Ezdrás könyve (Ezd)

Teljes szövegű keresés

Ezdrás könyve (Ezd)
Cirusz (Kores) 558-529-ig uralkodott. Babilont 539 őszén foglalta el. Így az első év: 538. - Jeremiás 70 évig tartó fogságot jövendölt (Jer 25,11-12; 29,10). Jeremiás Cirusz szerepéről nem jövendölt, hanem Izajás (44,28; 45,1).
A perzsa királyok minden vallással szemben türelmesek voltak. Az ő istenük Ahura-Mazda volt, de a legyőzött népek isteneit is tisztelték.
Az engedélyben az északi ország száműzöttei is bennfoglaltatnak. Az 5. versben mégis csak Júda országának lakóiról van szó. Az 1-3a - a Krónikák könyvében is megtalálható (2Krón 36,22-23). - Isten, aki Jeruzsálemben van: pogány király kifejezése.
A „maradék” sajátosan bibliai kifejezése a hűséges zsidóknak. Vö.: Iz 51,7; 49,13. Isten a hűtlen Izraelt megbüntette, mivel azonban szereti népét, meghagyott egy maradékot. A maradék tehát a fogságban levők között van, Isten általuk alapítja meg a messiási országot. A Messiás lesz az új és szent Izrael igazi „maradéka” (Iz 11,1. 10; 4,2; Jer 23,3-6). A rendeletet hírnök hirdette ki: a zsidó száműzötteknek szólt, ezért vannak benne bibliai kifejezések a szerző tartalmilag hozza. - A 6,3-5-ben szereplő rendelet a perzsa kormányzónak szólt.
A fogságban levők nagy része nem tért vissza.
Sesbaccart gyakran azonosítják Zerubbábellal (Ezd 2,2; 3,2; 5,2). Valószínűleg két személyről van szó. Sesbaccart, Júda fejedelmét Cirusz nevezte ki kormányzónak, s ő vezette a hazatérők első csoportját. Zerubbábel később jött, Dárius alatt lett kormányzó és az ő nevéhez fűződik a templom építése.
A számok megromlottak, vagy pedig nincs részletes felsorolás.
Ez a jegyzék Nehemiás emlékirataiból való (Neh 7,4). Jelentős tömeg tért vissza Zerubbábellal. A szerző ezt a felsorolást a könyv elejére helyezi, hogy az elbeszélésnek alapot adjon.
A tizenkét vezér, vagy főember jelkép is. - A jelen felsorolás és Neh 7,6-12 között bizonyos eltérés van a számokban és nevekben. - A népet nemzetségük és származási helyük szerint sorolja fel.
Négy papi család jelentkezett hazatérésre. Józsué, az első főpap a száműzetés után.
A leviták nagyon kevesen jöttek. Valószínűleg a fogságban is kevesen voltak. A szegényebb osztályba tartoztak, és ezért nem vitték őket fogságba.
Aszaf Dávid idejében három énekescsalád elöljárója volt (1Krón 25,1).
A kapuőröknek is papnak kellett lenniük a fogság után, mert a jövendő templom istentiszteletére gondolnak.
Templomszolgák (netinim: felajánlottak, oblatusok), háborús foglyok leszármazottjai. Vö.: Józs 9,27. Alacsonyabb rendű templomi munkát végeztek (víz-, fahordás).
Ismeretlen babiloni helységek.
Valószínűleg pogányságból megtért családok.
Ezek a papok nem tudták igazolni, hogy Áron családjából származnak. Ezért nem ehetnek a kitett kenyerekből.
A kormányzó: „tirsata”, valószínűleg Sesbaccár (Neh 7,65-69; 8,9; 10,2). Az urim és a tummin által kérdezték meg az Urat Dávid idejében. Hamarosan kiment a divatból és a főpap dísze lett csupán.
Kb. harmincezer férfi és tizenkétezer nő térhetett vissza.
A Neh 7,69-71-gyel összehasonlítva a számok kikerekítettek. Az adományokat a templom építésére adják, Nehemiásnál pedig a kincstár számára.
A templom még nem épült fel, ezért telepednek le Jeruzsálemen kívül.
Az 5,13-16 és 6,3-5 szerint Sesbaccár volt a munka kezdeményezője.
Az előkészületek hasonlítanak a salamoni templom építéséhez (1Krón 22,4; 2Krón 2,9. 14).
Dárius második évébe teszik a munka megkezdését. Valójában Cirusz alatt 536-ban megkezdődött (5,16), de nagyon keveset haladt a munka. Zerubbábel és Józsue említése itt a szerkesztőtől származik.
Vö.: Ag 2,3. A templom lerombolásától ötven év telt el.
Aggeus próféta a templom építésének szünetelését - 538-520-ig - a zsidók hanyagságának és tunyaságának tulajdonítja (1,2), a szerző viszont itt a szamaritánusok ellenállásának. Előbbre helyezi a nézeteltéréseket, amelyek egyre jobban kiéleződtek a hazatért zsidók és a szamaritánusok között.
