütt már teljtarttalmúlag közölt Bemhez intézett levelét, melyben a fővezérséget ez utóbbinak ajánlotta fel.* Úgy a fővezéri kérdésre, valamint Perczel műveleteire az orosz fősereg oldala ellen később újból visszatérünk, előbb azonban hadd tárgyaljuk le az utóbinak Görgeyvel támadt összeütközését.
Lásd e kötet 92. és 102. oldalán.
A váci ütközet. 1849. július 15-én.
A váci csata. 1849. július 17-én.
A turai ütközet. 1849. július 20-án.
Görgey hátrálása Miskolcig; az oroszok folytatólagos műveletei ellene; alkudozások.
Harcok Görömbölynél. 1849. július 23-án és 24-én.
A sajómenti ütközet. 1849. július 25-én.
Az orosz fősereg zömének átkelése a Tisza balpartjára.
A gesztelyi ütközet. 1849. július 28-án; Görgey seregének visszavonulása a Tisza mögé.
A debreceni csata. 1849. augusztus 2-án.
