TISZAY (TISZAI) DÁNIEL
TISZAY (TISZAI) DÁNIEL
Nemes T. Sámuel református lelkész és Somogyi Erzsébet fia. Torda, Bihar m., 1829. febr. 11., ref. A Debreceni Ref. Kollégium diákja. Nőtlen. (Felesége Nagy Júlianna lett, meghalt Debrecen, 1876.)
1848. novemberétől az 55. (nagyváradi) honvédzászlóalj katonája, részt vesz az erdélyi harcokban. Őrmester, 1849. ápr. 11 (márc.23.)- hadnagy. Júl. 20. a cári csapatok a Havasalföldre szorítják alakulatával, a törökök előtt leteszik a fegyvert.
1849. dec.11. és 1850. jan.26. a sumlai menekülttáborban tartózkodik. Később földműves Törökország kisázsiai részén. 1859. Philippopolisból hazatér. 1867. a Hajdú kerületi Honvédegylet tagja. Később a Debrecen c. újság szerkesztője, Debrecen város tanácsnoka. † Debrecen, 1877. szept. 25.
Közlöny 1849/78., Mikár Zs. I. 49., Vas. Újs. 1876/36., 1877/39., Nagy: Háromszék XLVII., Veress Sándor I. 153. és 305., Hajnal István 680., HL: Rendőri megfigy. 73/111., Karacs Zsigmond történész, Bp., szíves akvi. adatai, Gyászjel. OSzK.