A szamaritánusok saját isteneik mellett az Urat is tisztelték (2Kir 17,33). - Asszarhaddon egyiptomi hadjárata idején Tirusz elfoglalásakor történhetett ez a letelepítés (671).
A félig elpogányosodott szamaritánusokkal a zsidók nem vállalnak közösséget.
A föld népe eredetileg társadalmi kifejezés volt (a föld birtokosai, szemben a nincstelenekkel). Itt a szamaritánusokat jelenti, s vallási értelemben szerepel: jelenti azokat, akik nem ismerik a törvényt és tisztátalanok.
Királyi tisztviselőkről van szó, akik Szamariában voltak.
Xerxes héberül Achasvéros. - A levél írásának ideje 486-485. A 4. versben szereplőkről van szó.
I.Artaxerxes 465-424 között uralkodott. - A 4,8-6,18-ig terjedő rész szövege nem héber, hanem arám.
Szamaria volt a tartomány székhelye, s magába foglalta Júda területét is, és a helytartó felügyeletet gyakorolt rajta.
A tartomány legfőbb tekintélyeiként szerepelnek a perzsa hivatalnokok, továbbá a telepesek vezetői. - Asszurbanipal idejéből nem tudunk Szamariába való deportálásról, de lehetőségét nem lehet tagadni.
„A királyi udvar sóját esszük”: lekötelezettjei vagyunk a királynak. - A sószövetségről: Szám 18,19; Lev 2,13; 2Krón 13,5.
A perzsa királyok a megbukott dinasztia jogos utódjának tekintették magukat.
Dávid és Salamon idejére céloz (2Sám 8,6; 2Krón 8,4).
Ezzel a verssel folytatja a szerző a 4,5-ben megszakadt fonalat.
A Sesbaccár alatt elkezdett munka megszakadt és 520 őszén csak romok voltak a templom helyén. Ezért beszélnek a munka megkezdéséről. Zerubbábel szerepe elhalványul itt a vezetők, a vének mellett. Jobban kidomborodik szerepe a prófétáknál.
A folyam az Eufrátesz. Az ettől nyugatra terjedő vidék egy tartomány volt. Ebbe tartozott Júdea is, Tattenai volt a helytartó, s bizonyos értelemben Zerubbábel is alája volt rendelve.
Olyan nagy kövek, amelyeket nem lehet fölemelni, csak gördíteni.
A király Salamon.
A vezetők a válaszban megszépítik az eseményeket.
A király kincseinek háza magában foglalta a levéltárat, a kincseket, a könyvtárat.
Cirusz a telet Babilonban, a tavaszt Szuzában, a nyarat pedig Ekbatanában töltötte. Az iratot ebben a városban adta ki 538 nyarán.
A rendeletet itt is kivonatosan közli a szerző. Szövege különbözik az 1,2-4 szövegétől. A számok valószínűleg megromlottak, s a méretek nem valószínűek.
Valószínűleg a falak szélességéről van szó (vö.: 5,8). A Júdeából és Szamariából befolyt adókból fedezték a kiadásokat.
Aggeus és Zakariás próféták működése hosszabb ideig tartott. A próféták nem említik a perzsa segítséget, amit a 6,22 külön kiemel. - Artaxerxes később uralkodott.
Ezt a templomot építette át Nagy Heródes király, és ezt rombolta le Titusz Kr. u. 70-ben. 585 évig volt a zsidók szentélye. Dicső-sége nagyobb volt, mint a salamoni templomé, mert Jézus is járt benne (Ag 2,9).
A 12 jelképes szám (Ez 48). Az Újszövetségben „Isten Izraelét” jelenti (Gal 6,16; Mt 10,1; Jel 7,4; 21,12).
A templomszentelés ünnepsége sokkal szerényebb a salamoni templom felszentelésénél. A fogságból hazatértek lelkét eltölti a bűntudat, ezért mutatnak be tizenkét bakot bűnért való áldozatul. Ezzel is kifejezésre juttatják, hogy egész Izraelt képviselik, s ők az atyáknak tett ígéretek és áldások hordozói.
Az első hónap Niszán, áprilisnak felel meg.
Dárius uralma Asszíriára is kiterjedt, azért nevezi a szent szerző Asszur királyának. A király csak eszköz volt Isten kezében népe javára.
A templomszentelés és Ezdrás hazatérése között kb. 60 év telt el. Valószínűleg erre az időre esik Malakiás próféta működése. - Ezdrás családfája: 1Krón 5,29-40. Bizonyítani kellett, hogy papi családból származik (2,62; 8,2). A nemzetségtábláknak igen fontos szerepük volt.
Ezdrás gyors, ügyes író volt. Vö.: Zsolt 45,2. - Az írástudók hivatalnokok voltak a keleti udvarokban. Ezdrás a perzsa udvarban a zsidók ügyeivel foglalkozó hivatalnok, titkár lehetett. Így érthető a 12. vers. A szerző azonban tovább viszi a fogalmat: írástudó az, aki olvassa, fordítja és magyarázza a törvényt Izrael népének. Ezdrás vezeti be ezt a tevékenységet és a fogság után nagyon elterjedt. Krisztus idejében is szerepelnek az „írástudók”.
