MÉRTÉKEGYSÉGEK
MÉRTÉKEGYSÉGEK
HOSSZMÉRTÉK
| könyök | 45,0 cm |
| arasz | 22,5 cm |
| tenyér | 7,5 cm |
| ujj | 2,0 cm |
Ezekielnél a régi könyök = hét tenyér (52,5 cm). Az arasz (Ez 40,4) ennek a fele. Mérőnádja hat könyök (315 cm). Az Újszövetségben a könyökön kívül előfordul az öl (1,84 m) és a stádium (185 m). A római mérföld 1480 m volt (8 stádium).
ŰRMÉRTÉK
Száraz dolgokra
| homer és kor | 450 liter |
| letek (Oz 3,2) | 225 liter |
| efa | 45 liter |
| sea (véka) | 15 liter |
| isszáron (tized) | 4,5 liter |
Folyadékokra
| kor | 450 liter |
| bát | 45 liter |
| hin | 7,5 liter |
| kab (2Kir 6) | 2,5 liter |
| log | 0,6 liter |
SÚLYMÉRTÉK
| talentum (kikkar) | 34 272 g |
| mine (mane) | 571 g |
| sékel (seqel) | 11,4 g |
| fél sékel (beqa) | 5,7 g |
| (gera) | 0,6 g |
Az Újszövetségben szerepel a római libra, kb. 326 g.
PÉNZEK
A 7. század előtt a nemesfémet egyszerűen súlyra mérték. A Neh 7,69-ben említett aranydrachma valószínűleg az attikai félstater. Dárius 515 után vezeti be az arany-dareikoszt (8,41 g) és az ezüstsékelt, az előbbinek a huszadrészét. Az aranyat általában 13,3-szer értékesebbnek vették, mint az ezüstöt. Nagy Sándor az attikai rendszert vezette be birodalmában. Az arany és az ezüst viszonya 10:1. A ró- maiak ismét a saját pénzrendszerüket vezették be. A nagyobb öszszegeket szeszterciuszokban számolták. Keleten viszont továbbra is talentumról és minéről beszéltek. A talentum 6000 drachmát, a mine 100 drachmát tett ki. A drachma 4,36 g ezüstnek felel meg.
