SVAICZER (SVÁJCZER) SÁNDOR
SVAICZER (SVÁJCZER) SÁNDOR
Az előbbi testvére. Nagybánya, 1831. márc. 21., r. kat. A bécsi Theresianum hallgatója. Nőtlen. (Felesége magyar szőgyéni Szőgyény Emília lett, meghalt 1874.)
A szabadságharcban előbb honvéd tüzér az erdélyi hadszíntéren. 1849. márc.13 (15.)- hadnagy, Eötvös Tamás Ung megyei nemzetőr őrnagy segédtisztje. Júl. (1.)- főhadnagy az Eötvös – akkor már kormánybiztos – szervezte határvadász zászlóaljnál, a Kazinczy-hadosztályban. Alakulata 1.századával a munkácsi várőrséggel teszi le a fegyvert.
1853- a Selmeci Akadémia bányász hallgatója. 1867. és 1890. a Belső-Szolnok megyei Honvédegylet tagja, az előbbi időpontban bányaigazgatósági fogalmazó Kolozsváron, az utóbbiban főmérnök és sóbányanagy Désaknán. 1898. "aranyidkai" nemesi előnevet kap. Nyugalmazott bányafőtanácsosként halt meg, Nagybánya, 1902. márc. 1.
Közlöny 1849/52., Mikár Zs. I. 13. és II. 36., Vas. Újs. 1902/11., Nagy Iván X. 414., Nagy Iván Családtört. Értesítő 1899. 151., Borovszky: Szatmár vm. 605., MOL: Hm. 1849. 5886. és 31475., HL: 1848/49. 42/2176., Uo.: Orsz. Honvédegylet 24. cs. sz.n. Szluha Márton akvi. adatai, Faller Gusztáv 193., Gyászjel. OSzK