A hagyományos nézet szerint a király hetedik éve - I. Artaxerxesről lévén szó (465-424): 458. - II. Artaxerxes (405-359) hetedik éve: 398. Mások a hét helyett huszonhetet, illetve harminchetet olvasnak, s így 438 vagy 428-ra teszik Ezdrás hazatérését.
A királyi leirat arám nyelven maradt ránk. A megfogalmazásban talán Ezdrás is részt vett, s a király csak a jóváhagyást adta meg rá. A leirat engedélyt ad a Babilonban élő zsidóknak, hogy Júdeában telepedjenek le, a közösségnek a Törvény alapján kell állni, s a zsidó közösség számára a Törvény kötelező, továbbá az istentisztelet céljára a kincstárból utal ki adományt.
A rendelet megszabja a kérhető adományok mértékét, amit Ezdrásnak nem lehet túllépni.
Ezdrás a király intézkedését a gondviselő Istenre vezeti viszsza, aki ezáltal akarja tervét Izrael javára véghez vinni.
Ezdrás csoportjában kb. ezerötszáz férfi volt. Az asszonyokkal és gyermekekkel együtt ötezren lehettek. A papi családok fejei szerepelnek első helyen a felsorolásban, majd a dávidi család képviselője, végül a nép tizenkét családba csoportosítva.
Itamár családja kegyvesztett lett Salamon idejében (1Kir 2,27). Ebben az időben nyolc papi osztályból állott. Eleazár leszármazottjai pedig tizenhat osztályt alkottak (1Krón 24,4).
Az Ahava folyó ismeretlen. Talán öntözést szolgáló csatorna lehetett.
Kaszifjában talán levita iskola volt, s a zsinagógai szolgálatra készítették elő őket. Kaszifja helye ismeretlen.
Ezdrás Istentől vár segítséget, és nem kér a királytól fegyveres kíséretet. A böjttel és imádsággal a segítséget akarják Istentől kiesdeni.
Tizenkét pap és ugyanannyi levita felelőssége lesz, hogy a kincseket Jeruzsálembe vigyék.
A dareikosz 8,36 gramm arany.
A távolság 1400-1500 km volt, s ezt mintegy száz nap alatt tették meg.
Az áldozatot egész Izraelért mutatják be. A tizenkét törzset képviselik. Bűntudat él bennük, belátják, hogy a pusztulás bűneik miatt érte Jeruzsálemet.
A MTörv könyvében olvassuk a szigorú tilalmat az idegen népekkel való házasságról (7,1-4; 23,4). Régebben a vegyes házasságok nem voltak tilosak. A fogság után volt fontos, hogy az idegen asszony bálványimádást ne honosítson meg a családban. A válásnak tehát most vallási jellege volt, de faji szempontok is közrejátszottak: megóvni a maradékot a keveredéstől. Izrael a „szent mag”, az Isten tulajdona.
Ezdrás és akik együttéreztek vele, Isten újabb büntetésétől remegtek (Iz 66,2. 5). - A közösséget a „fogságból hazatérteknek” nevezik. Ők alkották a legvallásosabb réteget.
Ezdrás esti imája egyúttal tanítás is. A MTörv könyvének és a prófétáknak a tanítása található meg benne. A próféták a bálványimádás miatt korholták a népet.
Ezdrás attól fél, hogy a nép újra magára vonja Isten haragját. Isten menedéket - eredeti jelentés szerint: „sátorcöveket” - adott a maradéknak. Megadta nekik a lehetőséget, hogy sátrukat újra felépítsék. A szem megvilágosodása, fölragyogása az örömöt jelenti.
Isten üdvözítő akaratáról van szó, amelyet irgalma hat át (Róm 1,17). Ezdrás szerint csak a szövetséghez való hűség által maradhat meg a maradék.
A remény abban áll, hogy Isten megbocsát a bűnösöknek.
A kezdeményezés Ezdrástól származik, de engedi, hogy a nép maga hozzon határozatot.
Ezdrás a templom körül levő termek egyikébe ment éjjelre.
A nép a vezetőkből álló bizottság felállítását javasolja.
Az ellenkezés talán csak azért volt, mert az eljárást nem találták elég gyorsnak.
A jegyzék a papokat és a népet sorolja fel. Számuk igen nagy. Valószínűleg a szerző csak az előkelőbb családokat sorolja fel. Egyes nevek az apokrif Ezdrás könyv alapján javítva vannak.
Még a főpap családjának tagjai is vétkesek voltak.
Esküvel ígérték: szó szerint, kezüket adták. Vö.: 2Kir 10,15.
Az izraeliták: a népet jelentik, mint a 7,7; 9,1; Neh 11,3-ban is. Az itt felsorolt családokkal találkozunk a Zerubbábellal hazatértek jegyzékében (2,3-35), néggyel pedig az Ezdrással hazatértek jegyzékében (8,3. 14).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages